Ma iktatják be Magyarország új köztársasági elnökét + videó

A közmédia több csatornája is élő adásban közvetíti Sulyok Tamás ünnepélyes köztársasági elnöki beiktatását. A ceremónia az M1-en és a Dunán, valamint a Kossuth rádión is követhető. Sulyok Tamás március 5-én lépett hivatalba, beiktatási ceremóniáját vasárnap délután tartják.

Fotó: Ladóczki Balázs

– Nem volna sem elegáns, sem helyénvaló, ha politikai beszédet mondanék – mondta megválasztása után Sulyok Tamás. A megválasztott államfő emlékeztetett: az életútja a jogi pálya bejárásáról szólt, a jog szeretete és tisztelete határozza meg a szakmai és magánéleti pályáját. Köszönetet mondott a szüleinek, akik magyart és keresztényt akartak faragni belőle, és köszönetet mondott a feleségének is, aki ötven éve áll mellette.

A jog alapgondolata az emberi szabadság és jogegyenlőség biztosítása. Számomra minden hatalom csak a jog keretei között értelmezhető. Azt tudom ígérni, hogy a köztársasági elnöki székből is az alkotmányos alapjogok és értékek méltányos kiegyenlítésén fogok munkálkodni

– hangsúlyozta köztársasági elnök, aki arról is beszélt, hogy olyan Európát szeretne, ahol az értékek többet érnek az érdekeknél.

Az első intézkedés

Az új köztársasági elnök első lépése az volt, hogy hivatalba lépése napján, március 5-én aláírta a Svédország NATO-csatlakozásáról hozott parlamenti döntést. Az Országgyűlés február 26-án szavazta meg a svédek NATO-csatlakozását. A tavaszi ülésszak első napján a képviselők 188 igen, hat nem szavazattal, tartózkodás nélkül döntöttek a ratifikációról, csak a Mi Hazánk országgyűlési képviselői szavaztak nemmel.

Sulyok Tamás szerdán találkozott Orbán Viktorral a Sándor-palotában. Az egyeztetésről a miniszterelnök a közösségi oldalán számolt be. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke közölte: a kormányfő és a köztársasági elnök rendszeresen fognak konzultálni egymással a Magyarország szempontjából legfontosabb geopolitikai, európai és belföldi ügyekről.

Nem politikus

– Sulyok Tamás rendkívül jó választás a köztársasági elnöki pozícióra – méltatta az államfőt az Alapjogokért Központ elemzője. Szikra Levente úgy jellemezte Sulyok Tamást, mint egy tartással bíró jogászt.

Soha nem volt pártpolitikus, tehát ezzel sem lehet bírálni. Még az 1990 előtti állampártba sem volt hajlandó belépni, ezért nem lehetett akkor bíró

– idézte fel az elemző. Sulyok Tamás alkotmánybírói tevékenységével kapcsolatban két olyan döntést is kiemelt, amelyek szerint a magyar alkotmányos identitás védelmét akár az európai joggal szemben is érvényesíteni kell. – Magyarország az unió tagja, de ahol nincs uniós hatáskör, ott folyamatosan védeni kell a magyar szuverenitást az EU túlhatalma ellen – mutatott rá Szikra Levente.

Nagyszerű választásnak tartja Sulyok Tamás személyét a köztársasági elnöki tisztségre Fricz Tamás politológus. – Ízig-vérig jogászember, alkotmányjogász, aki a következő időszakban nagyon jól segíthet abban, hogy eligazítson az Európai Unióval (EU) felmerülő vitás kérdésekben – jellemezte az államfőt, ugyanakkor rámutatott: nem a köztársasági elnök „dolga elsősorban az Európai Bizottsággal vitatkozni”, de mindenképpen segíthet a jogi háttér.

Az előző államfő lemondott, ezek után megválasztanak egy olyan köztársasági elnököt, aki minden szempontból megfelel az elnöki pozíciónak a jogtudásával, a tárgyilagosságával, az eddigi múltjával, és még ebben sem tud részt venni az ellenzék

– jelentette ki Fricz Tamás. Szerinte felmerül a kérdés, hogy mi a problémája az ellenzéknek, amikor olyan elnök jön, aki nem pártkatona, soha nem volt tagja pártnak.

A beiktatási ünnepség

Sulyok Tamás beiktatási ünnepségét a Szent György téren tartják vasárnap délután, és élőben közvetíti 14 órától az M1 aktuális csatorna, a Duna Televízió és a Kossuth rádió.

Folyamatosan frissülő élő tudósításban a Magyar Nemzet internetes kiadása is beszámol az eseményről.

A ceremónia a díszzászlóalj és a gróf Nádasdy Ferenc huszárosztály katonai tiszteletadásával kezdődik. A történelmi zászlók bevonulása és a történelmi egyházak áldása után Sulyok Tamás köztársasági elnök ünnepi beszédével zárul.

A beiktatási ünnepségen közreműködik Kubik Anna színművész, Kacsó Hanga népdalénekes és a Budapesti Ügyvédi Kamara Próká-Torok kórusa.

A közvetítés előtt 13.50-től az M1-en és a Dunán Imre Balázs, a közmédia műsorvezetője ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogásszal beszélget, a Kossuth rádióban Ujhelyi Zoltán vendége Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója lesz. Az élő adás után 15 órától folytatódik mindkét stúdióbeszélgetés.

A hetedik elnök

A rendszerváltás óta hat (plusz két ideiglenes) köztársasági elnöke volt Magyarországnak. Közülük kettő lemondott, kettő végigvitte a két ciklust, kettő pedig „egyciklusos” volt – emlékeztetett elemzésében a Századvég.

Az előző államfő, a jogász-közgazdász Novák Katalin egész tevékenysége, közéleti szerepvállalása során kiemelt hangsúlyt kapott a nők és a családok helyzete. Nő-, család- és gyerekbarát szemlélete és politikai tevékenysége miatt került a kritikák kereszttüzébe, miután kegyelmet adott egy pedofilügy egyik elítéltjének, akinek házi őrizetben kilenc hónapja volt hátra a büntetéséből.

A köztársasági elnök vállalta a politikai felelősséget a kegyelmi döntésért, és lemondott tisztségéről.

Áder János két cikluson, tíz éven keresztül volt Magyarország köztársasági elnöke. Korábban a Fidesz egyik prominens politikusa volt, országgyűlési képviselőként, parlamenti elnökként, majd pedig EP-képviselőként. Elsősorban jogászként tekintett a feladatára, ő maga is elmondta, hogy nem a népszerűség, hanem a jog alapján mérlegel.

Schmitt Pál kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó, sportdiplomata, az MDF idején madridi nagykövet, Horn Gyuláék alatt Andorrába is akkreditálták. Később a Fidesz támogatásával elindult a főpolgármesteri posztért, még később a párt alelnöke, majd EP-képviselője lett. Lemondásához az vezetett, hogy 2012-ben a sajtó megvádolta, hogy a 1992-es doktori disszertációja túlnyomórészt plágium.

Sólyom László részt vett a rendszerváltozást előkészítő Ellenzéki, majd pedig a Nemzeti Kerekasztal munkájában. Az Alkotmánybíróság tagja lett 1989-ben, aztán elnöke. Az Országgyűlés 2005. június 7-én választotta köztársasági elnökké. Ő is sokkal inkább jogászként, mint politikusként állt hozzá a tisztségéhez.

Mádl Ferenc komoly nemzetközi tekintélyű jogászprofesszor volt, egy ciklust töltött hivatalában. 1995-ben az akkori ellenzék többsége, a Fidesz, az MDF és a KDNP jelöltje volt a köztársasági elnöki posztra, de a kormányzó baloldal ismét Göncz Árpádot választotta meg. 2000-ben aztán, immár kormányon a Fidesz és a Független Kisgazdapárt megszavazta.

Göncz Árpádot a médiateret masszívan uraló baloldal jóságos nagyapaként, mindenki Árpi bácsijaként pozicionálta. Az SZDSZ holdudvarából érkezett, hivatali idejében népszerűnek számított, a jobboldali kormánnyal vállalt konfliktusai mégis sokak ellenszenvét váltották ki.

Az Alkotmánybíróság éléről érkezett

A 67 éves Sulyok Tamás 1980-ban szerzett jogi diplomát a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Az Alkotmánybíróság honlapján elérhető információk szerint a jogászt az Országgyűlés 2014. szeptember 27-én választotta az Alkotmánybíróság tagjává. Sulyok Tamás 2016 áprilisa óta az Alkotmánybíróság elnöke.

Nős, két gyermek édesapja.

Alkotmánybírósági elnökként nyilatkozott a Magyar Nemzetnek, és az interjúban az alkotmánybírói függetlenségről és az uniós és tagállami jog kapcsolatáról is beszélt.

Borítókép: Sulyok Tamás a parlamentben (Fotó: Ladóczki Balázs)