Noha a kormányzati szándék a postánál is megvolt a bérrendezésre, a társaság új, piaci alapú működése az Európai Unió szabályozása miatt megakadályozta a béremeléshez szükséges állami támogatást.
Fotó: Bach Máté
A közszolgáltató cégek önerőből nem vagy csak elenyésző mértékben tudtak volna emelni a fizetéseken az elmúlt években.
Nyomás alá került a versenyszféra
Habár a versenyszféra cégeinek bérezési gyakorlatába nincs beleszólása a kormánynak, a minimálbér és a garantált bérminimum szintén példa nélküli emelésével rákényszerítette a piaci szereplőket a kötelező legkisebb kereseteknél magasabb fizetések emelésére is.
A kormány 2016 végén állapodott meg az érdekképviseletekkel egy hosszú távra, hat évre szóló bérmegállapodásról. Noha a munkaadói oldal az emelés töredékét kérte, a fokozódó munkaerőhiány miatt beleegyezett az alkuba.
Így 2017-től minden várakozást felülmúló bérverseny kezdődött, a keresetek átlagosan tíz százalék körül nőttek, az alacsonyabb bérezésű munkavállalóknak pedig ennél is jelentősebb anyagi felzárkózást jelentettek az elmúlt évek. A minimálbér 2017 és 2020 között 45 százalékkal, míg a jóval több munkavállalót érintő garantált bérminimum több mint 63 százalékkal emelkedett.
Négy év alatt így a legkisebb bérek jóval a nemzetgazdaság teljesítménye felett nőttek, ehhez pedig a piacnak is alkalmazkodnia kellett.
A keresetek ráadásul értékükben is nagyot ugrottak, némileg csökkentve a különbséget a nyugat-európai bérszínvonaltól.
A kormány és az érdekképviseletek nem sürgetik az idei bértárgyalások elindítását a járvány okozta bizonytalanság miatt. Az egyeztetések november végi kezdetéig még sok idő van, azonban a piaci várakozások és a vállalati szférában lezajló átrendeződések abba az irányba mutatnak,
ha visszafogottabban is, de folytatódik a magyar fizetések felzárkózása,
az elkövetkezendő években ismét gyorsuló ütemben.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!