Holnap ül ismét tárgyalóasztalhoz a minimálbér és a garantált bérminimum idei összegéről egyeztetni a munkaadói és a munkavállalói oldal.
A vita már nem csak az emelés mértékéről szól, látszólag politikai színezetet is kapott.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának legutóbbi, múlt heti ülésén a munkaadók továbbra is tartották magukat a három százalék körüli béremelési javaslatukhoz, míg a szakszervezetek nem engedtek az ötszázalékos követelésükből.
A kétoldalú informális egyeztetéseken ugyanakkor a munkaadók kompromisszumos javaslattal álltak elő: négyszázalékos minimálbér- és bérminimum-emelésbe már hajlandók beleegyezni, amennyiben pedig júliustól a 2016-ban kötött többéves bérmegállapodás kritériumai szerint lehetőség nyílik a szociális hozzájárulási adó további csökkentésére, további egy százalékkal nőhetne a két minimálbér.
A szakszervezetek a nem nyilvános egyeztetésen még elfogadhatónak tartották a javaslatot, amellyel a minimálbér összege bruttó 167 400 forintra, a bérminimum 219 000 forintra emelkedne.
Fotó: Havran Zoltán
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke korábban a Magyar Nemzetnek azt mondta, megállapodnának a munkaadókkal a négyszázalékos emelésben, hogy ne a 2020-as összegek legyenek idén is érvényesek.
Ha ugyanis nem születik megállapodás a szociális partnerek között, akkor nem változik a kötelező legkisebb kereset összege, ezzel számos szociális juttatás reálértéken csökkenne.
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke legutóbbi nyilatkozatában viszont már a kormányra mutogatott,
ezzel politikai mederbe terelve a bérvitát.
A Napi.hu-nak adott nyilatkozatában ugyan elismerte, hogy
a Magyar Szakszervezeti Szövetség is elfogadta a munkaadók korábbi, informális ajánlatát, ugyanakkor most már elfogadhatatlannak tartják, hogy öt százalék alatt maradjon az emelés, ez alatt nem írnak alá bérmegállapodást.
Kordás leszögezte: ha februártól sem változnak a kötelező legkisebb bérek, mert nincs kétoldalú egyezség, az kizárólag a kormány hibája, mivel – megállapodás híján – nem döntött.
A szakszervezeti vezető úgy véli, ha nem születik egyezség január végéig, tehát egyedül a Munkástanácsok egyezne bele szakszervezeti oldalról a négyszázalékos, illetve az esetleges júliusi, további egyszázalékos emelésbe, akkor a kormánynak kell igazságot tennie.
Ez a felvetés ugyanakkor nem állja meg a helyét, mivel a kormány – igazodva az európai uniós elvárásokhoz – jelen van ugyan az egyeztetéseken, de nem kívánja meghatározni a minimálbérek összegét.
A kabinet álláspontja a tárgyalások kezdete óta világos: a munkaadóknak és a munkavállalóknak kell alkut elérniük.
Úgy tudjuk, a harmadik szakszervezeti konföderáció, a Liga Szakszervezetek is nyitott a kompromisszumra, ugyanakkor felfelé kerekítené a négyszázalékos emelés utáni bruttó összegeket, vagyis a minimálbér 167 400 forintos összegét 168 000 forintra, a garantált bérminimum 219 000 forintos összegét pedig 220 000 forintra.
Azt, hogy a Magyar Szakszervezeti Szövetség visszakozott az informálisan egyszer már általuk is elfogadott négyszázalékos emeléstől, azt mutatja, döntésüknek politikai okai is lehetnek. Ahogy korábban beszámoltunk,
Kordás László, a pártállami szakszervezet jogutódja, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szoros kapcsolatot ápol a Gyurcsány családdal.
