A járulékcsökkentés ellensúlyozza a növekvő bérköltségeket

Jelentős könnyítés a vállalkozásoknak a munkáltatói járulékok csökkentése. A minimálbér és a garantált bérminimum húsz-húsz százalékos felzárkóztatása 2022-ben ugyan megköveteli a cégektől a bérköltségek növelését, ugyanakkor a jelentős járulékcsökkentésnek köszönhetően a magasabb keresetűek fizetésemelésére is lehetőség nyílik. A munkavállalók kézhez kapott fizetése ráadásul jobban nő, mint a munkáltató többletköltsége.

20211021 Kaposvár Pékség illusztráció Kaposvári, Ács pékség Fotó: Lang Róbert lr Somogyi Hírlap Fotó: Lang Róbert

Noha a hivatalos megállapodás aláírása csak a következő hetekben várható, az már biztosra vehető, hogy januártól jelentősen, húsz-húsz százalékkal emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum összege. Így előbbi bruttó 200 ezer, utóbbi 260 ezer forint lesz 2022-ben. A vállalkozók érdekképviseletei nem örülnek a jelentős emelésnek, mivel álláspontjuk szerint a legkisebb cégeknek jelentős bérköltség-növekedéssel kell számolniuk. A kormány ugyanakkor könnyítést ad a cégeknek: 

A munkáltatók által fizetendő, a bruttó bér másfél százalékában meghatározott szakképzési hozzájárulás gyakorlatilag megszűnik, a 15,5 százalékos szociális hozzájárulási adó pedig két és fél százalékponttal csökken. Így összességében jövőre 17-ről 13 százalékra mérséklődik a munkáltatók bruttó bér után fizetendő terhe. 

Ez a könnyítés ráadásul minden munkavállaló bérterhét csökkenti, ezáltal megalapozva a magasabb keresetűek fizetésének rendezését is. Összességében az alacsonyabb szochónak köszönhetően a munkavállalók bruttó bérnövekedésénél kevesebb kiadással jár a munkáltatók többletköltsége.

A garantált bérminimummal szemben a minimálbér emelése kevés munka­vállalót érint.

A kötelező legkisebb bérért a munkavállalók öt-nyolc százaléka dolgozik, vagyis nagyjából három-négyszázezer ember. Közülük ráadásul többen önfoglalkoztató vállalkozók, vagyis bevételük elsősorban nem a munkabérükből, hanem a profitjukból származik. Az alkalmazottak közül pedig sokan csak hivatalosan dolgoznak az idén bruttó 167 400 forintos minimálbérért, a valóságban jövedelmük egy részét feketén kapják kézhez. 

Jó döntés a minimálbér érdemi emelése

A szakszervezetek álláspontja szerint a minimálbér jelentős emelése érdemben hozzájárul a feketén megszerzett jövedelem fehérítéséhez. A minimálbér bruttó összegének 32 600 forintos kötelező emelése a járulékcsökkentésnek köszönhetően a munkáltatónak alig több mint havi harmincezer forintjába kerül. Adócsökkentés nélkül a bruttó bérnövekedésnél magasabb összeget, csaknem negyvenezer forintot jelentene a kötelező emelés.

A garantált bérminimum már jóval nagyobb kiadást ró a vállalkozói szférára. Közvetlenül körülbelül nyolcszázezer alkalmazottat érint. A munkavállaló 39 ezer forinttal magasabb fizetése alapesetben 48 ezer forint többletet jelentene havonta, munkavállalóként. A szocho csökkentésével ugyanakkor a bruttó keresetemelésnél kisebb teher a lépés, 37 500 forintos pluszkiadás havonta. Ez a többlet nemcsak a kötelező járulékot, de a bruttó fizetés különbözetét is tartalmazza.

Az alacsony bevételű vállalkozásoknak is jelentős segítség a járulékcsökkentés. Amennyiben a cégvezetés magas keresetért végzi munkáját, a szochocsökkentés – változatlan bér mellett – komoly fedezetet jelenthet a magasabb munkavállalói fizetésekhez. Ha a cég ügyvezetője például bruttó félmilliós fizetést kap idén, és ez az összeg jövőre nem változik, a bér után fizetendő munkáltatói teher húszezer forinttal lesz kevesebb.

Emelkednek a magasabb keresetek is

Fontos, hogy a magasabb keresetű munkavállalók bérének emeléséhez érdemben hozzájárul a járulékkönnyítés. Ahol nincs minimálbéres vagy bérminimumos, ott a kötelező legkisebb béreknél kisebb emelés valószínűsíthető. 

Ha a vezetőség egy bruttó négyszázezerért dolgozó alkalmazott bérének tízszázalékos emelése mellett dönt, akkor a munkavállaló 440 ezer forintos emelt jövedelme után a foglalkoztatónak a jelenlegi kötelezettségek szerinti, havi 46 ezer forintos havi bérteher-növekedésnél jóval alacsonyabb többletet jelent a lépés, alig több mint harmincezer forintot.

Több könnyítés közül választhatnak a kicsik

A kisebb vállalkozásoknak jelentős segítség, hogy a kisvállalati adó (kiva) kulcsa 11-ről tíz százalékra csökken 2022-től. A kedvező adózási formát az ötvenfős létszámnál kisebb vállalkozások választhatják, meghatározott árbevétel alatt. Ebben az esetben a munkabérek után a 13 százalékos szocho helyett a tíz százalékra csökkenő kulcsot kell alkalmazni. 

További könnyítés lehet a bérköltségek fedezetére a helyi iparűzési adó tartós mérséklése, ám erről még nem született kormányzati döntés. Összességében a kormány számításai szerint jövőre 660 milliárd forint marad az adócsökkentéseknek köszönhetően a vállalkozásoknál. A szakértők ráadásul gyakran hangsúlyozzák, hogy 

az emelkedő jövedelmek emelkedő fogyasztást eredményeznek, a lakosság így többet költ, ezáltal nő a legtöbb vállalkozás árbevétele.

A jövő évi béremelésekről és adócsökkentésekről szóló megállapodást hamarosan aláírhatják a szociális partnerek. Így 2022-től

• A minimálbér bruttó 167 400 forintról kétszázezer forintra nő, vagyis nettó 111 300 forintról 133 ezer forintra emelkedik.
• A garantált bérminimum bruttó 219 ezer forintról 260 ezer forintra nő, azaz nettó 145 600 forintról 173 ezer forintra emelkedik.
• A szocho mértéke 13 százalék lesz, a szakképzési hozzájárulás pedig beleolvad a szochóba.
• A kisvállalati adó mértéke tíz százalék lesz.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Somogyi Hírlap/Lang Róbert)