A hazai munkabéreknek a nyugat-európai munkabérekhez történő felzárkóztatását kezdeményezte Volner János (Jobbik) az európai uniós csúcstalálkozót megelőző egyeztetésen a miniszterelnöknél – a politikus szerint Orbán Viktor elutasította a felvetést.
A téma kapcsán ezúttal Bokros Lajos közgazdászt, a Modern Magyarország Mozgalom Párt (MoMa) elnökét kérdeztük.
– Óvatosan a béremeléssel – Mellár Tamás
– Nem lehet cél az alacsony bér – Csaba László
– Túl alacsony a minimálbér – Németh György
– Emelni kell a hazai béreket – Pogátsa Zoltán
– Lemaradunk a bérversenyben – Csath Magdonla
– Elkerülhetetlen a béremelés – Bod Péter Ákos
– Átfogó program kell a béremeléshez – Dávid Ferenc
– Oszlopoknak kell ledőlni – Sarkadi Szabó Kornél
– A béreket nem felzárkóztatni kell, hanem azoknak piaci alapon fokozatosan fel lehet zárkózniuk a fejlettebb országok szintjéhez. Elsősorban nem a kormány döntésein múlik a jövedelmek alakulása, hanem a hatékonyság és a termelékenység változásán – nyilatkozta lapunknak Bokros Lajos. Elmondta: a kormánynak csak a köztisztviselők és a közalkalmazottak esetében van közvetlen beavatkozási lehetősége a jövedelmek növekedésébe. Az állami szektorban azonban a béreknek arányt kell tartaniuk a versenyszektorral.
Megjegyezte továbbá: a minimálbér változására politikai okokból általában kivételes figyelem irányul. Annak nagyságát azonban egy fejlett piacgazdaságban nem egyedül a kormány határozza meg, hanem az érdekegyeztető tanács, amelyben a kormány képviselői mellett ott ülnek a munkaadók és a munkavállalók is. Ez a testület pedig a döntéseikor figyelembe veszi a gazdaság teljesítményét és a hatékonyság szintjét. Bokros Lajos úgy véli: az egyik gond az, hogy jelenleg túlzottan magas, 15 százalékos személyi jövedelemadó rakódik a minimálbérre is. Ezt a terhet a MoMa szerint 5 százalékra kellene csökkenteni.
Le kellene faragni a bérekre rakódó járulékokat is, mivel a nettó és a bruttó bérek közötti különbség, az úgynevezett adóék túlzottan magas. Ezeket a tételeket azonban csak akkor lehetne mérsékelni, ha az egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás nem kizárólag állami pilléren nyugodna, hanem magánbiztosításon is. A szakember hozzátette: a bérek változása összefügg a forint árfolyamának alakulásával is. Abban az esetben, ha a jegybank rontja az árfolyamot, akkor a forintban kifejezett bérek alacsonyak lesznek, ami látszólag növeli a versenyképességet. Ez azonban inflációt, pénzromlást gerjesztene, ami a jegybankot kamatemelésre késztetné, utóbbi viszont recesszióhoz, gazdasági visszaeséshez vezethet.
