Még a saját lapja is törölte impresszumából az álhírterjesztő Káncz Csabát – hívta fel a figyelmet a Mandiner. A lap felidézte, a magát geopolitikai elemzőnek beállító Káncz Csaba az 54 ezer követővel rendelkező közösségi oldalán tett közzé egy bejegyzést szeptemberben, amelyben két minisztert bűncselekményekkel vádolt meg.

Az álhírterjesztés és titkosszolgálati szálak
Az álhírterjesztő rágalomhadjárat azután kezdődött, hogy a Válasz Online-on megjelent egy interjú Kuslits Gáborral, a fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (Tegyesz) egykori igazgatójával, aki mindenféle bizonyíték nélkül azt állította, hogy szakmai körökben két magas rangú politikusról pletykálnak, akik a letartóztatott volt intézményigazgatót védték, és egyiknek fiúkat vittek, a másiknak lányokat szállítottak a javítóintézetből. Pár nappal később bukkant fel Káncz Csaba, aki szintén bizonyítékok nélkül politikusokat nevezett meg (egyikük Semjén Zsolt volt), és utalt arra, hogy ők azok, akiknek gyerekeket szállítottak.
A Szőlő utcai álhírbotrány kirobbanását követően a rendőrség megkereste Kánczot a kormánytagok elleni vádak miatt, ám újságírói státuszára hivatkozva megtagadta állítólagos információinak forrását, mindössze annyit közölt, hogy egy befolyásos ellenzéki politikuscsalád tagjai mesélték neki a történetet.
Miután az említett vádakat Káncz Csaba bizonyítékok nélkül, és nem újságcikkben jelentette meg, hanem saját közösségi oldalán tette közzé, kérdéses, valóban megilleti-e a forrásvédelemhez való jog, az viszont tény, hogya férfi tényleg dolgozott újságíróként, mégpedig a privatbankar.hu és az mfor.hu szerkesztőségében.
Az említett oldalak a Klasszis médiacsoporthoz tartoznak: Káncz Csabának a Privátbankárnál 2015 óta számos írása jelent meg, az mfor oldalán mindössze két cikk szerepel a nevével.
Káncz Csaba neve azonban egyik lap impresszumában sem szerepel, ám az Internet Archive-on elérhető adatok szerint szeptember 20-án még fel volt tüntetve a szerzők közt. A Privátbankár és az Mfor munkatársának impresszumból való törléséről egyik lap oldalán sincs elérhető információ vagy közlemény.
Érdekesség az is, hogy Káncz Csabáról időközben kiderült, hogy 2012 szeptembere és 2016 között a brit titkosszolgálat egyik fedőcégének fizetési listáján szerepelt, amely vállalattól számlájára 12 alkalommal utalás érkezett. Káncz azonban azt állítja, fogalma sem volt, hogy a cég, amely fizet neki, titkosszolgálati háttérrel rendelkezik.