Folytatódik a csörte a Medián és a Demokratikus Koalíció között a kutatócég legújabb felmérése miatt. Most a DK-s Gréczy Zsolt fakadt ki a Mediánra a közösségi oldalán, miután a kutatócég szerint egyszázalékos a Dobrev-párt támogatottsága. Gréczy felidézte, hogy a kutatócég korábban többször is rosszul tippelt a felméréseiben.

Majd hozzátette: „De mindez belefér. Az már kevésbé, hogy Hann Endre ezt nyilatkozta: valóban voltak kutatások, inkább közlemények, amelyek kimondottan a közvéleményt befolyásoló céllal készültek.” Gréczy szerint
aki elhiszi a Medián kutatásának számait, az szamarabb a lónál.
Ahogy azt lapunk megírta, a DK-s Molnár Csaba a közösségi oldalán leleplezte a manipulációs kerekasztal egyik zászlóshajójának, a Hann Endre vezette Mediánnak a működését. Ugyanis a baloldali politikus azt állította, hogy tavaly két személyes találkozón is azt kérte a cég Dobrev Klára pártjától, hogy több millió forintért rendeljenek tőlük felméréseket. Molnár azt állítja, világossá tették, hogy erre nem hajlandók, így szerinte ez lehet az oka, hogy a Medián kutatásaiban újabban egy százalék körüli eredményt mérnek a Demokratikus Koalíciónak.
Régi időket idéző módszerrel igyekezett növelni a támogatását a Demokratikus Koalíció, legalábbis ezt állította Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója a HVG-nek egy levelezésre hivatkozva. Hann szerint Sebián-Petrovszki László, a párt frakcióvezetője 2025. augusztus 27-én e-mailben azt a kérdést tette fel, „van olyan aspektus, amit megmérve, kutatva várhatóan jó eredmény jönne ki a DK-nak?”
Súlyos következményei lehetnek a félrevezető kutatásoknak
– Korábban előfordult már, hogy közvélemény-kutatással foglalkozó szereplők zsarolással, fenyegetéssel vagy nyomásgyakorlással próbáltak pénzt vagy előnyt kicsikarni, és ezt a tevékenységüket összekapcsolták a szakmai munkájukkal – fogalmazott lapunknak az ügy kapcsán ifj. Lomnici Zoltán. Az alkotmányjogász szerint ennek több formája is lehet, például a kutató adatokat tart vissza, míg ellenszolgáltatást nem kap, vagy hamis rangsort vagy kutatási eredményt tesz közzé díjazásért cserébe.
Az ilyen típusú cselekmények általánosságban tényállástól erősen függően megvalósíthatják a vesztegetés, a zsarolás, a kényszerítés bűncselekményét, a szándékosan hamis adatok közlése pedig a rágalmazás körében is értékelést nyerhet
– tette hozzá.



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!