– Az csak az adóhatóság számára derülhet ki, hogy indokolt, az üzletvitelhez elengedhetetlen teljesítések állnak-e a jelentős kiadások mögött. A lényeg az, hogy a két költségleírással eltűnt a 601 milliárdos bevétel után elvárható nyereség. Sőt, a részvénytársaság eredménye 43 milliárd forintos veszteségbe fordult át. Összességében 143 milliárd forinttal több költséget könyveltek el 2013-ban olyan ráfordításként, aminek köszönhetően pozitív nyereségadó-alapot nem képeztek hazánkban – mondta Lentner Csaba.
A professzor egy korábbi év eredményeit is megvizsgálta. 2010-ben 582 milliárd forint nettó árbevételt ért el a Tesco magyar hálózata, mely után 9,9 milliárd forintos adózás előtti eredményt jegyzett. Azonban végül csak 162 millió forintot fizetett ki a cég társasági adóként, mert létrehoztak Svájcban egy fióktelepet, amely egyebek mellett banki tevékenységet folytat. A magyar Tesco eredményét az csökkentette jelentősen, hogy ebben az időszakban 3,1 milliárd forintot utalt át Svájcba, a fióktelep részére, úgynevezett royalty, vagyis az üzleti tevékenysége után fizetendő jogdíj címén. – A lépéssel mintegy 600 millió forint társaságiadó-megtakarítást sikerült elérnie a láncnak – jegyezte meg a szakértő.
Lentner Csaba értesülései szerint a hazai üzletek bezárásáról szóló hírek csupán a jéghegy csúcsát mutatják. Soha nem látott globális válságban van ugyanis a nemzetközi vállalat, s mostanra lényegében az egész rendszer működése megkérdőjeleződött a hatalmas profitveszteségek miatt. A nemzetközi számviteli mérlegek alapján a szakértő azt állítja: az anyacég pénzügyi problémái akkorára duzzadtak, hogy a Tesco megmentése csak úgy oldható meg, ha megszabadulnak a kelet-közép-európai leánycégeiktől, sőt néhány távol-keleti országban is bezárják boltjaikat. – Ez a nyilvános beszámolók alapján nagyon is indokolt lépés lenne – mondta Lentner Csaba. Emlékeztetett, tavaly a rossz üzletmenet következtében a Tesco amerikai nagybefektetője például 750 milliárd dollárt bukott a részvények látványos leértékelődése miatt. Az anyavállalat válságát az is igazolja, hogy nemrégiben két nagyobb nemzetközi hitelminősítő intézet is a bóvli kategóriába sorolta a Tescót nyereségének drasztikus csökkenése miatt. Ez azt jelentheti, hogy a befektetők nem tartják majd alkalmasnak a társaságot, hogy egy utólagos részvényvásárlással faragjanak a lánc veszteségein. – Csak a leányvállalatok leépítése segíthet a nyereségérdekelt tulajdonosokon, és jóval többről van szó, mint néhány magyarországi üzlet bezárása – szögezte le lapunknak a közgazdász, aki szerint a multinacionális vállalatok mindenhol sok borsot törnek a nemzeti adóhatóságok orra alá.
