Miközben a hírek szerint minden idők legnagyobb otthonteremtési programja készül, érdemes ismét kicsit alaposabban szemügyre venni a bankok szerepét a családtámogatásokban. Kulcsszereplők ugyanis a történetben, sőt azt is mondhatnánk, sorsok fölött döntenek, olykor családi drámákat okozva.
Banki akadályoztatás (2.)
Minden idők legnagyobb otthonteremtési programja előtt érdemes megvizsgálni a bankok szerepét.

Ez persze – szeretjük, nem szeretjük – a modern, pénzközpontú világ kialakulása óta így van, csakhogy egészen más, ha a saját termékeikkel, hiteleikkel, illetve azok elérhetőségével tornáztatják meg az állampolgárt (ez – úgymond – két fél magánügye), mint ha az államtól érkező vissza nem térítendő támogatásokkal vagy az államilag garantált kölcsönprogramokkal kapcsolatban teszik ezt.
Ez ugyanis közügy, hiszen ebben az esetben nyugodtan kijelenthető, hogy a családok helyzetét javítani, a demográfiai lejtmenetet megállítani szándékozó állami programok sikerességét akadályozzák.
A kormány lényegében a kiemelt családtámogatások bevezetése óta folyamatosan alakít azokon, pontosan azért, hogy az időközben felmerülő adminisztrációs és jogosultsági problémákat orvosolja. A járvány előidézte veszélyhelyzetben rendkívüli intézkedéseket is hozott. Például aki elveszítette állását a válságban, de újra elhelyezkedett, az legfeljebb hat hónapot beszámíthatott munkaviszonyként a csok és a babaváró támogatás igénylésekor – ez azért fontos, mert mindkét támogatás folyamatos munkaviszonyhoz kötött.
Ám a bankok – sokszor éppen a járványhelyzetre hivatkozva – újabb akadályokat állítottak. Az elmúlt hónapokban mintha megnőtt volna az olyan, a csok beszámításával zajló építkezések száma, amelyek elbírálásánál a bank hónapokig tartó bizonytalanságot okozva ült a papírokon.
Bő egy éve írtunk ezeken a hasábokon a babaváró támogatás körüli anomáliákról, arról, hogy noha az ember naivan azt gondolná, hogy azt minden társadalombiztosítást fizető, büntetlen előéletű házaspár könnyedén megkaphatja, a gyakorlat nem feltétlenül ezt mutatja. Pedig a babaváró havi törlesztőrészlete (ötvenezer forint) olyan alacsony, hogy ha a pár amúgy nincs eladósodva, akkor kettejüknek együtt alig többet, mint a hivatalos minimálbért kell tudniuk felmutatni ahhoz, hogy jogosultak lehessenek.
Csakhogy itt jön a probléma: milyen jövedelmet mutathatnak fel? Úgy tűnik, a bankok nagy része mintha csak azzal a „mintaállampolgárral” állna szóba, aki napi nyolcórás munkát végez egy irodában. Ám ez nem feltétlenül így van a célcsoportot jelentő húszas–harmincas korosztályban.
Csak néhány példa középosztálybeli, értelmiségi fiataloknál: különböző ösztöndíjak, doktori képzés, határozott idejű szerződés (lásd sok iskola gyakorlatát a frissen végzett pedagógus foglalkoztatására), megbízási szerződéssel végzett rendszeres kiegészítő munkák. Ezeket a jövedelmeket azonban a legtöbb bank nem akarja „észrevenni”, mintha ezek csak véletlenszerű pénzek lennének, és a „szerződés” lejárta után nem lenne jó adós az illető.
Ha már annyit emlegetjük a diszkriminációt, ez valóban az: tudniillik azt feltételezik, hogy egy doktorjelölt vagy egy fiatal pedagógus, aki ráadásul házas és gyereke is lesz, néhány év múlva nem fog dolgozni, csak lábát lógatva munkanélküli-segélyen tengődni. Arról nem beszélve, hogy a babaváró támogatás lényege éppen az, hogy már az első gyerek születésénél három évre felfüggesztik a törlesztést, a másodiknál a felvett összeg harminc százalékát, a harmadiknál pedig a teljes adósságot elengedik. Vagyis ahol gyerekek születnek, alig valamit vagy semmit nem is kell törleszteni, ily módon okafogyottá válik a korábbi banki adósminősítés.
Nagyon fontos lenne, ha ebből a lehetőségből nem zárnák ki a célcsoport egy részét. A fiatal értelmiségiek nélkül ugyanis nehéz lesz bármilyen demográfiai eredményt elérni.
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhez
Nagy Márton: A legfontosabb feladat a gazdasági növekedés felpörgetése
A nagyváradi magyarság Festum Varadinum rendezvénysorozatának keretében rendezett konferencián szólalt fel a nemzetgazdasági miniszter.

A ragadós száj- és körömfájás nem érinti a belföldi sertésállományt
„Micsoda malacunk van!”: jön a sertéshús-népszerűsítő kampány.

Horvátország feloldja a száj- és körömfájás miatt bevezetett intézkedések egy részét
A minisztérium azzal indokolta az enyhítéseket, hogy Magyarországon és Szlovákiában javult a helyzet.

Már idén felrobbantaná az árakat az orosz gáz brüsszeli tilalma
A szakértő arra figyelmeztet: néhány hónapon belül spekulációs hullámokat vetne a lépés.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en

Gyárfás Tamás-interjú: Portik csőbe akart húzni – új bizonyíték került elő

„Remény és kezdet” – magyar püspök is reagált az új pápa hírére

Húsz évesen padlót fogott, kilátástalan helyzetben a születésnapos Lisztes Krisztián

Veszélyes párost keres a rendőrség

Most bánhatja igazán a Liverpool, hogy lecserélte Szoboszlait a legfontosabb meccsen

Színt vallott Ursula von der Leyen embere: az EU már azt tervezi, hogyan duplázza meg az Ukrajnának küldött fegyvereket – 80 milliárd euró az új szám

Pikk Bayerrel és Dezsével – Kinek az embere Gyurcsány? + videó

Öt tapasztalt játékos kikerült a magyar kézilabda-válogatott keretéből

Ezúttal a dráma elmaradt, a Manchester United egy lépésre a BL-től

Kuzmányi István: Úgy beszélt, mintha Budapesten lett volna

Ezek voltak Gyurcsány Ferenc legmegdöbbentőbb videói

Magyar Péter már a földön feküdt, amikor még egyet rúgtak bele a sajátjai
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhez
Nagy Márton: A legfontosabb feladat a gazdasági növekedés felpörgetése
A nagyváradi magyarság Festum Varadinum rendezvénysorozatának keretében rendezett konferencián szólalt fel a nemzetgazdasági miniszter.

A ragadós száj- és körömfájás nem érinti a belföldi sertésállományt
„Micsoda malacunk van!”: jön a sertéshús-népszerűsítő kampány.

Horvátország feloldja a száj- és körömfájás miatt bevezetett intézkedések egy részét
A minisztérium azzal indokolta az enyhítéseket, hogy Magyarországon és Szlovákiában javult a helyzet.

Már idén felrobbantaná az árakat az orosz gáz brüsszeli tilalma
A szakértő arra figyelmeztet: néhány hónapon belül spekulációs hullámokat vetne a lépés.