Egyelőre nem történt érdemi előrelépés a garantált bérminimum jövő évi emelésével kapcsolatban a versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának mai ülésén, a minimálbér ugyanakkor várhatóan egy lépcsőben nő 2022-ben bruttó kétszázezer forintra. A minimálbér húszszázalékos emeléséről már az előző ülésen elvi megállapodást kötöttek a szociális partnerek.
A sokkal több munkavállalót érintő középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimum összegéről ugyanakkor még nincs egyezség. A munkáltatói érdekképviseletek többlépcsős bérminimum-emelést tartanak elképzelhetőnek, de álláspontjuk attól függ, hogy a kormány mekkora munkáltatói tehercsökkentést ajánl. A munkaadók öt-hat százalékos szociális hozzájárulási adómérséklést tartanak ekkora emelés mellett elfogadhatónak. A bérminimum húszszázalékos emelésével az összeg 265 ezer forint közelébe emelkedne.
– Nem áll messze a kormányzati álláspont a munkaadók kérésétől – tájékoztatta a Magyar Nemzetet az ülésen elhangzottakról Palkovics Imre. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke emlékeztetett: az már szinte biztos, hogy a minimálbér jövőre bruttó kétszázezer forintra emelkedik.
A garantált bérminimumról ugyan még nincs döntés, de a szociális partnerek és a kormány is azt az álláspontot képviseli, hogy a szakmunka és a diploma megbecsültségének elismerése érdekében meg kell maradnia a két minimálbér közötti különbségnek. Ennek következtében a garantált bérminimum egylépcsős emelése mellett érveltek a szakszervezetek.
Palkovics Imre kiemelte, hogy a Munkástanácsok javaslatot tett egy olyan modellre, amely a kötelező legkisebb bérek változását hosszú távon szabályozná. Ez azért fontos, hogy az alacsony keresetek is megőrizzék vásárlóértéküket akkor is, ha az infláció a vártnál magasabb szintet ér el. A szakszervezeti vezető a Lengyelországban bevezetett modellt alkalmazná:
minden olyan évben, amikor a minimálbér összege nem éri el a – túlóra és műszakpótlékokkal csökkentett – nemzetgazdasági átlagbér felét, a minimálbér nagysága a várható infláció felett a megelőző évi GDP növekedés mértékével emelkedik.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, ha az infláció három százalékkal nő, a gazdasági növekedés pedig ötszázalékos, akkor nyolc százalékkal emelkedhet a következő évtől a legkisebb bér, ha a minimálbér ezzel az emeléssel nem éri el a pótlékoktól és egyéb bérelemektől megtisztított átlagkereset felét.
Palkovics Imre rámutatott: az átlagkeresetnél magasabb bérek jobban emelkedtek, míg az alacsonyabb keresetűek bére kevésbé, ami vásárlóerőben is éreztette hatását. Ezzel a modellel hosszú távon meg lehetne tartani a kisebb keresetűek bérszínvonalát.
Borítókép: MTI/Mészáros János
