Magyarországon nincsenek meg a gazdasági növekedés feltételei – mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke csütörtökön egy üzleti ebéden Budapesten. A Költségvetési Tanács elnöke a külföldi kereskedelmi kamarák által szervezett eseményen kijelentette: nagy kérdés, hogy a magyar gazdaság jelenlegi recessziója átmeneti-e. Ahhoz, hogy ne legyen átmeneti, konjunktúraváltozás kell Európában, illetve alapvető változásra van szükség Magyarország fejlesztési és finanszírozási környezetében – mondta Kovács Árpád. Szerinte Magyarország ma mélyen alatta van annak a fejlesztési aránynak, ami a térségre jellemző, s ezt a banki hitelezés alacsony aktivitása is igazolja.
Brüsszelben barátaink is vannak, és emiatt hosszú távon a javunkra dőlnek el a dolgok – mondta el Orbán Viktor a Hír TV-nek adott exkluzív interjúban.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter korábban a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elmondta, a kormány az Európai Unió bírálata ellenére kitart gazdaságpolitikája mellett.
Az elmúlt időszakban bejelentett magyarországi kiigazító intézkedések nyomán a magyar gazdaság növekedési üteme a vártnál valószínűleg lassabb, ugyanakkor az államháztartási hiány az eddig jósoltnál kisebb lehet – közölték hétfőn londoni pénzügyi elemzők.
A Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint a kormány által bejelentett költségvetési kiigazító intézkedésekkel jövőre 3 százalék alatt marad a GDP-arányos államháztartási hiány.
Magyarország kész minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy kikerülhessen az Európai Unió 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárásának hatálya alól – mondta csütörtökön Londonban Cséfalvay Zoltán.
Kovács: Ez örök dilemma
A közgazdász szerint örök dilemma, hogy milyen legyen a stabilizálás és a dinamizálás aránya. „Ezek nem vagy-vagy kérdések, de egymás komplementerei. Van egyfajta sorrendiség is: a stabilitás nélkül nincs honnan elrugaszkodni. A jövőbeli gazdaságpolitika irányáról szólva elmondta: immár „az óvatosabb hatásmechanizmusokra jobban figyelő magatartásra, finombeállításokra van szükség”. Ezenkívül kulcsfontosságú a bizalom helyreállítása. Mint mondta, „a menedzselés technikája, és különösen annak kommunikációja azokban is aggodalmat váltott ki, akik a cselekvés irányával egyetértettek”.
A kormány intézkedéseivel teljesíthető a hiánycél
A kormány által elfogadott intézkedésekkel teljesíthető a jövő évi, 3 százalék alatti GDP-arányos hiánycél Kovács Árpád szerint. A Költségvetési Tanács elnöke elmondta: a nemzetgazdasági miniszter által októberben bejelentett első csomag nettó hatása mintegy 200 milliárd forint, a másodiké 253 milliárd forint volt. A kormány által bejelentett elvonások és restrikciós intézkedések költségvetési hatását nem lehet „egy az egyben figyelembe venni, mivel egyéb hatásaik is vannak a gazdaságra” – jegyezte meg Kovács Árpád.
A szakember szerint az elmúlt években az európai intézményekkel való vitának „végig az volt a lányege, hogy ne egyszeri bevételekből tartsuk a költségvetési egyensúlyt, még akkor is, ha az éppen szabályos, hanem próbáljuk meg a folyó kiadásokat folyó bevételekkel fedezni”. Ebben a tekintetben a kormány óriási lépéseket tett, és erről szólnak a mostani kiigazítások is – tette hozzá.
Kulcskérdés a megállapodás
A magyar adósság alakulásának szempontjából kulcskérdés egy megállapodás megkötése az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) – jelentette ki Kovács, aki hangsúlyozta: jelentős különbség van a Magyarország által jelenleg elérhető piaci kamatok és a nemzetközi hitelezők által kínált kamatszintek között. A több száz milliárd forintos kamatkülönbözet miatt elgondolkodtató, hogy érdemes meghajolni a nemzetközi szervezetek feltételei előtt – tette hozzá.
Kovács Árpád az elhúzódó tárgyalásokról szólva úgy fogalmazott: „szerelmi viszonyban is megromló kapcsolatrendszert feltételez, hogyha valaki ígérget”. De szerencsére most nincs sürgetés, lehet alkudozni és vissza fog jönni a delegáció, így a hitelmegállapodással kapcsolatos remény „rendben van” – fűzte hozzá.
A Magyar Nemzet október 16-án arról számolt be: a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank tokiói közgyűlése után sincs időpontja a Magyarország és az IMF közötti tárgyalások folytatásának.
