Érdemben segítette a bérek példátlan felzárkózását a kormány

A bérek elmúlt években tapasztalt dinamikus felzárkózásához elengedhetetlen döntéseket hozott a kormány is: a 2017-től életbe lépő hosszú távú bérmegállapodás hatására évente átlagosan tíz százalékkal emelkedtek a fizetések, míg a minimálbér 45, a bérminimum 63 százalékkal magasabb az idén a 2016-os összegnél. Az állami cégek bérezése pedig versenyképes maradt, kezelve a munkaerőhiányt.

Vasutas úton Fehérgyarmat felé. Szükség van a segítségre Fotó: Havran Zoltán

Megőrizték versenyképességüket a költségvetési szféra mellett az állami fenntartású, közszolgáltatást nyújtó vállalatoknál a bérek, miközben a versenyszféra is rákényszerült az elmúlt években a keresetek érdemi felzárkóztatására. Közvetlenül a koronavírus-járvány megjelenése előtt, márciusban a legtöbb állami fenntartású cégnél megállapodott a kormány felhatalmazása alapján a munkáltató az érdekképviseletekkel.

Felzárkóztak a piachoz az állami bérek

Komoly fordulatot hozott a 2017-es esztendő az állami fenntartású vállalatok, vagyis a MÁV, a Volánbusz, a Magyar Posta és az állami fenntartású vízközművállalatok munkavállalóinak. Ekkor állapodott meg a kormány a vállalatok munkáltatóival és a szakszervezetekkel arról, hogy

korábban soha nem látott mértékben, összesen 30 százalékkal emeli a kereseteket az érintett vállalatoknál 2017 és 2019 között.

A megállapodás célja akkor az volt, hogy a versenyszféra egyre gyorsuló fizetésfelzárkóztatása mögött az állami cégeknél elérhető keresetek se szakadjanak le.

A bérek versenyképesek maradtak, megakadályozva a munkaerő elvándorlását
Fotó: MTI/Kovács Attila

A kormányzati szándék elérte a célját, mivel

sikerült megakadályozni, hogy a közszolgáltató cégektől a piaci szereplőkhöz vándoroljon a munkaerő,

veszélybe sodorva a szolgáltatások fenntartását.

A 2017-ben megkötött egyezség tavaly járt le, ezért 2020-ban ismét napirendre került az állami cégek munkavállalóinak fizetésrendezése. Már a járványt megelőzően a legtöbb hazai és nemzetközi elemző a globális gazdaság lassulását jelezte, ezért a növekvő bizonytalanság miatt a kormány ezúttal csak az idei évre határozta meg a bérfelzárkóztatást.

A tavaly kifutott hároméves emeléssel ellentétben már nem volt egységesen elfogadott javaslat, vállalatonként kellett megállapodnia a menedzsmentnek a munkavállalók képviseleteivel.

Nem tántorította el a kormányt a járvány

A koronavírus megjelenése ellenére

kilenc százalékkal nőttek átlagosan a keresetek a MÁV-nál és a tárgyalások alatt az átszervezéssel is érintett Volánbusznál.

A helyi, vállalati szintű egyeztetéseken ezt az átlagos mértéket differenciálták, az alacsonyabb kereseti kategóriákban dolgozók nagyobb felzárkóztatásban részesültek. Ez az elmúlt évekre is igaz volt, így

az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők és az egyes fizikai munkakörökben dolgozók fizetésemelése elérte a 45-50 százalékot.

A Magyar Posta önerőből 2017 és 2019 között átlagosan további ötszázalékos béremelést is elfogadott, így összesen 35 százalékkal nőtt három év alatt a postások fizetése. Az idén ugyanakkor komoly nehézségek árán sikerült elérni, hogy a többi közszolgáltató céghez hasonlóan átlagosan tíz százalékkal emelkedhessenek a fizetések.

Noha a kormányzati szándék a postánál is megvolt a bérrendezésre, a társaság új, piaci alapú működése az Európai Unió szabályozása miatt megakadályozta a béremeléshez szükséges állami támogatást.

A postánál az uniós korlátozások ellenére is jelentősen emelkedtek a bérek az idén
Fotó: Bach Máté

A közszolgáltató cégek önerőből nem vagy csak elenyésző mértékben tudtak volna emelni a fizetéseken az elmúlt években.

Nyomás alá került a versenyszféra

Habár a versenyszféra cégeinek bérezési gyakorlatába nincs beleszólása a kormánynak, a minimálbér és a garantált bérminimum szintén példa nélküli emelésével rákényszerítette a piaci szereplőket a kötelező legkisebb kereseteknél magasabb fizetések emelésére is.

A kormány 2016 végén állapodott meg az érdekképviseletekkel egy hosszú távra, hat évre szóló bérmegállapodásról. Noha a munkaadói oldal az emelés töredékét kérte, a fokozódó munkaerőhiány miatt beleegyezett az alkuba.

Így 2017-től minden várakozást felülmúló bérverseny kezdődött, a keresetek átlagosan tíz százalék körül nőttek, az alacsonyabb bérezésű munkavállalóknak pedig ennél is jelentősebb anyagi felzárkózást jelentettek az elmúlt évek. A minimálbér 2017 és 2020 között 45 százalékkal, míg a jóval több munkavállalót érintő garantált bérminimum több mint 63 százalékkal emelkedett.

Négy év alatt így a legkisebb bérek jóval a nemzetgazdaság teljesítménye felett nőttek, ehhez pedig a piacnak is alkalmazkodnia kellett.

A keresetek ráadásul értékükben is nagyot ugrottak, némileg csökkentve a különbséget a nyugat-európai bérszínvonaltól.

A kormány és az érdekképviseletek nem sürgetik az idei bértárgyalások elindítását a járvány okozta bizonytalanság miatt. Az egyeztetések november végi kezdetéig még sok idő van, azonban a piaci várakozások és a vállalati szférában lezajló átrendeződések abba az irányba mutatnak,

ha visszafogottabban is, de folytatódik a magyar fizetések felzárkózása,

az elkövetkezendő években ismét gyorsuló ütemben.