Lázár János: Az OLAF-jelentés csak egy vélemény

A miniszter úgy véli, ő „kiváló munkát” végzett Hódmezővásárhelyen. Lepergett róla a milliárdos közpénzlenyúlási ügy.

– Szeretném mindannyiunk nevében az együttérzésünket kifejezni Kallós Zoltán halála miatt – kezdte meg a sajtótájékoztatót Lázár János. Kiemelte, hogy Kallós páratlan életművet hagyott maga után, pótolhatatlan és hatalmas az elszenvedett veszteség.

Ezután gratulált a héten kitüntetett új Corvin-lánc-tulajdonosoknak, majd áttért arra, milyen döntéseket hoztak a kormányülésen.

Stop, Soros! – A beérkezett vélemények arra mutattak, hogy Soros Györgyöt ki kellene tiltani Magyarországról – jelentette ki Lázár János. Majd a javaslatról beszélt: mint mondta, nem regisztráció történne, hanem a Belügyminisztérium engedélyéhez kötnék, ki támogathat migrációt szervező tevékenységet. Nemzetbiztonsági ellenőrzésen kellene átesnie annak, aki ilyesmivel foglalkozik.

A „Stop, Soros!” törvénycsomag tárgyalását egyébként a tervek szerint jövő hét kedden kezdi meg a Ház, egy részének elfogadásához kétharmados támogatás szükséges. Lázár azt mondta: reméli, hogy a többi párt is támogatni fogja, ha nem most, „akkor április 8. után”.

Szerinte szinte borítékolható, hogy újabb kötelezettségszegési eljáráshoz vezethet a törvénycsomag elfogadása, de vállalják ezt a kockázatot.

ENSZ-féle migrációs tárgyalássorozat. A Stop, soros! törvénycsomagon kívül ez is a kormányülés fő témája volt. Lázár szerint a kormány úgy döntött, a tárgyalóasztalnál marad, de mindent megtesz annak érdekében, hogy a megismert szöveget érdemben és tartalmában megváltoztassa. A miniszter kiemelte: nem értenek egyet azzal, hogy a gazdaságnak vagy a társadalomnak hasznos a migráció, valamint nem gondolják, hogy szükséges és megállíthatatlan lenne. „Nem kevesebbet javasol az ENSZ, mint hogy a határok legyenek megnyitva” – szögezte le. Bírálta, hogy a javaslat nem tenne különbséget politikai és gazdasági, legális és illegális migránsok között, és gyakorlatilag megváltoztatná a világ térképét. Szavai szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kapott mandátumot arra, hogy szövegszerű javaslatot tegyen mind az 5 kifogásolt pontban, és érvényt szerezzen a magyar álláspontnak. Lázár úgy fogalmazott, hogy Magyarország „harcba száll”, és reméli, hogy más országok is támogatják majd ebben hazánkat.

– A kormány álláspontja mindig egy mondatban összegezhető, nem megszervezni, megállítani akarjuk a migrációt – szögezte le Lázár János.

Gazdasági helyzet. A Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte: 2017-ben jó évet zártunk, „a magyar gazdaság jól teljesített”, 4,2 százalékkal nőtt a GDP. Azt mondta, Magyarország éves alapon a 2. legnagyobb növekedést produkálja az EU-ban, és az elmúlt 15 évben nem volt ilyen jó ez az eredmény. Az államháztartási hiány stabilan 2 százalék alatt van – fűzte hozzá. Lázár szerint látható változások történtek a gazdasági növekedés hatására, például az építőiparban.

A növekedést a 2016-ban megkötött hatéves adó- és bérmegállapodással magyarázta. Lázár úgy véli, a magyar háztartásoknak is kézzelfogható eredményt hozott a GDP ilyen mértékű növekedése, mivel 12,8 százalékkal emelkedtek a bérek, nőtt a foglalkoztatottak száma, és csökkent a munkanélküliség. Hozzátette, hogy a nemzetgazdasági miniszter 2018-ra „bátor vállalással” 4,3 százalékos GDP-növekedést vár.

Energia. Lázár János kitért arra is, hogy a kormányülésen szó volt a villamosenergia-törvény módosításáról, ehhez soronkívüliséget kérnek az Országgyűléstől. Magyarország szeretné növelni a napenergiából származó áram előállításának arányát – fejtette ki. Úgy véli, a következő években jelentősen tudják növelni a naperőművek számát, de ehhez szükség van például jogi akadálymentesítésre. Arra fogják kötelezni az elosztókat, hogy 3 kilométeren belül díjmentesen csatlakoztassák a kis teljesítményű napelemparkokat. Arról is beszélt, hogy az áramimport megszüntetése a kormány kiemelt célja, ennek fontos része Paks is.

Szeviép-ügy. A károsultak a kormányhoz fordultak, és a magyar állam kárrendezés lehetőségét fogja felajánlani. A kormány mindemellett úgy döntött, hogy 15 milliárd forinttal folytatják a határon túli óvodaépítési programot – mondta el Lázár János.

A miniszter ezúttal is válaszolt újságírói kérdésekre (bár előre jelezte, hogy ezúttal háromnegyed 4-kor muszáj befejeznie a tájékoztatót).

Egy incidens is történt: a The Guardian budapesti tudósítója szeretett volna kérdést feltenni Lázár Jánosnak, így magához ragadta magához a mikrofont, és nem akarta továbbadni, de Kovács Zoltán nem engedte neki. Vitájuk során azt is mondta, hogy akár ki is kísérheti a teremből.

Simicskó és az óvodások. Mi is beszámoltunk arról, hogy a honvédelmi miniszter egy óvodába látogatott, ahol gyerekek hallgatták meg. Lázár kérdésre válaszolva azt mondta, ezért nem lesz megrovás, bár ő alapvetően nem javasolja politikustársainak a gyerekek ilyen bevonását az ügyekbe. Szerinte ha Simicskó István hibát követett el, akkor majd korrigálni fogja.

Annak pedig majd a sajtótájékoztatót követően fog utánajárni, miért nem engedték Kecskeméten, hogy a Független Diákparlament előadást tartson egy oktatási intézményben – jelentette ki a miniszter.

Veszélyben Lázár? A miniszter tagadta a hírt, hogy vele akarnák elvitetni az Elios-botrányt, szerinte „föl se merült ilyen marhaság”. Egyébként azt mondta, ebben az ügyben is „kiváló munkát” végzett, mivel a lámpák nagyobb fényt adnak, kevesebb áramból. Úgy véli, jó lenne tisztázni az OLAF vezetésével, miért ennyi idővel az április 8-ai választások előtt sikerült előállni mindezzel. Lázár szerint az OLAF jelentése csak egy vélemény. „Az OLAF megfogalmazott egy föltételt, egy véleményt”, az Európai Bizottság fogja kimondani a végső szót – szögezte le. Szavai szerint a vizsgálatokat magyar állampolgárok végezték, magyarok tették a feljelentést is, ezért az OLAF-nak meg kell vizsgálnia, szó lehet-e elfogultságról.

Korábban a Fidesz-média és Lázár János is a lapunk tulajdonosa, Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó cégre, a Közgépre próbálta kenni a felelősséget. Egy ezzel kapcsolatos kérdésre válaszolva Lázár János azt mondta, az OLAF a kiíráskori állapottal foglalkozik, ez pedig a Közgép tulajdonlásával esik egy időbe. Az újságíró felvetette, hogy a 24.hu cikke szerint az OLAF a közbeszerzésekben talált kifogást, erre Lázár annyit mondott, ezt a problémát majd az Európai Bizottság fogja eldönteni.

Mint megírtuk, az OLAF úgy látja, üzemszerűen csalhattak az Orbán Viktor vejéhez köthető Elios Zrt. vidéki közvilágítási tenderein. A jelentés szerint az akkoriban Lázár vezette város volt az első, ahol megágyazhattak Tiborczék lámpabizniszének.

Homolya-ügy. Ismeretes, az NFM közlekedési államtitkára korábban az uniós pénzek elosztásáért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökhelyetteseként olyan közbeszerzési tanácsadó cégekben volt érdekelt, amelyek részt vettek egy sor uniós projekt előkészítésében. Ez az unió csalás elleni hivatala szerint összeférhetetlen, így a két projekt ügyében összesen 3,3 milliárd forint visszafizetését javasolják.

Lázár János az Elios- és a Homolya-üggyel kapcsolatban is úgy véli, hogy ezek csak véleményjelentések. Azt mondta, Homolya Róbert nem döntött olyan ügyekben, amelyeknél összeférhetetlenség lett volna.

Kitért arra is, hogy – ha a támogatói azt akarják – el lehet nevezni metrómegállót Göncz Árpádról.

A mikrofont korábban megragadó külföldi újságíró végül nem kapott szót: a Hír TV munkatársa épp Hódmezővásárhelyről kérdezte volna Lázárt, amikor Kovács Zoltán átadta a kérdezés lehetőségét a Magyar Hírlap újságírójának, majd pedig véget ért a sajtótájékoztató.

###HIRDETES###