Kiemelten ellenőrzi a katás vállalkozókat az adóhatóság

Az online számlázásnak köszönhetően a NAV azonnal kiszúrja a bújtatott foglalkoztatás lehetőségét.

A kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) szabályváltozásáról a foglalkoztatással kapcsolatos visszaélések elkerülése érdekében a közelmúltban döntött a kormány. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a jövőben várhatóan kiemelt figyelmet fordít a bújtatott munkaviszony elleni harcra – figyelmeztetett közleményében az EY. A nemzetközi tanácsadó cég a problémával kapcsolatban arra emlékeztetett, a leplezett foglalkoztatás ellenőrzésének legnagyobb akadálya, hogy nehezen felkutatható és bizonyítható a jogviszony fennállása.

A munkáltatóé a felelősség

A változtatás lényege, ha a katás vállalkozó és egyik üzleti partnere között az ügyletek értéke egy év alatt meghaladja a hárommillió forintot, akkor a hárommillió forint feletti rész után negyvenszázalékos adót kell leróni. A pluszadót az üzletfélnek, azaz a nagy cégnek kell befizetnie.

A lehetőséggel sok munkaadó élt vissza, az alkalmazottak sokszor nem is választhatnak: vagy vállalkozóként dolgoznak, vagy nem kapják meg az állást. Az így kényszervállalkozóvá válók sokkal rosszabb helyzetbe kerülnek például a nyugdíjat vagy a fizetett éves szabadságot illetően, az államot pedig jelentős kár éri a be nem fizetett adók és járulékok miatt.

A NAV mindent lát

A NAV viszont már most is rendelkezik információval arról, hogy melyek azok a katás vállalkozók, akik egymillió forintot meghaladó bevételt szereztek egyazon cégtől – mutatott rá az EY.

Az online számla adatszolgáltatási kötelezettség kiterjesztésével pedig az adóhatóság gyakorlatilag azonnal látja ezen adózók által kiállított számlákat.

Mindez jelentősen megkönnyíti a vizsgálatot és növeli annak hatékonyságát.

Amennyiben az adóhatóság megállapítja, hogy az adott megbízás valójában bújtatott munkaviszonynak számít, akkor az jelentős szankciókkal jár mind a megbízott, mind a megbízó cég számára. Ebben az esetben a foglalkoztató ráadásul jelentős bírságra is számíthat. A NAV a múltbeli tevékenységet visszamenőleg is vizsgálja, ami kiemelt adókockázattal járhat a kiterjedt katás alvállalkozói körrel rendelkező cégek számára.

Gyakorlattá vált a visszaélés

Az utóbbi években tömegessé vált a bújtatott munkavégzés. A módszer szerint nem munkaviszony keretében foglalkoztatja a vállalkozás a valóságban alkalmazotti feladatokat ellátó személyt, hanem papíron katás vállalkozóként köt vele szerződést.

Ezzel jelentősen beszűkülnek a munkavállaló jogai és lehetőségei: egyebek mellett az elbocsátásra, végkielégítésre, vagy a szabadságra vonatkozó szabályok sem érintik őket. A munkáltatónak ugyanakkor megéri a szabálytalan foglalkoztatás, mivel jelentős bértömeg-megtakarítást érhet el. A szakszervezetek támogatták a szabályváltozást, ugyanis álláspontjuk szerint

a munkaviszony egy jól körülhatárolt jogi forma, amelynek kiemelt feladata, hogy garantálja a munkavállalók védettségét.

Az ellenzék ugyanakkor felháborodott a tisztességtelen foglalkoztatás elleni lépéseken.