A magyar kormány nem kötelező erejű vételi ajánlatot tett a Budapest Airport Zrt. megvásárlására.

NAV adóellenőrzési irányok: a mesterséges intelligencia is besegít, ezekre számíthatnak még az adózók idén
Több adózói hiba fordul elő rendszeresen.
A magyar kormány nem kötelező erejű vételi ajánlatot tett a Budapest Airport Zrt. megvásárlására.
Az ajánlatot, amelyet a repülőtér tulajdonosai a héten kaptak meg, nem utasították vissza, mint korábban, de piaci érték alattinak ítélték meg – értesült lapunk iparági forrásokból. Ez jelentős változás a korábbiakhoz képest, ugyanis a budapesti repülőtér tulajdonosai egészen a közelmúltig kizárták részesedésük eladását.
Lapunk kérdésére Palkovics László innovációs miniszter azt mondta, hogy folyamatban lévő ügyről nem kíván nyilatkozni. Hasonlóképpen nem válaszolt a Bloomberg megkeresésére az egyik tulajdonos, az AviAlliance német székhelyű repülőtér-kezelő társaság.
A magyar sajtóban a Magyar Nemzet írta meg először idén májusban, hogy a magyar állam ismét többségi tulajdont szerezne a Liszt Ferenc nemzetközi repülőteret üzemeltető cégben. A cél, hogy a hazai közlekedési infrastruktúra egyik legfontosabb, a gazdaságfejlesztés és a turizmus szempontjából is stratégiai jelentőségű eleme újból magyar kézbe kerüljön. Palkovics László miniszter sajtónyilatkozataiban világossá tette, a jelenlegi fő tulajdonos kanadai nyugdíjalap számára nem annyira fontos, hogy a magyar gazdaságfejlesztéshez, az idegenforgalom élénkítéséhez, a közlekedéspolitikai célok eléréséhez egy modern és kulturált repülőtérrel járuljanak hozzá.
Lapunk iparági forrásból úgy értesült, hogy a tulajdonosok azt is belátták, a zajterheléssel kapcsolatos problémákat nem tudják megoldani.
A miniszter azt nyilatkozta, hogy mivel a korábban magas utasforgalom visszarendeződése több időt igényel, a profitvezérelt tulajdonosnak érdemes lehet inkább mással foglalkoznia. – Számára ez egy üzleti döntés, számunkra viszont fontos gazdaság- és közlekedésfejlesztési, sőt nemzetstratégiai kérdés – mondta Palkovics László.
A fővárosi repülőteret üzemeltető Budapest Airportot pillanatnyi költségvetési szempontoknak engedve adta el a baloldali kormányzat 2005-ben, Gyurcsány Ferenc miniszterelnökségének idején. A 75 évre megkötött koncessziós szerződés rendkívül erős védelmet biztosított a külföldi befektetőknek. A repülőtéri szolgáltatásokból származó szinte minden bevétel és jövedelem az új tulajdonosokat illeti meg.
A magyar érdekekkel ellentétes megállapodás szerint az állam mindössze az árbevétel fél százalékát kitevő éves vagyonkezelési díjban részesülhet. A tulajdonos által végrehajtott repülőtéri fejlesztések finanszírozási kamatterhe miatt gyakran ebből sem látott egy fillért sem a hazai költségvetés.
Miközben a magyar főváros légikikötőjét a vírusjárványt megelőző években egyre több utas vette igénybe, a tulajdonosok nehezen szánták rá magukat, hogy fejlesztésekre fordítsák a jelentős üzleti eredményt. Komoly kormányzati nyomás kellett hozzá, hogy bezárják a térségben egyedülálló bádog utaskarámot, és felépítsék a diszkontjáratok kiszolgálását végző mólót. Máig nem sikerült ugyanakkor megvalósítani a repülőtér kötött pályás elérését: a tervek elkészültek, uniós forrást minden bizonnyal lehetne kapni a programra, azonban a hírek szerint
a Budapest Airport tulajdonosai nem járulnak hozzá, hogy a vasútvonalat a repülőtér területén megépítsék, illetve bérleti díjat kívánnak szedni a terület használatáért.
Több adózói hiba fordul elő rendszeresen.
Jelentősen bővült az energetikai korszerűsítésekre jogosultak köre.
A cégcsoport tavaly 355 milliárd forint nyereséget ért el, az igazgatóság a közgyűlés elé 220 milliárd forintos osztalék kifizetésére tett javaslatot.
Hatalmas a kockázat az élelmiszerbiztonságra.
Nyilvánosságra kerültek azok a kérdések, amelyek miatt Magyar Péter megfenyegette az MNB munkatársát
Most az egyszer, kivételesen
„Bűnözők lökhették ki a vonatból" - klubtársa azonosította a magyar olimpiai bajnok holttestét
Megírták a németek: összefogott Amerika, Lengyelország és Magyarország – és ez nagyon nem tetszik nekik
Gyász: elhunyt az ismert magyar énekesnő, mindössze 39 éves volt
Sorra vették a franciák a pápajelölteket: Orbán Viktor szerepéről ír a Le Point
Fenyő ügy: újabb bizonyítékot ismertetett Gyárfás Tamás
Férfi kézi BL: Szeged–Barca
Arda Güler gólja után Ancelotti üzent a játékosának: Ilyeneket nem csinálhat
Cseh Katalin gusztustalanul beletörölte a lábát a húsvétba
Hogyan halt meg a valóságban Hunyadi János?
Az ország több pontját is elérte a pusztító jégverés + videó
Több adózói hiba fordul elő rendszeresen.
Jelentősen bővült az energetikai korszerűsítésekre jogosultak köre.
A cégcsoport tavaly 355 milliárd forint nyereséget ért el, az igazgatóság a közgyűlés elé 220 milliárd forintos osztalék kifizetésére tett javaslatot.
Hatalmas a kockázat az élelmiszerbiztonságra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.