Különleges jogokat adna a multinacionális nagyvállalatoknak a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség (TTIP), amelyről az Európai Bizottság (EB) nem véletlenül titokban tárgyal az amerikai kormánnyal és a legnagyobb ipari szektorok vezető vállalataival. A fogyasztóvédelmi és környezetvédelmi szervezetek kizárásával zajló egyezkedés egyik legkényesebb pontja az amerikai génmanipulált vegyszerek és élelmiszerek importjának engedélyezése, amely szorosan összefügg azzal a kiskapuval, amelyet a megállapodás a multiknak nyújtana.
Átláthatóságot szeretnének
Az elmúlt napokban Christian Schmidt német mezőgazdasági miniszter is arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyobb átláthatóságra lenne szükség az unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi tárgyalásokon. Többen panaszkodnak arra, hogy az egyeztetések részleteit túlságosan titkosan kezelik. A német tárcavezető a távirati iroda tudósítása szerint hangsúlyozta: a fontos megállapodás megkötéséhez kulcsfontosságú az állampolgárok bizalma. Egyébként több politikus is arra figyelmeztetett, hogy a mezőgazdasági szabályozás átalakítása gyengítheti a fogyasztók védelmét.
A világ legnagyobb szabad kereskedelmi övezetével kapcsolatban az egyik legvitatottabb pont a multinacionális vállalatoknak különleges jogokat nyújtó paragrafus, amely szerint cégek akár országokat is beperelhetnek, ha bizonyítják, hogy egy-egy kormány csökkenti a lehetséges profitjukat. A megállapodás kérdéses része szerint ugyanis az Európai Unióban befektető amerikai cégek európai kormányokat közvetlenül is beperelhetnek, ha úgy találják, hogy egészségügyi, társadalombiztosítási, fogyasztóvédelmi és környezetvédelmi céllal olyan rendeleteket hoznak, amelyek veszélyeztethetik az adott országban tervezett nyereségüket. Ugyanez fordítva is működne, vagyis európai befektetők elvileg az Egyesült Államok kormányát is perelhetnék. A multikat egyoldalúan védő pont azért okozott nagy felháborodást a megállapodás ellenzőinél, mert szerintük súlyosan sérti a tagállamok függetlenségét. Sőt, a jövőbeli esetleges pereknél a nemzetközi döntőbizottság összetétele – az eddigi tapasztalatok alapján – sokkal inkább a multiknak kedvezne. A TTIP-t ellenző aláírásgyűjtő ívek szerint „az egyezmények példa nélküli hatalommal ruháznák fel a nemzetek feletti óriáscégeket, ami a demokrácia és a jogállam, valamint a környezet- és fogyasztóvédelem aláásásával fenyeget”.
Az egyezmény ellen fellépő civil szervezetek továbbá figyelmeztetnek az amerikai élelmiszerimporttal járó egészségi kockázatokra. Hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államok több környezetvédelmi egyezményt sem írt alá. (Ilyen például a kiotói jegyzőkönyv, a stockholmi és a bázeli egyezmény). A legtöbb vita azokról a technológiákról szól, amelyeket az Európai Unió nem engedélyez, ám az Egyesült Államokban legálisnak minősülnek. Ilyen például a hormonkezelés az állattenyésztésben, a génmódosított növények termesztése és bizonyos vegyi anyagok gyártása.
A megállapodás ellen eddig 1,2 millió aláírás gyűlt össze 24 uniós tagállamból, és a brüsszeli szabályok szerint ez kötelezi a bizottságot, hogy újraértékeljen bizonyos szakpolitikai döntéseket, és meghallgatást tartson az Európai Parlamentben. A jövő évi aláírásra tervezett egyezményt az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak is ratifikálniuk kell, ám kérdéses, ki mer majd ujjat húzni a bizottsággal és az Egyesült Államokkal. A tét óriási: Amerika és az Európai Unió a világ gazdasági teljesítményének 40 százalékát adja, ezen kívül az import 30, az export 25 százaléka felett rendelkezik. A szabad kereskedelmi övezet támogatói szerint az egyezmény új munkahelyeket teremt majd, és akár 0,4– 0,5 százalékkal is emelheti a GDP-t mindkét fél esetében.
Magyarországon is több civil szervezet tiltakozik a megállapodás ellen, szerintük az Egyesült Államok „trójai falovat” tolna be Európába, hogy piacot szerezzen saját termékeinek. A „trójai” egyezményeket felhasználva a magánvállalatoknak különleges jogokat biztosító paragrafus alapján például a verespataki beruházó cég rákényszeríthetné Romániára, hogy engedélyezze a cianidos technológiájú aranybánya működését. Ezen kívül sérelmezik, hogy a megállapodással növelik a génmódosított növények felhasználását Európában, így fenyegetik Magyarország génmódosítottanyag-mentességét. (Külön tárgyalások folynak arról is, hogyan kellene feltüntetni az élelmiszer-ipari termékek csomagolásán a származási helyet, valamint az esetleges génmódosított anyagokat.)
Az is aggodalomra ad okot, hogy Kanadával már lezárultak a szabad kereskedelmi tárgyalások, és az elfogadott szöveg szerint az Európai Unió engedélyezné, hogy génmódosított anyagokat tartalmazó élelmiszerek kerüljenek Európába.
A tiltakozásban részt vevő szervezetek szerint a tárgyalásokon az Egyesült Államok azt szeretné elérni, hogy ami náluk engedélyezett, az automatikusan engedélyt kapjon Európában is, és ezt mindenképpen meg kell akadályozni. Másik ellenérvük, hogy a TTIP nyomán az európai munkahelyek száma átmenetileg csökkenne, amit csak hosszú távon lehetne pótolni.
Mivel az Egyesült Államoknak már most is alig kell vámot fizetnie az európai importtermékei után, ezért Brüsszel egyetlen ütős érve a szabad kereskedelmi megállapodás GDP-re gyakorolt pozitív hatás lenne, ez azonban – a civilek szerint – mindössze 0,1 százalékra tehető évente.
A közös piacról szóló tárgyalások 2013 júniusában kezdődtek, és az eddig legtöbb vitát kiváltó pontok között szerepelt egyebek között az amerikai filmipari termékek, a hormonkezelt húsok, egyes kozmetikai készítmények és gyógyszerek európai forgalmazása.
Nyomásgyakorlás
A múlt hét végén lezajlott európai uniós csúcstalálkozón is szóba került a szabad kereskedelmi megállapodás kérdése. Az egyezményt a jelenlegi tervek szerint 2015 végéig kell kell aláírni. Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között tervezett egyezmény és stratégiai partnerség kapcsán Orbán Viktor kormányfő azt hangsúlyozta, hogy most először érzékelte, vannak olyan kérdések, amelyeket szakértői szinten nem lehet rendezni, vagyis politikai döntést igényelnek. A tagállamok perelhetőségével kapcsolatban elmondta, ilyen a szuverenitás kérdése, vagyis az, hogy milyen módszerekkel rendezzék a jogvitákat. A kormányfő kiemelte, hogy Magyarország ragaszkodik az államok szuverén igazságszolgáltatásának rendszeréhez. Múlt kedden Belgrádban pedig úgy fogalmazott az Egyesült Államok Közép- és Kelet-Európára vonatkozó akciótervei kapcsán, hogy a kormányzat keresi, van-e összefüggés a folyamatban lévő, az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabad kereskedelmi megállapodások és a mostani amerikai akcióterv között.
