Trójai faló Amerikából

Az Egyesült Államok és az unió megállapodása különleges jogokat adna a multiknak.

Az egyezmény ellen fellépő civil szervezetek továbbá figyelmeztetnek az amerikai élelmiszerimporttal járó egészségi kockázatokra. Hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államok több környezetvédelmi egyezményt sem írt alá. (Ilyen például a kiotói jegyzőkönyv, a stockholmi és a bázeli egyezmény). A legtöbb vita azokról a technológiákról szól, amelyeket az Európai Unió nem engedélyez, ám az Egyesült Államokban legálisnak minősülnek. Ilyen például a hormonkezelés az állattenyésztésben, a génmódosított növények termesztése és bizonyos vegyi anyagok gyártása.

A megállapodás ellen eddig 1,2 millió aláírás gyűlt össze 24 uniós tagállamból, és a brüsszeli szabályok szerint ez kötelezi a bizottságot, hogy újraértékeljen bizonyos szakpolitikai döntéseket, és meghallgatást tartson az Európai Parlamentben. A jövő évi aláírásra tervezett egyezményt az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak is ratifikálniuk kell, ám kérdéses, ki mer majd ujjat húzni a bizottsággal és az Egyesült Államokkal. A tét óriási: Amerika és az Európai Unió a világ gazdasági teljesítményének 40 százalékát adja, ezen kívül az import 30, az export 25 százaléka felett rendelkezik. A szabad kereskedelmi övezet támogatói szerint az egyezmény új munkahelyeket teremt majd, és akár 0,4– 0,5 százalékkal is emelheti a GDP-t mindkét fél esetében.

Magyarországon is több civil szervezet tiltakozik a megállapodás ellen, szerintük az Egyesült Államok „trójai falovat” tolna be Európába, hogy piacot szerezzen saját termékeinek. A „trójai” egyezményeket felhasználva a magánvállalatoknak különleges jogokat biztosító paragrafus alapján például a verespataki beruházó cég rákényszeríthetné Romániára, hogy engedélyezze a cianidos technológiájú aranybánya működését. Ezen kívül sérelmezik, hogy a megállapodással növelik a génmódosított növények felhasználását Európában, így fenyegetik Magyarország génmódosítottanyag-mentességét. (Külön tárgyalások folynak arról is, hogyan kellene feltüntetni az élelmiszer-ipari termékek csomagolásán a származási helyet, valamint az esetleges génmódosított anyagokat.)

Az is aggodalomra ad okot, hogy Kanadával már lezárultak a szabad kereskedelmi tárgyalások, és az elfogadott szöveg szerint az Európai Unió engedélyezné, hogy génmódosított anyagokat tartalmazó élelmiszerek kerüljenek Európába.

A tiltakozásban részt vevő szervezetek szerint a tárgyalásokon az Egyesült Államok azt szeretné elérni, hogy ami náluk engedélyezett, az automatikusan engedélyt kapjon Európában is, és ezt mindenképpen meg kell akadályozni. Másik ellenérvük, hogy a TTIP nyomán az európai munkahelyek száma átmenetileg csökkenne, amit csak hosszú távon lehetne pótolni.

Mivel az Egyesült Államoknak már most is alig kell vámot fizetnie az európai importtermékei után, ezért Brüsszel egyetlen ütős érve a szabad kereskedelmi megállapodás GDP-re gyakorolt pozitív hatás lenne, ez azonban – a civilek szerint – mindössze 0,1 százalékra tehető évente.

A közös piacról szóló tárgyalások 2013 júniusában kezdődtek, és az eddig legtöbb vitát kiváltó pontok között szerepelt egyebek között az amerikai filmipari termékek, a hormonkezelt húsok, egyes kozmetikai készítmények és gyógyszerek európai forgalmazása.

Nyomásgyakorlás

A múlt hét végén lezajlott európai uniós csúcstalálkozón is szóba került a szabad kereskedelmi megállapodás kérdése. Az egyezményt a jelenlegi tervek szerint 2015 végéig kell kell aláírni. Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között tervezett egyezmény és stratégiai partnerség kapcsán Orbán Viktor kormányfő azt hangsúlyozta, hogy most először érzékelte, vannak olyan kérdések, amelyeket szakértői szinten nem lehet rendezni, vagyis politikai döntést igényelnek. A tagállamok perelhetőségével kapcsolatban elmondta, ilyen a szuverenitás kérdése, vagyis az, hogy milyen módszerekkel rendezzék a jogvitákat. A kormányfő kiemelte, hogy Magyarország ragaszkodik az államok szuverén igazságszolgáltatásának rendszeréhez. Múlt kedden Belgrádban pedig úgy fogalmazott az Egyesült Államok Közép- és Kelet-Európára vonatkozó akciótervei kapcsán, hogy a kormányzat keresi, van-e összefüggés a folyamatban lévő, az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabad kereskedelmi megállapodások és a mostani amerikai akcióterv között.