2°C Mária 2022. december 8. 
Kevés rá az esély, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának mai, idei utolsó ülésén egyezségre jutnak a szakszervezetek és a munkáltatói képviseletek a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi összegéről – értesült a képviseletektől a Magyar Nemzet.
A munkaadók 2021-től három százalékkal emelnék a minimálbér összegét. Ennél magasabb emelésre csak akkor nyitottak, ha a kormány tovább csökkenti a szociális hozzájárulási adót (szocho).
A munkáltatói járulék további csökkentése ugyanakkor nincs napirenden, utoljára júliustól mérséklődött a szocho két százalékponttal.
A 2016-ban kötött, hat évre szóló bérmegállapodásban foglalt képlet alapján a munkaadók terhének januári csökkentésére nincs lehetőség,
júliustól pedig abban az esetben csökkenhet, ha a reálbérek ismét érdemben emelkednek.
A szakszervezeti oldal elfogadhatatlannak tartja a munkáltatók ajánlatát, mivel a vállalkozások több ezer milliárd forint támogatást kaptak az elmúlt években.
Ráadásul a versenyszférában idén nem kötöttek ötszázalékos emelésnél alacsonyabb mértékről bérmegállapodást a képviseletek a foglalkoztatókkal.
A munkavállalói oldal az idei egyeztetéseken meglehetősen kompromisszumkésznek mutatkozott: a kezdeti tízszázalékos béremelésre tett javaslatukat az egyezség érdekében öt százalékra módosították.
Az öt százalékot ugyanakkor csak abban az esetben fogadnák el, ha a nemzetgazdasági mutatók alapján júliustól automatikusan tovább emelkednének a kötelező legkisebb keresetek.
Így összességében legalább 6,5 százalékkal keresnének többet a jelenlegi összegnél az érintett munkavállalók 2021 végére. A szakszervezetek javaslatot tettek a munkavállalók elvonásából az 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulék eltörlésére is, ám a kormány egyelőre nem lát erre lehetőséget.
A Munkástanácsok Országos Szövetsége a Magyar Nemzetet arról tájékoztatta, hogy a legutóbbi egyeztetésen a kormányoldalt képviselő Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár az elmúlt időszakban végbement gazdasági intézkedésekre hívta fel a szociális partnerek figyelmét. Idetartozik a helyi iparűzési adó felére csökkentése és a hitelmoratórium meghosszabbítása.
Az államtitkár emellett világossá tette:
a kormány nem akar százalékos mutatót meghatározni a minimálbér és a bérminimum emelésének mértékére. Az a feladata most, hogy segítse a munkaadói és a munkavállalói oldal álláspontjának közelítését.
Bodó Sándor azt kérte a felektől, hogy próbáljanak meg még ebben az évben megállapodást kötni. Ha ez nem sikerül, várhatóan akkor sem dönt a kormány, hanem
az év elején is folytatniuk kell az alkudozást a képviseleteknek, egészen az egyezség létrejöttéig.
A kormányzat álláspontja, illetve az elmúlt évek gyakorlata tehát arra utal: ha a szakszervezetek nem jutnak egyezségre a munkaadói oldallal, akkor a minimálbér januártól változatlanul bruttó 161 ezer, míg a garantált bérminimum 210 600 forint marad.
