Emlegették Lázár Jánost az áruházi bértárgyalások után

Újabb kínos nyilatkozat borzolja az élelmiszer-kereskedelem nagyágyúinak kedélyét, miután politikai indulatokat gerjesztett az Auchan e heti bejelentése az áruházláncnál eldöntött, 2021-es fizetésekről. A baloldali kötődésű Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete a multiknak nemrég üzenő Lázár Jánost okolja, hogy a hazai ellátási lánc külföldi szereplői elbizonytalanodtak, ezért csak takaréklángon emelik a fizetéseket.

Fotó: Kurucz Árpád

– Egyedi cégügyeket nem szoktam véleményezni, ez az eset azonban a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) elnökének sajtóban megjelent nyilatkozata miatt túlmutat az általános kereteken – vezette fel a Magyar Nemzetnek Vámos György az iparági körökben legújabban vihart kavaró esetet.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára annak kapcsán nyilatkozott, hogy a KASZ elnöke, Karsai Zoltán szerdán a Népszavának adott interjúban azt mondta: az Auchan áruházláncnál ugyanezen a napon bejelentett béremelésekről a munkavállalói oldallal nem született megállapodás, mivel a KASZ magasabb bért szeretett volna elérni, illetve a tervezettnél korábban érvénybe lépő fizetésemelést.

Nevén nevezve

Az érdekképviselő elmondása szerint az Auchan vezetői a bértárgyalásokon a pandémia teremtette bizonytalan gazdasági helyzettel indokolták a visszafogott döntést, kiemelve, hogy meg akarják őrizni az itteni munkahelyeket. Karsai ezt viszont a Népszava írásában is megkérdőjelezte, mivel

szerinte inkább Lázár János tehet arról, hogy a francia tulajdonú multivállalat megijedt az élelmiszerláncokra váró piaci kilátásoktól.

A KASZ elnöke ezzel a politikus azon év végi nyilatkozatára utalt, miszerint a kormány protekcionista törekvései a multik megregulázását helyezték kilátásba a lakosság alapvető fogyasztását kiszolgáló élelmiszer-értékesítésben úgy, hogy a nemzeti tulajdon kerüljön erőfölénybe a ’90-es évektől külföldi cégek uralta piacon.

A KASZ 2012-ben a kereskedelmi dolgozók bérkompenzációjának elmaradását kifogásolta Fotó: MTI

Az Auchan azonban határozottan cáfolta a szakszervezeti vezető politikai színezetű érvelését,

a baloldali napilapnak kizárólag a munkaerőpiaci okokkal magyarázták a fizetések rendezését.

Megütköztek a szakemberek

Vámos György lapunkkal azt közölte, hogy

közgazdasági és kereskedelemszakmai szempontból is irreleváns Karsai Zoltán feltételezése – a főtitkár szerint biztos, hogy az áruházláncnál nem befolyásolták a bértárgyalásokat Lázár János szavai.

– Az továbbra is természetes, hogy az üzleti élet szereplői, így a kereskedelmi cégek is tiszteletben tartanak minden politikusi nyilatkozatot. Azonban sokkal jelentősebb, ráadásul mindenki számára egyértelmű, naponta tapasztalt tény, hogy

a járvány következtében általános az elbizonytalanodás a versenyszférában.

Gyurcsányi hagyományok mentén? A KASZ-t évtizedekig a szocialisták szakszervezeti vonalról delegált parlamenti képviselője, Sáling József elnökölte Fotó: MTI

Bár számítunk a második félévben a nemzetgazdaság erősödésére, de

egyelőre több ágazatban vannak kérdőjelek, sőt nehézségek,

emiatt az érintett vállalkozói csoportok részleteiben még nem látják előre ezt az évet – fogalmazott a multinacionális áruházláncok képviseletében a szövetség főtitkára.

Az Auchannál minden évben a minimumnál nagyobb arányban emelték a fizetéseket Fotó: Bach Máté

Hangsúlyozta: már csak emiatt az uralkodó tendencia miatt is kizárt, hogy Lázár szavai érdemben befolyásolnák az éves bértárgyalások kimenetelét.

Érdekükben áll a fizetésemelés

– Információim szerint minden vállalat arra törekszik, hogy az erőforrásai­hoz mérten a lehető legnagyobb emelést adja meg a dolgozóinak, azért is, mivel

a járvány miatt óriási nyomás van az élelmiszerpiacon. Mindannyiunk érdeke, hogy az oltások felgyorsításával mielőbb megoldódjon a járványhelyzet,

és enyhüljenek a korlátozások az üzletekben is – mondta Vámos György.

Kifordított valóság: tüntetnek a Munka törvénykönyvének a módosítása ellen 2018-ban. A Magyar Szakszervezeti Szövetség – amelynek a KASZ is tagja – már többször utcára vonult a központi intézkedések miatt Fotó: Katona Vanda

Különadópánik: elmaradtak a leépítések

Vámos György megemlítette azt is, hogy az elmúlt hónapokban a napi fogyasztási cikkeket értékesítő láncoknál

optimálisan feltöltötték a bolti dolgozói állományt, az áruházi álláshelyekre a nehéz helyzetbe került szállodaiparból, vendéglátásból is sokan érkeztek.

– A közelébe sem kerültek a munkáltatók a tömeges leépítéseknek, sőt éppen ellenkezőleg alakult – állapította meg a szakértő. Vámos ezzel ugyancsak a KASZ elnökének egyik múlt évi kijelentését cáfolta.

Eszerint Karsai Zoltán a Népszavának tavaly április végén arról érvelt, hogy az első járványhullámban létrehozott országos védekezési alap egyik forrását jelentő ágazati különadó – melyet néhány vállalat milliárdos nagyságrendben teljesített – nagyobb kiadást jelent a multiknak, mint az éves bérfejlesztések.

Újabb munkaerőre lett szüksége a láncoknak a covid évében, mert több plusz feladattal járnak a védekezési előírások Fotó: Éberling András

Vagyis a reprezentatív szakszervezet elnöke az egyre népszerűbb bolti munkával járó átlagfizetések és a béren kívüli juttatások versenyképes fejlesztése helyett a sávos adózás alá vont cégek nyereségéért lobbizott. Úgy foglalt állást, hogy

a különadó kivetésével a kormány valójában a magyar munkavállalók terheit növeli, akikre így tömeges létszámleépítések várnak, miközben az élelmiszerpiac elszenvedi az ágazati intézkedést

– vizionálta az előző év tavaszán a KASZ elnöke.

Kudarcot lepleznek

– Lázár János mondatait belekeverni a sikertelen bértárgyalások miatti magyarázkodásba szerencsétlen döntés. A kormánypárti politikus szavait sérelmező szakszervezeti vezető ráadásul kínosan hírbe hozta az alapellátási lánc egyik aktív, külföldi érdekeltségű szereplőjét. Ez is jól szemlélteti, hogy a régmúlt bizalmi kapcsolataira épített, repedező szakszervezeti rendszerben immár totális kudarcot vallott a gittegyletszerű, ellentmondásos érdekképviselet – közölte a Magyar Nemzettel a másik munkavállalói képviselet, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnöke.

Bubenkó Csaba hangsúlyozta:

az élelmiszer-eladások külföldi résztvevői az előző évi bevételeik alapján a koronavírussal berobbant 2020-as évben is milliárdos osztalékokat vittek ki hazánkból,

amihez képest nem jelentett akkora terhet a különadó.

Dobrev irányít

– Egy ennél korábban megjelent nyilatkozatában Karsai még abban látta a mérsékeltebb béremelések okát, hogy a járvány miatt állástalanná váltak közül rengetegen vették a boltok felé az irányt, túlkínálat alakult ki a munkaerőből – mutatott rá Bubenkó, megjegyezve, hogy ez szintén

hitelteleníti a későbbi érvelést a politikusi nyilatkozatról, amely szerinte egyéni indíttatású, nem szakmai.

Többször mutatkoztak átfedések a baloldali pártok és a kormánypolitika ellen tüntető munkavállalók között Fotó: Katona Vanda

Amit az is alátámaszt, hogy a baloldali érzelmű szakszervezeti vezető a DK tárgyalópartnere is: Karsai Zoltánt öt másik szakszervezeti vezető mellett nemrég Dobrev Klára európai parlamenti képviselő fogadta személyes egyeztetésen. Ott a Gyurcsány-párt közlése szerint elhangzott, hogy a képviseletek abban bíznak, hogy az EU-n keresztül nyomást lehet gyakorolni a magyar kormányra.