Rendkívüli kormányzati intézkedés jöhet a DRB ügyében

A FEOSZ pert indít. A nemzetgazdasági miniszter szerint jól szervezett körről lehet szó az ügyben. Közben rendben kinyitottak a fiókok.

A BRB Buda Regionális Bank minden fiókja kinyitott pénteken – közölték a BRB bicskei központjában az MTI telefonos érdeklődésére. Az MTI tartózkodó tudósítója Csákváron és Vértesbogláron azt tapasztalta, hogy a helyi bankfiók nyitása előtt már 15-20 ember várakozott. Bicskén is folyamatosan érkeztek az ügyfelek a bankba, de sorállás nem volt délelőtt.

A DDB Dél-Dunántúli Takarék Bank kaposvári fiókjainál péntek délelőtt már nyoma sem volt az előző napi tumultusnak, mindenhol fogadták az ügyfeleket. Az egyik pénzintézet előtt két polgárőr sétált fel-alá, de dolguk nem akadt, még várakozó ügyfelek sem voltak. A bank biztonsági őre készségesen ajtót nyitott az MTI tudósítójának is, bent egyetlen ügyfél volt, egy középkorú nő, aki a kialakult helyzetről kérdezte az alkalmazottat, majd a most megszabott határig, azaz 60 ezer forintig pénzt vett ki a számlájáról.

A csákvári önkormányzat kérésére a helyi cégek előre befizetik a város új számlájára a márciusban esedékes helyi adókat, a polgármester ugyanakkor nehéz időszakra számít, miután a település számláját eddig a BRB Buda Regionális Banknál vezette. Illés Szabolcs (Fidesz–KDNP) Csákvár polgármestere az MTI-nek elmondta: mintegy 41 millió forintjuk ragadt a bankban. A város már szerdán új bankszámlát nyitott az OTP-nél.

Megjegyezte, hogy az önkormányzat felhívására a helyi vállalkozók a márciusban esedékes iparűzési- és gépjárműadójukat már az új számlákra utalják, és előre teljesítik azokat. Az önkormányzati dolgozók és a közfoglalkoztatottak fizetését, valamint a segélyeket a Magyar Államkincstár letéti számlára helyezte, azokat határidőre ki tudják fizetni. A városvezető kiemelte: nehéz időszakra és likviditási problémákra számít, mert nem tudni, hogy az előre befizetett pénzek meddig elegendőek.

Vál község hivatalos honlapján arra kérte az önkormányzat a lakosságot, hogy a Buda Regionális Bank felé semmiféle befizetést ne teljesítsenek, az interneten keresztül se utaljanak az önkormányzat adószámlájára, a kiküldött adócsekkeket pedig ne fizessék be a postán. Bechtold Tamás polgármester tájékoztatása szerint a településnek 17 millió forintja ragadt a bankszámlán.

Tessely Zoltán a térség fideszes országgyűlési képviselője az MTI kérdésére elmondta: a csákvári és a váli önkormányzat mellett civil szervezetek és alapítványok kerültek még nehéz helyzetbe, mert a BRB-nél vezetik számlájukat.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) haladéktalanul pert indít a fogyasztók érdekében a Buda-Cash Brókerház Zrt. és az érdekeltségi körébe tartozó DRB bankcsoport ellen, továbbá beavatkozóként perbe hívja a Magyar Nemzeti Bankot is. A szervezet közölte, hogy a részleteket sajtótájékoztatón pénteken jelenti be.

A Buda-Cash-ügy teljes körű felülvizsgálatára hozta létre a Belügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium a közös munkabizottságot, amelynek három belügyminisztériumi és három nemzetgazdasági minisztériumi tagja van – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteken a TV2 Mokka című reggeli műsorában. Hozzátette: elkezdték megnézni, hogy az állampapírok – amelyek sok mindenhez fedezetként szolgáltak – megvannak-e még. Megjegyezte: lehet, hogy már csak fiktív módon van fedezet bizonyos ügyletek mögött.

Rámutatott arra, hogy a munkabizottság nem nyomozó hatóság. A munkabizottságban azt szeretnék elérni, hogy lehetőség szerint az állami intézményeknél ne legyen fennakadás, ne maradjanak ellátás nélkül. A munkabizottság feladata lesz az információátadás is, példaként említette a miniszter, hogy már közölték az érintett önkormányzatokkal, nyissanak új számlát, ahová a kincstár utalni tud.

Az államnak, a kormánynak most az a dolga, hogy megnézze, az állami intézményeket milyen kár érte, 84 önkormányzat számlája ragadt bent az érintett pénzintézetekben. A legfontosabb, hogy márciusban a bérek, a szociális juttatások, támogatások kifizetésre kerüljenek – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter. Hozzáfűzte, hogy 52 nemzetiségi önkormányzatnak is a pénze az érintett pénzintézeteknél van, de még fel kell mérni, hogy fizetésekről vagy dologi kiadás fedezetéről van-e szó – tette hozzá.

A miniszter felháborítónak nevezte, hogy korábban éveken keresztül lehetett adatokat hamisítani, úgy vélte: valószínűleg jól szervezett körről van szó, ha a felügyelet elől el tudták titkolni az információkat. Felidézte: 2009-ben volt egy törvénymódosítás, amely lehetővé tette, hogy öt évente kelljen egy ilyen céget átvilágítani, az új felügyeleti vezetés hivatalba lépésével már az első vizsgálatoknál kiderültek a „disznóságok”.

Furcsa módon ugyanazok az emberek kerülnek elő az ügyben, akik korábban már eltüntettek pénzt, köztük közpénzeket is a nyilvánosság elől – mondta Varga Mihály. Példaként említette a Globex volt vezetőjét, Gyarmati Jánost, a Buda-Cash korábbi vezérigazgatóját. Adódik a kérdés, hogy akivel kapcsolatban egyszer már bűncselekmény felmerült, vagy pláne akivel szemben jogerős bírósági ítélet van, az mit keres még a gazdasági életben, hogyan lehet rá pénzt bízni – fogalmazott a miniszter.

A kormányzat célja most az, hogy biztosítsa a jövő héten esedékes kifizetéseket azoknál az önkormányzatoknál, amelyek a DRB bankcsoportnál vezették számlájukat – mondta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára péntek reggel a Kossuth rádióban.

Az államtitkár elmondta: a Magyar Államkincstár minden hónapban 26-án utalja ki az adott havi támogatást az önkormányzatoknak, ekkor kellett volna utalni annak a 84 önkormányzatnak is, amelyeknek a DRB bankcsoportnál van számlája. Most ez nem történt meg, hanem az önkormányzatoknak nyitottak egy alszámlát az államkincstárnál, és a pénz ott van.

Tállai András kifejtette: azt kell fölmérni, hogy elegendő-e ez az összeg az önkormányzatoknak arra, hogy a jövő héten tudjanak adni fizetést, juttatást, segélyt. Ha nem elegendő, akkor rendkívüli kormányzati intézkedés kell, erről még pénteken meglesz az összesítés, és készítenek egy előterjesztést a miniszterelnöknek, hogy ezek az önkormányzatok rendkívüli juttatást kapjanak.

Arra a kérdésre, hogy hosszabb időszakra is kell-e készülni ilyen intézkedésekkel, az államtitkár azt mondta, hogy most a jövő héten esedékes kifizetések biztosítása a cél, a következő feladat lesz felmérni az önkormányzatok beragadt pénzét, kárát, mennyi EU-s és állami támogatás van a bankcsoportnál vezetett számlákon.

Az államtitkár fontosnak nevezte, hogy az érintett magánemberek, cégek, önkormányzatok értesítsék a partnereiket, hogy ne az eddigi számlájukra utaljanak nekik, és nyissanak egy új számlát a lehető legsürgősebben, hogy ne kerüljenek még nagyobb bajba.

Összefognak a Buda-Cash-botrányban megkárosított települések – mondta el a Hír TV Magyarország élőben című műsorában Siklós alpolgármestere. Balázs Csaba szerint az érintett önkormányzatoknak összesen 3-4 milliárd forintja ragadt bent a brókercégnél.

– A mi térségünkben ez valamennyivel több mint húsz önkormányzatot érint, de már Észak-Magyarországról is keresnek minket telefonon. Ott is mintegy húsz önkormányzatról van szó, akik szívesen csatlakoznának hozzánk, hogy az érdekeinket tudjuk érvényesíteni. Egyelőre körvonalaztuk, hogy kinek mennyi pénze van a bankokban, ez olyan 3-4 milliárd forintot feltételez. Tehát nem azt mondom, hogy eget verő nagy összeg, de kis önkormányzatoknak ez a túléléshez szükséges – mondta Balázs Csaba.

Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti alelnöke az MTI-nek csütörtökön adott interjúban hangsúlyozta, hogy a jegybank volt az a szervezet, amely az első alkalommal feltárta a Buda-Cashnél történt visszaéléseket.  Emlékeztetett: az utolsó átfogó felügyeleti vizsgálat 2010 májusában zajlott le, különösebb elmarasztalás nélkül. Az alelnök közölte azt is, hogy az elmúlt pár napban bizonyossá vált a korábbi gyanú, hogy a Buda-Cash Brókerház Zrt.-nél súlyos visszaélések történhettek az ügyfelek pénzével.

Elmondta azt is, hogy akár napokon belül döntést hozhat az MNB a visszaélés-sorozattal súlyosan érintett és a brókerház tulajdonosaihoz köthető kis bankok további sorsát illetően. Amennyiben a bankok felszámolására kerülne sor, az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) legfeljebb 20 munkanap alatt – sőt a tapasztalatok alapján még gyorsabban, egy-két héten belül – mintegy 30 millió forintig kártalanítja az ügyfeleket.

Windisch László jelezte, csütörtökön felkérte a jegybank monetáris tanácsát arra, hogy az MNB biztosítson kellő mennyiségű likviditást az ügyfélkövetelések kifizetésére, ha az OBA nem rendelkezne elég forrással e célra.

A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatásából az is kiderült, hogy a Befektető-védelmi Alap (Beva) automatikusan nem intézkedik a kártalanításról: a Buda-Cash befektetőinek egy erre szolgáló formanyomtatványon kell majd benyújtaniuk kártalanítási kérelmüket az alaphoz, a kifizetések pedig kizárólag forintban történnek.

Az MNB a tudomására jutott visszaélésgyanús esetek miatt kedden közzétett végzésében azonnali hatállyal felfüggesztette a Buda-Cash Brókerház Zrt. tevékenységi engedélyét, továbbá felügyeleti biztosokat rendelt ki az intézményhez.

A Buda-Cash tulajdonosain keresztül szoros összefüggésbe hozható a DRB-hez tartozó négy bankkal, náluk szintén korlátozó intézkedéseket rendelt el a jegybank. A bank fiókintézeteinél tegnap hosszú sorokban kígyóztak a pénzükre váró ügyfelek. A jegybank a DRB bankcsoport fizetőképességi helyzete miatt csütörtök reggel 60 ezer forintra csökkentette a kifizethető betétek és más források összegét.