A ketreces állattartás tilalmát az importra is ki kell terjeszteni

A termelők követelik, az állatjólét az EU-ba érkező árukra is terjedjen ki, másképp óriási hátrányba kerülnek.

A költséges technlógiaváltást meg kell előznie az állatjóléti szigor kiterjesztésének az importárura is Fotó: Fehér Gábor Forrás: Fejér Megyei Hírlap

Nagy visszhangot keltett a gazdák körében is az Európai Bizottság a ketreces haszonállattartás európai uniós tilalmáról szóló javaslata.

Brüsszel politikai vitáktól sem mentes döntésének előzménye, hogy az európai polgári kezdeményezés keretében az End the cage age (A ketreckorszak vége) elnevezésű mozgalom közel kétszáz civil zöldszervezet részvételével összegyűjtötte a ketreces állattartás beszüntetésének kezdeményezéséhez szükséges mennyiségű aláírást.

A zöldmozgalom sikerét nemzetközi környezetvédő szervezetek 390 ezer euróval, vagyis közel 140 millió forinttal támogatták.

Korábban az Európai Parlament elsöprő többséggel támogatta a kezdeményezést, így nem meglepő, hogy a jogalkotási hatáskörrel rendelkező bizottság is enged a túlzó, manipulatív, az állatok szenvedését hangoztató zöldkezdeményezésnek.

Brüsszelnek fontosabb a ketreces állattartás betiltása, mint az őshonos kisebbségek védelme
Fotó: Mirkó István

Brüsszel a ketreces állattartás fokozatos kivezetésére tesz javaslatot, várhatóan 2027-ig.

A bizottság ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy 2022-ben széles körű konzultációt indít az európai gazdálkodók körében ennek módjáról, illetve az agrárköltségvetésből elegendő támogatást nyújt a tartás technológiaváltásához.

Brüsszel emellett ígéretet tett arra, hogy teljes körű hatásvizsgálatot készít a ketrectilalom hatásairól, valamint a 2023-ban tervezett állatjóléti szabályokról.

Egyelőre óvatosnak tűnik Brüsszel

A bizottság ebben a kérdésben jóval óvatosabb, mint a korábbi, jelentős piaci következményekkel járó stratégiái­nak elfogadásánál, amelynek hatásairól eddig csak az amerikai mezőgazdasági minisztérium jelentetett meg tanulmányt. Brüsszel óvatossága nem véletlen, mivel a bizottságon belül a zöldek mellett szintén meghatározó lobbi­erejű agrárvállalkozásoknak jelentős többletkiadással jár a lépés.

Brüsszelt szintén a megfontolt jogalkotásra kényszeríti a radikálisabb és népszerűség-növelő tilalom helyett, hogy az intézkedéssel együtt a harmadik országokból érkező importra vonatkozó szabályozást is kénytelen lesz szigorítani.

Az európai termelők legnagyobb érdekképviselete, a Copa-Cogeca összességében ellenzi a gazdák jelentős beruházási kényszerével járó költséges és kétes hatású zöldintézkedéseket.

Csak szabadtartásból jöhetne az ukrán tojás?

Reakciójukban ugyanakkor reményüket fejezték ki, hogy a ketrectilalmat széles körű konzultáció és átfogó hatásvizsgálat előzi meg, és az érintettek versenyképességének megőrzése érdekében lépéseket tesz a bizottság.

Idehaza a döntés elsősorban a tojáságazatot érinti. A tojótyúktartók a 2000-es években már megismerték az uniós állatjóléti szigor következményeit, amikor komfortosabb tyúkketrecekre kellett cserélniük a korábbi technológiát.

A költséges technológiaváltást meg kell előznie az állatjóléti szigor kiterjesztésének az importárura is
Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

Néhány tagállam, például Németország és Csehország már korábban, nemzeti hatáskörben döntött a ketreces tartás tilalmáról. A piaci szereplők ugyanakkor egyre több fórumon próbálják ráirányítani a figyelmet arra, hogy a nyugat-európai országok az európai állatjóléti elvárásoknak már nem megfelelő berendezéseket Ukrajnában értékesítik, ahol a globális agrárvállalatok hatalmas beruházásokat hajtanak végre. A lazább szabályozás miatt az uniós állatjóléti normák nem vonatkoznak ezekre a giga­beruházásokra.

Kettős mérce: az EU-n kívül inkább a profit a fontos

A jellemzően nyugat-európai és tengerentúli befektetők így jóval olcsóbban tudnak egyebek mellett tojást és baromfihúst előállítani.

Ezek pedig kedvezményes vámtarifák mellett értékesítik az uniós piacon, ezzel megkárosítva az európai termelőket és semmibe véve az általuk is javasolt állatjóléti előírásokat.

Az olcsó import korlátozását és a szabadkereskedelmi egyezmények felülvizsgálatát pedig a Kereskedelmi Világszervezet szabályai­ra hivatkozva Brüsszel rendszeresen visszautasítja.

A zöldek nem örülnek az agrármegállapodásnak

Az Európai Parlament szélsőbaloldali és zöld képviselői, valamint a környezet- és klímavédő civil szervezetek keményen bírálták a tagállamok miniszterei és az Európai Parlament között hétfőn létrejött megállapodást a jövőre életbe lépő új közös agrárpolitikáról. A zöldpolitikusok és az NGO-k a Politico cikke szerint azt kifogásolták, hogy a zöldcélok megvalósításában nem elég ambiciózus a megállapodás, és inkább az agrárcégek érdekeit képviseli. Az agrárreformról szóló megállapodást jelentősen késleltették az eltérő álláspontok: a tagállamok és a gazdaképviseletek csak olyan egyezséget fogadtak el, amellyel a zöldcélok nem sodorják veszélybe a versenyképességet, így a megélhetést. Ezzel szemben az Európai Parlament baloldali képviselői és az Európai Bizottság a zöldek nyomására irreális környezeti elvárásokhoz kötötte volna a termelők életben maradásához szükséges agrártámogatásokat. A felek szerint 2023-tól egy zöldebb agrárpolitika lép életbe, de nem sodorja veszélybe az európai élelmiszer-ellátást.