Márki-Zay Péter, a „miniferi”, a Gyurcsány-klón + videók

A 2018-as hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választáson, hivatalosan független jelöltként, de az összes baloldali párt támogatásával indult, akkori győzelmét a 2019-es helyhatósági választáson megismételte, ám országos szinten eddig nem tudott komoly eredményeket felmutatni. A baloldali előválasztások után azonban, Karácsony Gergely visszalépésének is köszönhetően, Gyurcsány Ferenc feleségét, Dobrev Klárát megelőzve a szivárványos koalíció miniszterelnök-jelöltjévé vált, az április 3-i országgyűlési voksoláson a Gyurcsány-lista első helyezettje lett. De ki is ez a Márki-Zay Péter, mit kell, lehet és érdemes tudni róla?

KICSODA MÁRKI-ZAY PÉTER? EZT MONDJA AZ ÉLETRAJZA

Az internetes honlapján, illetőleg a wikipédián elérhető életrajzi adatok szerint Márki-Zay Péter 1972. május 9-én született, Hódmezővásárhelyen, anyja vegyész, apja fizikatanár, aki a  Békés megyei Gyuláról került Hódmezővásárhelyre. Két testvére van.

Saját bevallása szerint vallásos, értelmiségi családban, szigorú gyermeknevelési elvek mentén nőtt fel. 

MÁRKI ZAY PÉTER TANULMÁNYAI

Középiskolai tanulmányait Hódmezővásárhelyen, a Bethlen Gábor Református Gimnáziumban végezte, 1990-ben érettségizett.

1990 és 1993 között a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán marketing szakot, 1993 és 1996 között a Budapesti Corvinus Egyetemen közgazdasági mesterszakot végzett, majd 1997 és 2001 között a Budapesti Műszaki Főiskolán villamosmérnökként végzett. 2002-ben a Szegedi Tudományegyetemen megszerezte a történelemtanári diplomát is.

2000 és 2005 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen gazdaságtörténetet hallgatott, majd 2006-ban doktorált. 1996 és 2004 között a Démásznál, majd a Kontavill-Legrandnál dolgozott közgazdász és marketingmenedzseri pozícióban.

 

MÁRKI ZAY PÉTER FELESÉGE

Feleségével, Vincze Felíciával 1994-ben kötöttek házasságot. 2004-ben elhagyták Magyarországot és Kanadába költöztek.

Márki-Zay Péter egy tavaly októberi fórumon azt mondta, hogy az asszony eredeti végzettsége szerint fizikus, de a hatodik közös gyermekük születése után kitanulta a szülésznői szakmát Kanadában. Hazatérésüket követően bábaként és dúlaként tevékenykedett, az Országos Bábaszövetség titkára, a Magyarországi Dúlák Egyesületének előadója.

Márki-Zayné Vincze Felíciát 2019 év elején tanúként hallgatta ki a Buda-környéki Törvényszék egy büntetőügyben. Öt évvel korábban egy csecsemő azért halt meg, mert nem kapta meg a véralvadáshoz szükséges, kötelezően előírt K-vitamint, és amikor agyvérzés miatt rosszul lett, oltásellenes szülei nem hívtak hozzá orvost. Az akkoriban nyilvánosságra hozott több hangfelvételen a bába, Márki-Zayné „gyilkos felelőtlenségére” mutattak rá, az egyébként a szülőkkel szemben folyó büntetőeljárás kapcsán.

A megjelent cikkben az olvasható, hogy bár a gyermekgyógyászati klinikai irányelvek 2010 óta előírják, hogy az újszülötteknek a vérzékenység megelőzésére kötelezően K-vitamint kell kapniuk, Márki-Zayné Vincze Felícia akkor már nyolcadik éve úgy vezette le az otthonszüléseket, hogy nem ismerte ezeket az irányelveket. A kormányrendelet – ami Márki-Zay felesége szerint tele van joghézagokkal, hiszen az otthonszülésekről nem rendelkezik – szerint igen, vagyis tudta, hogy a kisbabáknak születésük után azonnal K-vitamint kell kapniuk, mégis csak akkor adja be azt, ha a szülők „valahonnan szereznek”. A 2013. januárjában elhunyt csecsemő, Endre baba hirhedten oltásellenes szülei pedig nem szereztek.

A Pesti Srácok cikke szerint

Márki-Zayné egyébként is szkeptikus a K-vitamin kérdésében, mert azt olvasta valahol, hogy az leukémiát, vérrákot is okozhat. Még akkor sem említette a gyereket kezelő orvosnak, hogy a baba nem kapta meg az egyébként kötelezően előírt vitamint, amikor életéért már a kórházban küzdöttek. A gyermek 2012. november 12-én jött a világra, majd 2013. január 8-án, súlyos agyvérzés után elhunyt. Orvosszakértők szerint azért, mert nem kapta meg a véralvadáshoz szükséges K-vitamint.

A szülők ellen emberölés vádjával a Budakörnyéki Törvényszéken folyó büntetőper tárgyalásán a hódmezővásárhelyi független polgármester feleségét tanúként hallgatták meg. A megdöbbentő vallomás hangfelvételeit a családjogi visszaélésekkel, jogsértésekkel foglalkozó szegyenpad.com hozta nyilvánosságra. A portál azt is megtudta, hogy egy évvel korábban, a kísértetiesen hasonló felelőtlenségek miatt elhunyt agárdi csecsemőt is Márki-Zayné segítette a világra, és Benjámin baba háziorvosa ugyanaz a doktornő, dr. Mile Gabriella volt.

Ami tény: a bíróság 2020. márciusában, első fokon a szülésznőnek adott igazat a Pesti Srácok portállal szemben.

Márki-Zay Péter felesége, Vincze Felíciia Forrás: Mandiner

Márki-Zay Péter szerint

feleségét csak az ő politikai szerepvállalása miatt vegzálták

és szerinte emiatt hagyta ott a szülésznői szakmát. Vincze Felícia egy idén márciusi interjúban, amit a Mandiner is szemlézett úgy nyilatkozott, hogy szerinte tönkretették a praxisát, fiát ugyanakkor felvették a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre. Az interjúból az is kiderült, hogy a korábbi szülésznő úgy döntött, hogy asztalosnak tanul, ezért beiratkozott egy kétéves szakmunkásképzésre. Jelenleg gyakorlaton van, májusban fog végezni.

MÁRKI-ZAY PÉTER TENGERENTÚLI „KALANDJA”

Amikor Márki-Zay Péter 2004-ben feleségével és öt gyermekével Kanadába költözött, ott egy telefontársaság értékesítője, majd egy autóalkatrész-kereskedő cég marketingese lett. A baloldal kormányfő-jelöltje 2007-ben a kanadai állampolgárságot is megszerezte, akárcsak az egész családja. Márki-Zaynak a kanadai útlevele ma is megvan, amire saját bevallása szerint büszke. Vagyis a baloldali politikus kettős állampolgárnak minősül.

Két és fél év után az Egyesült Államokban telepedtek le, ahol ugyanennek a cégnek az alkalmazásában maradt.

Márki-Zay 2008-tól 2009-ig az amerikai Eastern Indiana Regional Workforce Board regionális gazdaságfejlesztési és a munkaügyi szervezet felügyelőbizottsági tagja volt.

Gyermekeik közül Ferenc 1996-ban, Lilla 1997-ben, Teodóra 1998-ban, Gellért 2000-ben, Emma 2003-ban született, később Lóránt 2005-ben, Pál pedig 2009-ben látta meg a napvilágot.

A család ötévnyi külföldi tartózkodás után, 2009-ben tért vissza Hódmezővásárhelyre.

A wikipédián elérhető életrajza szerint Márki-Zay Péternek angolból, németből szakmai felsőfokú, franciából ún. DELF DALF felsőfokú nyelvvizsgája, oroszból egy alapfokúnak minősülő érettségije van. Ezenkívül három évig tanult spanyolul, és korábban öt hónapig élt Finnországban, így finn nyelvből is vannak ismeretei.

ÚTJA A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI POLGÁRMESTERSÉGIG

Az immár kilenctagú Márki-Zay család hazatérése után a családfő a szegedi áramszolgáltatónál kapott munkát, ahol előbb stratégiai tervezéssel, majd ügyfélszolgálat-vezetéssel bízták meg. 2013-tól tagja volt a Magyar Elektrotechnikai Egyesületnek. 2016 áprilisától 2017 decemberéig a Legrand Hungary Zrt. marketing- és belföldi logisztikai vezetője volt. 2014-ig a Szegedi Tudományegyetemen a nonprofit és üzleti marketing tárgyakat tanította.

2018-ban a Szent István Király Plébánia ún. világi vezetőjeként, az ellenzéki pártok támogatásával, függetlenként elindult a megyei jogú várost 2012 óta irányító, kereszténydemokrata Almási István 2017. november 20-án bekövetkezett halála miatt kiírt hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választáson.

Jelöltként 2018. januárjában azt nyilatkozta, hogy a keresztény értékek támogatójaként soha nem azonosult sem a baloldallal, sem a Jobbikkal. Valójában a Fidesz-KDNP jelöltjével, Hegedűs Zoltánnal szembeni kampányában az összes baloldali párt támogatta, és a választás után Márki-Zay azt mondta, hogy a Jobbik helyi elnöke kérte fel az indulásra. Közben az is kiderült, hogy kampányát Szabó Gábor, a Jobbik pártigazgatója segítette.

2018. február 25-én Hódmezővásárhelyen az időközi polgármester-választást papíron függetlenként, valójába az ellenzéki pártok támogatásával 13 076 szavazattal (57,49%-os eredménnyel) megnyerte.

Polgármesteri beiktatására 2018. március 3-án került sor. Kis Andrea önkormányzati képviselőt, az MSZP helyi elnökét kérte fel alpolgármesternek, akit a közgyűlés meg is választott. Egyik első polgármesteri intézkedése az volt, hogy a hivatala épületében elhelyezett egy „migránsszámláló”-nak elnevezett eszközt, amelyről a helyi választási bizottság megállapította, hogy sérti a választási eljárásról szóló törvényt, ezért azt el kell távolítani.

Márki-Zay Péter polgármester és Varga Ildikó jegyző a hódmezõvásárhelyi közgyûlés ülésén 2018. május 29-én. (Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely)

Beiktatása után nem sokkal a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vizsgálati eljárást indított, mert Márki-Zay Péter titokban diktafonnal rögzítette a polgármesteri hivatal dolgozóival és külsős személyekkel folytatott beszélgetéseit. A polgármester azt állította, hogy kikérte az érintettek hozzájárulását.

Szintén ezekben a napokban érkezett hír arról is, hogy a hódmezővásárhelyi kórház főigazgatója beperelte Márki-Zay Pétert az intézmény jó hírnevének megsértése miatt. Kallai Árpád szerint a hódmezővásárhelyi polgármester Kiss Attila jobbikos országgyűlési képviselő-jelölt fórumán egyebek mellett arról beszélt, hogy az életét kockáztatja, aki bemegy a vásárhelyi kórházba.

A kórház főigazgatója mintegy ötven munkatársa előtt tartott sajtótájékoztatóján akkor azt mondta:

Márki-Zay Péter lakossági fórumokon rágalom- és gyűlöletkampányt folytatott a kórház ellen. Az intézmény és az ott folyó ellátást minősítő állításaival megsértette a kórház 570 dolgozójának becsületét.

2018. decemberében Márki-Zay Pétert elmarasztalta a Szegedi Törvényszék a hódmezővásárhelyi kórházra tett kijelentései miatt.

A bíróság akkor megállapította, a politikus valótlan tényállításaival megsértette az intézmény jó hírnevét.

A bíróság nyilvános elégtételadásra, valamint nyolcszázezer forint sérelemdíj megfizetésére kötelezte az alperest, és eltiltotta a további jogsértéstől.

A politikus kijelentései alkalmasak arra, hogy az intézménybe vetett közbizalmat megingassák

– közölte az ügyben eljáró bíró.

A Magyar Idők májusban Szabó Bálintra, a Likvid Kontroll Kft. ügyvezetőjére hivatkozva írt arról, hogy

egyre több jel utal arra, hogy Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester kampányát bűncselekményből származó pénzekből is finanszírozták. A jogász akkor arra szólította fel a független városvezetőt, hogy tisztázza magát.

Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi választási sikerét követően egyfajta hurráhangulat alakult ki az ellenzéki pártok soraiban, mondván, hogy ha helyben az összes baloldali párt összefogásával képesek voltak nyerni, akkor ugyanez sikerülhet az áprilisi parlamenti voksoláson is, ám ahogyan azt Farkas Örs politológus közvetlenül az időközi eredményének nyilvánosságra kerülése után előre jelezte, ennek a választásnak az eredményét nem lehetett rávetíteni az áprilisi országgyűlési választásra. A Fidesz-KDNP az azt megelőző két parlamenti választáshoz hasonlóan ezúttal is kétharmados többséget szerzett.

Botrányos ügyei ellenére Márki-Zay a 2019-es magyarországi önkormányzati választáson 13 478 szavazattal, vagyis 57,3%-kal megerősítette polgármesteri címét, ismét az ellenzék támogatásával. Kormánypárti ellenfele, dr. Grezsa István 10 042 szavazatot (42.7%) ért el.

MINDENKI MAGYARORSZÁGA MOZGALOM

A Mindenki Magyarországa Mozgalmat Márki-Zay Péter alapította. 2018. november 10-én jegyezték be egyesületi formában. Székhelye a szervezet egyik alelnökének, Magyar Györgynek az ügyvédi irodája.

Korábban a Tűzfalcsoport írt arról, hogy 2021. május 20-án megalakult az Országos Előválasztási Bizottság - az ún. Civil Választási Bizottság (CVB) - amely az ún. ellenzéki előválasztás folyamatát felügyelte. A CVB-ről csupán annyit lehet tudni, hogy a baloldali körökhöz köthető ügyvéd, Magyar György alapította. A Márki-Zay Péter mögött álló Mindenki Magyarországért Mozgalom, amely egyesületként működik - és Magyar Györgyöt is az elnökségi tagok között tudja - alapszabálya szerint az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek, melynek éves összegéről a közgyűlés dönt.

Első céljuk az volt, hogy a 2019-es önkormányzati választásokon minden településen "egy hiteles polgármesterjelölt és őt támogató képviselőjelöltek nyerjék el a helyi közösségek bizalmát."

A sikeres önkormányzati választás után a Mindenki Magyarországa Mozgalom a 2022-ben esedékes országgyűlési választásokra tekintve kitűzte a kormány és „rendszerváltás” célját. Azt mondták, hogy a mozgalom nem párt és nem is kíván azzá válni.

A Mindenki Magyarországa Mozgalom alapító tagjai: Márki-Zay Péter, Hadházy Ákos, Ábrahám Júlia, Bod Péter Ákos, Elek István, Kaltenbach Jenő, Kész Zoltán, Lengyel Róbert, Lukácsi Katalin, Magyar György, Mellár Tamás, Üveges Gábor.

Az elnökség 2018. november 18-án tartotta első ülését.

Márki-Zay Péter ellenzéki polgármesterként, immár egy általa grundolt mozgalommal a háta mögött az idő múlásával egyre erőteljesebb, több ízben személyeskedő és sokszor a becsületsértéseket sem nélkülöző kampányokat folytatott a kormány politikája és személy szerint Orbán Viktor miniszterelnökkel szemben.

2021-ES BALOLDALI ELŐVÁLASZTÁS

Legfeljebb akkor lépek vissza, ha elüt a villamos

- nyilatkozta a 2021-es baloldali előválasztás első fordulójának második helyezettje, az általa alapított 99 Mozgalom jelöltjeként induló budapesti főpolgármester, majd öt nappal ezt követően, október 8-án - bár nem szenvedett villamosbalesetet - a Kossuth téren bejelentette, hogy mégis visszalép Márki-Zay Péter javára, aki a Mindenki Magyarországa Mozgalom színeiben mérettette meg magát és végzett az ellenzéki voksolás harmadik helyén. A szeptember 18–28. közötti első körben a DK (Gyurcsány-párt) jelöltje, Dobrev Klára végzett az élen, 216 248 szavazattal (34,84%), Karácsony Gergely lett a második 169 434 szavazattal (27,3%), míg Márki-Zay a harmadik helyet szerezte meg 126 628 szavazattal (20,4%).

A még az ellenzéki pártok országos támogatottságához mérten is rendkívül alacsony részvétel mellett megtartott előválasztás második fordulóját aztán már Márki-Zay Péter nyerte meg, 371 560 szavazatot (56,71%) szerezve, míg Dobrev 283 677 voksot (43,29%) gyűjtött és így a hódmezővásárhelyi polgármester lett a baloldali pártok közös miniszterelnök-jelöltje, egyben a Gyurcsány-lista első helyezettje.

Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter kézfogása azt követően, hogy a főpolgármester bejelentette: visszalép az ellenzéki miniszterelnök-jelöltségért folytatott versenyből és arra kéri támogatóit, hogy az előválasztás második fordulójában a hódmezővásárhelyi polgármesterre szavazzanak. (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Az Alapjogokért Központnak már a baloldali előválasztás eredményeinek ismeretében végzett közvélemény-kutatásából az derült ki, hogy az aktív szavazók kétharmada Orbán Viktort tartja a legesélyesebbnek arra, hogy 2022 után (is) Magyarország miniszterelnöke legyen. Lehetséges kihívói közül Dobrev Klárának és Márki-Zay Péternek akkoriban hozzávetőlegesen ugyanannyi esélye volt a hivatalban lévő kormányfővel szemben: 18, illetve 17 százalék.

 

MÁRKI-ZAY PÉTER, MINT MINISZTERELNÖK-JELÖLT

A magát sokszor keresztény-konzervatívnak, sőt jobboldalinak valló Márki-Zay, aki visszatérően tesz olyan kijelentéseket, hogy 2010-ben még a Fideszre szavazott az akkori parlamenti választáson, az előválasztáson aratott győzelmét követően valamennyi baloldali ellenzéki párt támogatását elfogadta. Ettől kezdve minden korábbinál nagyobb erővel folytatta azt az ellenzéki gyűlöletkampányt, amely már addig is a baloldali pártok, de különösen a DK és a Jobbik sajátja volt és amely teljes egészében az Orbán-kormány valamennyi intézkedésének tagadására és a Fidesz-KDNP-vel szimpatizálók sértegetésére épült.

Márki-Zay nyilatkozata szerint, amennyiben győznek a 2022-es választáson, akkor a

jogállamiság helyreállításával rendszerváltás lesz, nem csak kormányváltás.

Ígérete szerint, ha miniszterelnökké választják, akkor a demokrácia, a sajtószabadság és a jogállamiság helyreállítása érdekében új alkotmányt bocsát népszavazásra és legalizálja az azonos neműek házasságát.

A baloldali miniszterelnök-jelölt szerint ehhez nincs szüksége az alaptörvény módosításához előírt kétharmados parlamenti többségre, mert szerinte eleve érvénytelenek azok az alkotmánymódosítások, amelyek az alaptörvény által tiltott kizárólagos hatalmat biztosítják a Fidesznek.

Még az ellenzéki hangvételű sajtónak nyilatkozó szakértő is úgy reagált ezekre a kijelentésekre, hogy azok alkotmányjogilag erősen megkérdőjelezhetőek.

MI MÁRKI-ZAY PÉTER PROGRAMJA?

A baloldal közös miniszterelnök-jelöltje számos alkalommal adott ízelítőt leendő programjának elemeiből. Amint azt az erről szóló sorozatban megírtuk, Márki-Zay például nem tartja jó ötletnek a benzinár befagyasztását, s azt javasolta az embereknek, hogy vegyenek kisebb autót, ha valakit érzékenyen érintenének a magasabb üzemanyagárak. Az is előfordult, hogy – hangoztatva közgazdászvégzettségét – arról beszélt, hogy nincs szükség a minimálbérre. A baloldali jelölt a 13. havi nyugdíj ellen is szót emelt, „veszélyes és felelőtlen” lépésnek tartja annak visszaállítását.

Márki-Zay a teendők közé sorolta az Európai Ügyészséghez való csatlakozást, amellyel párhuzamosan egy magyar korrupcióellenes ügyészséget hoznának létre. Miniszterelnökként többek közt még a következőket valósítaná meg:

az euró bevezetése öt éven belül, béremelés az oktatásban és az egészségügyben, a gyed és a családi pótlék emelése, egy „fenntartható rezsicsökkentés”, adómentes minimálbér, új külpolitika, „teljes sajtószabadság”, „a kormányzati hazugságpropaganda” felszámolása, a „rabszolgatörvény” eltörlése.

A kormányfő-jelöltté válását követő időszakban Márki-Zay Péter által tett, sokszor hátborzongató kijelentésekből következtetni lehet arra, hogy a Gyurcsány-lista vezetője hatalomra kerülése esetén valójában mit is tenne ezen pontok megvalósításának érdekében.

 

REZSICSÖKKENTÉS

Az a baj ezekkel a felelőtlen lépésekkel, mint a rezsicsökkentés is, hogy ezeket nagyon könnyű megígérni, megadni, és rendkívül nehéz megszüntetni.

Márki-Zay szerint a rezsicsökkentés káros, mert

ennek iszonyatosan tovagyűrűző káros hatása van a környezetvédelemre is. Az igazságosság szempontjából is.

Márki-Zay azt is kifejtette korábban:

Lehet rezsit csökkenteni, hogyne lehetne: kevesebb vizet kell használni, kevesebb áramot kell használni, kevesebb gázt kell használni.

A Fidesz-féle rezsicsökkentés fenntarthatatlan. Lehetetlen megállítani a világpiaci árakat a határon. A megoldás az épületszigetelés, megújuló energiatermelés és energiahatékonyság

– fogalmazott a baloldal jelöltje.

Mi Hódmezővásárhelyen 77 százalékkal csökkentettük az idősek otthonának rezsiköltségeit. Ezt energiahatékonysági fejlesztésekkel sikerült elérni: napelemek adják az áramot, napkollektorok termelik a meleg vizet, falszigeteléssel és nyílászárócserével pedig csökkentettük az energiafelhasználást

– fejtette ki Márki-Zay Péter még december elején.

Ahogyan azt a Mediaworks-Hírcentrum is megírta, a baloldali jelöltnek hasonló gondolatai voltak a benzinárakról is.

– Amikor felment a kétszeresére a benzin ára, az okos amerikaiak nagy autók helyett kisebbet vagy hibridet vettek, és nem egyesével, hanem akár hárman mentek együtt munkába – osztotta meg személyes tapasztalatait Márki-Zay a Blikkben, ezt javasolva a magyar családoknak is.

Ez a gondolat hasonlóságot mutat azzal az esettel, amikor 2021. nyarán, egy nyilvános sajtóeseményen Karácsony Gergelynek kiáltott oda egy dugóban álló autós, a közlekedés ellehetetlenítésére panaszkodva. A főpolgármester ekkor csak annyit válaszolt:

szálljon ki az autóból, ha problémája van a dugókkal.

MÁRKI-ZAY MIT MOND A MINIMÁLBÉRRŐL?

Márki-Zay Péter miközben a minimálbér adómentessé tételével kapcsolatos ígéretéről beszélt, több ízben is szükségtelennek nevezte a minimálbért, folyamatosan az árnyoldalairól és az általa vélelmezett hátrányairól beszélt. 

Egy szintén a Mediaworks Hírcentrum által készített összeállítás szerint közösségi oldalán 2020 novemberében a szokásos heti élő videójában arra a kérdésre, hogy mekkora összegű minimálbért tartana ideálisnak Magyarországon, Márki-Zay úgy válaszolt:

Én gazdasági kérdésekben roppant liberális vagyok, én nem feltétlenül tartom szükségesnek a minimálbért se. Ha most Magyarországon fölemelnénk a minimálbért 500 ezer forintra, az tragédia lenne. Az iszonyatos károkozás lenne, az egész ország tönkre menne.

Később, tavaly decemberben a Mediaworks Hírcentrum kérdésére válaszolva előbb letagadta, hogy a minimálbér szükségtelenségéről beszélt volna, majd néhány nappal később ismét a hátrányairól értekezett: 

Felemeljük a minimálbért, ez egy nagyon fontos követelés. Én ott is elmondtam természetesen, hogy a minimálbéremelésnek vannak észszerű korlátai. Egy 500 ezer forintos minimálbér például óriási munkanélküliséghez vezetne Magyarországon.

Vagyis az abszurd számokkal még ironizált is a minimálbéren Gyurcsány Ferenc jelöltje, pedig tény, hogy a 2010-es 73 500 forintról, 2022-re 200 ezerre nőtt a Magyarországon adható legkisebb bér összege.

Márki-Zay Péter korábban azzal is riogatott, hogy a minimálbér-emelés munkanélküliséghez vezet. A valóság ezzel szemben az, hogy 2010-hez képest az évről évre emelkedő minimálbér mellett több mint egymillió új munkahely jött létre. A foglalkoztatottság a csúcson van, a múlt évben több mint 4,5 millióan dolgoztak, ami a rendszerváltás óta nem látott rekordot jelent.

Márki-Zay Péter önmagával is ellentmondásba került, hiszen a korábban azt is állította, hogy nem a kormánynak és nem a minimálbér-emelésnek köszönhető az általános bérnövekedés Magyarországon, hanem annak, hogy nincs elég munkaerő és a vállalatok kénytelenek magasabb bért fizetni, ha meg akarják tartani az alkalmazottakat. Egyszerre állítja, hogy a munkáltatók hajlandóak és képesek is egyre magasabb béreket fizetni, illetve azt, hogy képtelenek kitermelni a magasabb minimálbért, ezért elbocsátják az alkalmazottaikat.

Márki-Zay Péter, később is folytatta a minimálbér elleni hadjáratát. December 12-i videójában hangzott el a következő mondat:

Én azt mondtam, hogy én személy szerint közgazdászként nem tartom különösen indokoltnak vagy szükségesnek a minimálbért, vannak olyan országok egyébként, ahol nincs minimálbér, és ott sem éheznek az emberek, ott a piac alakítja ki a béreket.

A baloldali jelölt tehát többször is azt bizonygatta, hogy nincs szükség minimálbérre, és közgazdászként a piacpárti ultraliberális szemléletet képviseli.

MÁRKI-ZAY VISZONYA AZ ÚN. SAJTÓSZABADSÁGHOZ

Kormányfő-jelöltté válását követően Márki-Zay Péter hozzálátott az őt segítő sajtós csapat összeállításához.

Először december elején Simon András televíziós műsorvezetőt, a Magyar Nemzeti Bank korábbi kommunikációs igazgatóját szerződtette stábjába, majd január elején egy másik baloldali elkötelezettségéről közismert tévés is tagja lett a csapatnak, mint Márki-Zay Péter új sajtófőnöke. Péterfi Judit rögtön egy igazi ámokfutással indított, amikor nem engedte, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltje a sajtó kérdéseire válaszoljon, sőt a Mediaworks Hírcentrumának riporterét megpróbálta elráncigálni a politikustól.

Márki-Zaynak azokban a hetekben több, a Covidban elhunyt idősekre vonatkozó kegyeletsértő megjegyzése is volt, amelyekkel az összellenzék sajtótájékoztatóján több riporter is szembesíteni szerette volna őt, azonban Péterfi nem engedte, hogy válaszoljon a kényelmetlen kérdésekre.

Ezt követően egyre inkább szorult a szájkosár Márki-Zay Péteren, aki már a szokásos vasárnap esti bejelentkezését sem tarthatta meg önállóan. A baloldal miniszterelnök-jelöltje Simon András gyámkodása mellett mondta el, kikkel alakítaná át az egészségügyet, a magyar állam működését pedig egy lágerhez hasonlította.

MÁRKI-ZAY BEMENT A TELEXBE, ÉS KÉRDŐRE VONTA AZ ÚJSÁGÍRÓKAT

A miniszterelnök-jelöltet a múlt heti, nagy visszhangot kiváltó Závecz-kutatásról kérdezték a Telex szerkesztőségében, amely szerint Márki-Zaynál még Fekete-Győr András és Dobrev Klára is népszerűbb a vidékiek körében. Márki-Zay már korábban is keményen kritizálta a portált, amiért ezt emelték ki a kutatásból, s most is számon kérte azt, amiért a fenti kutatást publikálták.

„Mi az, ami arra kényszerített valakit, hogy ezt a kutatást kifizesse, aztán megsajtózza? Ennek egy eredménye lehet, hogy elbizonytalanodjanak az ellenzéki szavazók” – vonta kérdőre a portál vele beszélgető munkatársát.

KIKET SÉRTETT MEG EDDIG MÁRKI-ZAY?

A baloldal miniszterelnök-jelöltje számos társadalmi csoportot megsértett, sértegette az időseket, a Fidesz- szavazókat, zsidózott is, és több alkalommal volt homofób megnyilvánulása.

A sorból, úgy tűnik, nem maradhattak ki a vidékiek sem, többször is általánosítva, sértő megjegyzéseket tett rájuk.

Egyik botrányos kijelentése december 6-án hangzott el a közösségi oldalán közzétett videóban, ahol arról értekezett, hogy a vidéki emberek tudatlanok, buták.

Márki-Zay akkor így fogalmazott:

Azokat a döntéseket valakinek meg kell hozni, hogy például migránsszámlálós kampány kell, hiszen hogyha a pesti, belpesti liberálisok érzékenységét venném figyelembe, akkor ezt a választást már most elbuknánk. Ugyanúgy, ahogy ’18-ban is elbukták azok, akik nem tartották fontosnak, hogy felvilágosítják a falusi, egyszerű tudatlan embereket is arról, hogy ki hozza be a migránsokat, ezt a hibát most nem fogjuk elkövetni, akkor sem, ha ez egyes ellenzékieknek nem tetszik.

Később tovább sulykolta a baloldali propagandát a migrációval kapcsolatban, mondván, 

ha ezt nem juttatjuk el mindenkihez, akkor még mindig rendkívül sok szerencsétlen, megtévesztett, tájékozatlan vagy ostoba ember emiatt fog a Fideszre szavazni.

A baloldal kormányfőjelöltje akkor is megsérti a vidéki embereket, amikor állítólag bocsánatot akar kérni egy korábbi sértésért. Jó példa erre az, amit 2021. decemberében mondott:

Még egyszer, az, hogy

vannak vidéken tudatlanok, és a Fidesz ezekre építi a kampányát, ez nem azt jelenti, hogy minden vidéki tudatlan. Nyilvánvalóan sem én, sem a legtöbb polgármester nem az.

Márki-Zay Péter magyarázkodása önmagában is azt mutatja, hogy lenézi az embereket, hiszen alpári jelzőkkel illet egész társadalmi csoportokat, akikről úgy gondolja, hogy nem elég tájékozottak, vagy ahogy még nevezni szokta őket: tudatlanok, ostobák.

Egy másik alkalommal a következő sértéseket vágta a vidéki magyar emberek fejéhez:

hogyha egy vidéki városban a Fidesz összegyűjti a legjobb embereit, akkor valószínűleg egy keresztrejtvényt nem tudnának megfejteni.

Márki-Zay egyszer arról is beszélt, hogy egy aktivistája megpróbálta megváltoztatni néhány vidéki ember politikai gondolkodását, de csak kevés volt köztük, aki reggel tíz órakor nem volt részeg vagy agymosott.

A baloldali jelölt által megfogalmazott gondolat rímel arra, amelyet a baloldal terjesztett 2018-ban, az akkori választási vereség után. Szerintük ugyanis „vidéken nincs internet”, az ottani emberek így nem ismerhetik az „igazságot”, ezért vesztett a baloldal.

Márki-Zay az általa „meleg kommunistának” titulált Gulyás Márton Partizan című műsorában egyenesen Fideszes aberráltnak nevezte a Választás 2022-vel egyidőben, április 3-án tartandó Gyermekvédelmi népszavazás kérdéseit. Arra a felvetésre, hogy a Gyurcsány-lista vezetője milyen magatartásra biztatná a népszavazás kapcsán a baloldali szavazókat, a következőket felelte:

Szerintem tépjék szét ezt a lapot, vagy ne vegyék fel, vagy szavazzanak érvénytelenül. Fideszes aberrált kérdésekre nincs értelme válaszolni.

Márki-Zay Péter az alaptörvény kapcsán február 2-án este egyetemistáknak a Mozaik Kör rendezvényén a következőket mondta:

Aberráltnak és kimondottan tahóságnak tartom azt, hogy beleírták azt, hogy az apa férfi az anya nő

A baloldal miniszterelnök jelöltje az ostoba szót is előszeretettel használja a kormánypártok szimpatizánsait minősítve.

Ha ezt nem juttatjuk el mindenkihez, akkor még mindig rendkívül sok szerencsétlen, megtévesztett, tájékozatlan vagy ostoba ember emiatt fog a Fideszre szavazni 

– mondta Márki-Zay Péter a migrációval kapcsolatban. A baloldal jelöltje ezzel arra a hazugságára utalt, hogy „a Fidesz telepít be migránsokat”, ezt akarja eljuttatni mindenkihez.

– Még egyszer mondom: kutatási adataink vannak, nem a levegőbe beszélek, sajnos még mindig ütős ez a téma, különösen vidéken, kistelepüléseken

– sajnálkozott Márki-Zay azon, hogy a vidéki embereket érdekli az illegális bevándorlás okozta biztonsági fenyegetés.

MÁRKI-ZAY, A KOMMUNISTÁK ÉS A FASISZTÁK

Márki-Zay Péter különösen megdöbbentő és sokakat felháborító kijelentést tett akkor, amikor a jobbikos Steinmetz Ádámmal Fonyódon tartott fórumán arról értekezett, hogy nem tudja követni Orbán Viktor „politikai irányváltásait”, ezért a szivárványkoalícióban ők külön képviseletet tartanak szélsőséges ideológiáknak:

De azt, amit Orbán Viktor egy személyben megtestesít, ezt a szivárványkoalíciót úgymond, a liberálisokat, a kommunistákat, a konzervatívokat és a fasisztákat, ezt mi a szövetségben külön-külön képviseljük

– mondta a baloldal miniszterelnök-jelöltje.

Hont András publicista szerint Európában ilyenkor szokott egy politikai karrier véget érni.

Márki-Zay Péter a jobbikos Steinmetz Ádámmal Fonyódon tartott fórumán beszélt a kommunisták és a fasiszták képviseletéről (Fotó: YouTube)

Rákay Philip médiaszemélyiség pedig úgy reagált Márki-Zay kijelentésére, hogy

Ez egészen egyszerűen elfogadhatatlan, erre már tényleg nem létezik semmilyen mentség!

A Gyurcsány-lista vezetője ezt követően magyarázkodott, közben azonban az is kiderült, hogy Márki-Zay már korábban is említette, hogy fasisztákat és kommunistákat akar képviselni. Az Origo hívta fel rá a figyelmet, hogy az azóta DK-s pártpolitikai karrierbe kezdő Kálmán Olga még 2019-ben jelentetett meg egy interjúkötetet Szeretemország címen, amelyben Márki-Zay Péterrel beszélgetett a hódmezővásárhelyi polgármester politikai vízióiról. A baloldal jelöltje a könyvben felidézte első élményeit arról, amikor megkísértette a politika, ugyanis 2010-ben már felkérték, hogy legyen Hódmezővásárhely polgármestere.

Akkor (2010-ben) a helyi Jobbik vezetője keresett meg, hogy legyek a párt jelöltje. Visszautasítottam, mire azt a választ kaptam, hogy jó, akkor maradjak független, de a Jobbik támogatásával induljak el. Viccesen megjegyeztem, hogy számomra az jelentené az igazi független jelöltséget, ha a Jobbik mellett a Munkáspárt is beállna mögém. Azt a részét komolyan gondoltam, hogy a valódi függetlenséget az adná, ha a szélsőjobbtól a szélsőbalig tényleg mindenki beállna mögém, nem lennék senki pártkatonája, elismernének, és nem indítanának velem szemben saját jelöltet. Ez a 2010-es választások előtt még egy elég abszurd gondolat volt, de legnagyobb meglepetésemre pár nap múlva felhívott a Jobbik vezetője, hogy minden rendben, megvan a Munkáspárt támogatása is

– idézte fel Márki-Zay.

Márki-Zay Péter egyik korábbi nyilatkozatából derült ki, hogy a baloldal jelöltje számontartja a Fidesz politikusainak (vélt vagy valós) származását.

A Gyurcsány-lista vezetője egy január elején közzétett videóban az őt ért antiszemita vádakra magyarázatként újabb zsidózásba kezdett.

Úgy fogalmazott, hogy

a Fideszben egyébként van néhány zsidó is, bár elég kevés. Egyet tudok konkrétan, én őt nagyon nagyra becsülöm.

Mindezt arra reagálva mondta, hogy a Mandinerbe is publikáló szerző, Veszprémy László Bernát egy, a The Times of Israel hasábjain megjelent írásában többek között felsorolta, hány antiszemita politikussal fotózkodott és dolgozott már együtt Márki-Zay Péter.

MÁRKY-ZAY IZLÉSTELEN HASONLATA A VAK EMBEREKRŐL ÉS ELKÉPESZTŐ TRIANON PÁRHUZAMA

Vasárnapi közösségi megszólalásainak egyik február közepi epizódjában Márki-Zay egy meglehetősen ízléstelen hangvételű viccet adott elő:

Na, van egy aranyos vicc. Ezt ismerik biztos, ugye, Stevie Wonderrel vagy éppen Ray Charlesszal is ismerős ez a vicc, amikor azt mondják, megkérdezik tőle a vicc szerint, természetesen egy interjúban, hogy hát milyen dolog vaknak lenni? Azt mondja, hát még mindig jobb, mintha színes bőrű lennék.

Amolyan kedves poénként adta elő a vak emberek számára is mélyen sértő „tréfáját”.

Február folyamán került nyilvánosságra a Márki-Zay-féle ámokfutás egyik újabb fejezete, amikor Trianon századik évfordulóján, a nemzeti gyásznapon a magyarság sorstragédiáját egy legendás popénekessel, Michael Jacksonnal vonta párhuzamba.

Megígértem egy beharangozóban, hogy elmondom önöknek, hogy mi köze van Michael Jacksonnak Trianonhoz, úgyhogy nem szeretnék adós maradni ezzel a hasonlattal, annak ellenére, hogy egy ilyen magasztos ünnepen ez egy profán hasonlat, ez egy vicc. Szokták mondani, hogy Amerikában minden lehetséges, bárkiből bármi lehet. És erre példa Michael Jackson, aki szegény néger kisfiúként született, és gazdag fehér nőként halt meg

– magyarázta Márki-Zay Péter a békediktátum általa vélt üzenetét, egy Trianon centenáriuma alkalmából tartott megemlékezésen, Hódmezővásárhelyen. Ezt a kijelentést, mások mellett a Magyarságkutató Intézet is elítélte. Állásfoglalásukban az írták, egyetlen, magát magyarnak valló ember sem bagatellizálhatja el Trianon tragédiáját.

MÁRKI-ZAY ELŐSZERETETTEL TETSZELEG A „MESSIÁS” SZEREPÉBEN 

A baloldal miniszterelnök-jelöltjének a fentieken túl is nem egy és nem két olyan megnyilvánulása volt, amikor meglehetősen elrugaszkodott a valóságtól. Erre kiváló példa az, amikor egyik február eleji videójában, ahol Gyurcsány Ferenc 2006-os kampányát felelevenítve, egy autó hátsó ülésén ülve, úgy fogalmazott, hogy

nem tudott nem könnyezni a templomban, amikor hallotta az éneket, ami szerinte neki szólt.

A Mandiner akkori beszámolója kitér arra is, hogy Márki-Zay Péter megerősítette, amit már sejteni is lehetett: missziónak, küldetésnek tekinti a miniszterelnök-jelöltséget, amin sokat tépelődött, hogy vállalja-e.

Ezt lehet véletlen egybeesésnek tekinteni, de mi, vallásos emberek azt gondoljuk, hogy ezek a Jóisten üzenetei

– tette hozzá a hódmezővásárhelyi polgármester.

Lukácsi Katalin, Márki-Zay Péter mozgalmának elnökségi tagja (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Egy hónappal ezt követően  az MTVA Kunigunda utcai székháza elé szervezett tüntetésen, ahol mindössze néhány százan, és az online térben is mindössze egy-két ezren voltak kíváncsiak a szivárványkoalíció orbánozó, putyinozó és diktatúrázó politikusaira, közte a hazugságaiba egyre jobban belekavarodó Márki-Zay Péterre, Lukácsi Katalin, a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnökségi tagja egyenesen azt állította a balos kormányfő-jelöltről, hogy olyan, mint Jézus Krisztus a Passióban, minden teher rá hárul.

MÁRKI-ZAY PÉTER FEGYVEREKET ÉS KATONÁKAT KÜLDENE UKRAJNÁBA

Miközben minden felmérés tanúsága szerint a magyar emberek nem akarják, hogy Magyarország belesodródjon a február 23-a óta tartó orosz-ukrán háborús konfliktusba, a baloldal miniszterelnök-jelöltje magyar katonákat és fegyvereket küldene Ukrajnába. A Partizánnak adott február 13-i interjúban Gulyás Márton műsorvezető kérdésére, miszerint ha kirobban a konfliktus, miniszterelnökként biztosítana-e katonai segítséget, a baloldal jelöltje azt felelte:

Hát hogyha a NATO úgy dönt, akkor akár katonait is.

Márki-Zay úgy fogalmazott:

Mindent, amit a NATO szövetségi rendszere megenged, azt nagyon szívesen segítenénk. Nyilván, itt Magyarország, azért valljuk be… hogyha nem Putyin ügynökeként működne Magyarország, akkor természetes, hogy a NATO tagjaként, minden módon, amit a NATO eldönt azon belül a szövetség keretein belül, mindenféle segítséget megadhat Ukrajnának.

Miután a baloldal és Gyurcsány jelöltje megszólalt az ukrajnai háborúról, a kommentelők darabokra szedték őt a Facebookon.

Márki-Zay Péter elragadtatta magát, és a probléma ebben az, hogy ez már a sokadik ilyen elragadtatása. Ha egy ilyen ember lenne Magyarország miniszterelnöke, akkor könnyen belekeveredhetnénk egy háborús konfliktusba az ő hozzá nem értése miatt – reagált a hódmezővásárhelyi polgármester mondataira Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója.

Kijelentéseit Márki-Zay később az ATV-ben is megismételte, egy másik nyilatkozatában pedig egyenesen odáig ment, hogy szerinte Orbán Viktor egy személyben felelős azért, hogy Ukrajnában most háború van és emberek halnak meg.

Állítását ráadásul egy hasonlóan abszurd kijelentéssel próbálta igazolni, nevezetesen azzal, hogy

ha Orbán Viktor nem akadályozza Ukrajna NATO-közeledését, akkor ez a háború ki sem tört volna.

A Mediaworks–Hírcentrum cikke rávilágít, hogy Márki-Zay Péter nemzetközi politikában való tájékozatlanságát is mutatja ez a mondata, hiszen a NATO vezetői, vagy akár az Egyesült Államok, akár az Európai Unió döntéshozói eddig komolyan fel sem vetették Ukrajna csatlakozását az észak-atlanti szövetségbe.

MÁRKI-ZAY ÚJ PÁRTOT ALAPÍT

Huszonnégy nappal a 2022-es parlamenti választás előtt jelentette be a Gyurcsány-lista vezetője, hogy új párt alakításába fog. Márki-Zay Péter erről úgy nyilatkozott, hogy nem a Mindenki Magyarországa Mozgalom alakul párttá, hanem egy új konzervatív-szabadelvű pártot szeretne felépíteni, amely az Európai Néppártnak is tagja lehetne, és – a négy év múlva következő országgyűlési választás után – önálló frakcióval is rendelkezhetne. A pártszervezésről azt mondta, már elindult, mert van két párt Magyarországon, amelyre építhet: az Új Kezdet Gémesi György vezetésével és a Pálinkás József vezette Új Világ Néppárt.

KÉTES CÉGÜGYEIVEL EGYÜTT RAGASZKODOTT MÁRKI-ZAY EMBERÉHEZ A BALOLDAL

Gyurcsány Ferencéknek minden bizonnyal volt tudomásuk vecsési jelöltjük, Fricsovszky-Tóth Péter kétes cégügyeiről. A szivárványkoalíció mégis beállt a magát civilnek definiáló képviselőjelölt mögé – vélhetően Márki-Zay Péter nyomásgyakorlására. Hegymegi István gyáli DK-s önkormányzati képviselő a Mandinernek azt mondta: a helyi ellenzéki pártok nem engedtek a pártelitnek, ezért nem is kampányoltak a baloldali jelölt mellett.

MÁRKI-ZAY PÉTERT GYURCSÁNY FERENC KLÓNJÁNAK, VAGY CSAK EGYSZERŰEN MINI FERINEK NEVEZIK

Miután egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a baloldal-miniszterelnök jelöltjévé és később a Gyurcsány-lista éllovasává tett hódmezővásárhelyi polgármester - aki ezt persze folyamatosan tagadja - az egykori bukott kormányfő, Gyurcsány Ferenc embere, a Civil Összefogás Fórum-Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) új plakátkampányt indított.

Facebook

A plakátokon Gyurcsány Ferencet és Márki-Zay Pétert közösen ábrázolják, a baloldal közös miniszterelnök-jelöltjére „mini Feri” néven hivatkoznak, a két baloldali politikus kinézete pedig a népszerű Austin Powers-filmek főgonosz szereplőit idézi.

A kampányhoz videó-, illetve egy videósorozat is készült, ennek egyik darabjában nevezik Márki-Zay Pétert "Mini Ferinek".

Borítókép: Facebook