Czomba Sándor hangsúlyozta: a növekedésben szerepet játszott a migráció és a közfoglalkoztatás is, de a bővülés döntő többségben a versenyszférában létrejött munkahelyeknek köszönhető. Az elmúlt három és félévben a bővülésből 50 ezret adott a migráció, a korábbi éveknél 90 ezerrel több embert vontak be a közfoglalkoztatási programokba, és több mint 100 ezer ember a versenyszférában talált munkát.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy a következő időszak legfontosabb célja, hogy 2010 és 2020 között 1 millió új munkahely jöjjön létre. Az Európai Unió a 20-64 éves korosztályban 75 százalékos foglalkoztatási szintet vár el a tagállamoktól, a magyarországi munkahelyek ilyen növekedésével elérhető ez az arány. Fontosnak nevezte, hogy a versenyszféra még nagyobb arányban tudja növelni a foglalkoztatást, a munkanélküliséget pedig az év valamennyi időszakában sikerüljön 10 százalék alatt tartani. Czomba Sándor szólt arról is, hogy 2014 és 2020 között az európai uniós források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre, ennek egy részét pedig munkahelyteremtésre fordítják.
A rendelkezésre álló 7 ezer milliárd forintból a közép- és kisvállalkozói szektornak juttatott támogatással együtt 1200 milliárd forintot terveznek kifejezetten munkahelyteremtésre, foglalkoztatás bővítésre, amely a korábbi időszakhoz képest lényeges emelkedés. Az új munkahelyek döntő többsége a versenyszférában valósul meg, de ahhoz, hogy új munkahelyek generálódjanak elengedhetetlen a gazdaság élénkítése – jelentette ki Czomba Sándor. A Lenti kistérségben megvalósult projektet példaértékűnek nevezte; a képzésekkel és a szolgáltatásokkal növelték a munkanélküliek elhelyezkedési esélyeit, így kedvezőbben alakul a kistérség munkaerő-piaci helyzete.
Horváth László, Lenti polgármestere (Fidesz-KDNP) kiemelte; a városban az országos átlag alatti, 5-7 százalék közötti a munkanélküliségi ráta. Ugyanakkor a hátrányos helyzetű emberek nehezen tudnak munkát találni, a most megvalósult projekt kertében viszont növelni tudták az elhelyezkedési esélyeiket. A csaknem 200 millió forint uniós támogatást élvező programba előzetes megkeresések, interjúk alapján több mint 200 hátrányos helyzetű munkanélkülit vontak be.
A képzéseken 4 szakmában (dísznövénytermesztő, erdőművelő, lemezlakatos ás hulladéktelep kezelő) összesen 60 ember vett részt, közülük 20-nak biztosították a képzés befejezése után a továbbfoglalkoztatását, 120 ember pedig tréningeken, mentálhigiénés foglalkozásokon vett részt – ismertette Tótiván Endre, projektvezető.
Puskás Imre korábban a négymillió foglalkoztatottal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az ország a költségvetési hiány tekintetében is teljesíti a vállalását: a 2013-as deficit ugyanis az előzetes számítások szerint 2,3 százalék lesz, de semmiképp nem fogja meghaladni a 2,7 százalékot, vagyis immár tartósan 3 százalék alatt marad. Az elért eredményeket 2014-ben csupán az a baloldal veszélyezteti, amely 2010-ben a csőd szélére sodorta az országot – fogalmazott a kormánypárti képviselő.
Régen adtak ki a gazdasági elemzők olyan optimista előrejelzéseket, mint az elmúlt év végén – írta csütörtökön a Piacésprofit.hu. 2013 elején az elemzők még a stagnálást is pozitív forgatókönyvként kezelték, azonban az iparban, a beruházásokban és a mezőgazdaságban bekövetkezett fordulat növekedést tudott hozni. Év végére nagyon alacsony szintre csökkent az infláció, ennek következtében nőttek a reálbérek, ráadásul az esztendő végére a fogyasztás is felpörgött. A gazdasági szereplők egy évtizede nem voltak ilyen optimisták, ráadásul a nemzetközi gazdasági környezet is óvatos optimizmusra ad okot – közölte elemzésében a portál.
