A legtöbb munkáltató mindeddig nem rendelte el a munkavégzés feltételeként a védőoltást, ugyanakkor a jövőben várhatóan egyre több vállalkozás él a lehetőséggel; és a védettségi igazolvány önmagában már nem biztos, hogy elegendő lesz.
A kormány nem tervezi kötelezővé tenni a vakcina felvételét. A gazdaság és az ország működésének fenntartása és a korlátozások elkerülése érdekében ugyanakkor a munkáltatók lehetőséget kaptak arra, hogy azokban a munkakörökben, ahol ez indokolt, elvárás legyen a munkavállalók oltottsága. Az intézkedés egyelőre megosztja az embereket.
Már nemcsak közegészségügyi, de versenyképességi szempont is a munkavállalók átoltottsága. A gazdaság működésének fenntartása alapvető érdek, a leállásokat, korlátozásokat pedig jelenlegi ismereteink szerint legbiztosabban csak a vakcina felvételével lehet elkerülni, szükség esetén kiegészítve egyéb védekezéssel, például a maszkhasználattal vagy a távolságtartással.
– Az egyén érdeke is csak akkor tud maradéktalanul megvalósulni, ha működik a gazdaság – hangsúlyozta a Magyar Nemzet megkeresésére Parragh László.
Oltott munkavállalóval versenyképes a cég
A munkáltatói jogkörök oltottságra vonatkozó kiterjesztését kezdeményező Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint már most,
szűk egy hónappal a kormányrendelet megjelenését követően látható az adatokból az intézkedés kedvező hatása, mivel tovább nő az átoltottság.
A következő időszakban arra számít, hogy folyamatosan nő azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyek elvárják az oltottságot.
Parragh László arra emlékeztetett, továbbra sem kötelező Magyarországon az oltás felvétele. A munkáltató működése és a munkavállalók többségének megélhetése ugyanakkor nem lehet kiszolgáltatva azoknak, akik visszautasítják a védőoltást.
Számukra két út járható: áthelyezésük olyan munkakörbe, ahol nincsenek kitéve a fertőzés kockázatának, vagy a munkáltató elrendeli a fizetés nélküli szabadságot az oltás beadásáig. Egy év után pedig végkielégítés nélkül elbocsátható lesz a beoltatlan dolgozó.
A kamara vezetője ugyanakkor leszögezte, megjósolhatatlan, mi lesz egy év múlva, az emberiség most először járja be ezt az utat, nincsenek tapasztalatok.
– Ma nincs más, bizonyítottan hatásos megoldás a súlyos megbetegedés kockázatának mérséklésére, csak a védőoltás. A cégek ráadásul az elmúlt időszakban szabadnappal, bónuszfizetéssel és egyéb módokon ösztönözték is a munkavállalóikat az oltásra – tette hozzá Parragh László.
Nem mindegy, hogy valaki védett vagy oltott
Az oltás elrendelésével kapcsolatos munkáltatói gyakorlatokról számos kritika látott napvilágot az elmúlt időszakban. Ezek közül a munkáltató túlkapásáról, az oltás elrendelésének a megalapozatlanságáról szóló beszámolók a leggyakoribbak.
Több cég ráadásul nem fogadja el a határozott időre kiállított védettségi igazolványt, ami komoly felháborodáshoz vezet. Ezek közé az esetek közé tartozik, ha az alkalmazott nem oltat, de igazolni tudja, hogy átesett a betegségen vagy az antitestvizsgálat eredménye alapján jutott hozzá a dokumentumhoz.
Később vizsgálható a munkáltató döntése
Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek közelmúltban újraválasztott elnöke, munkajogász arra figyelmeztetett,
bármilyen vélt vagy valós sérelem esetén is csak akkor tehet jogi lépést a munkavállaló, ha a fizetés nélküli szabadságot már elrendelték. A fizetés nélküli szabadság megkezdését követően van lehetőség például annak a jogi tisztázására, hogy az adott munkakörben mennyire megalapozott az oltási kötelezettség.
– Vannak kivételek, amikor a munkáltató nem kötelezheti oltásra az alkalmazottat, ezt a rendelet is világossá teszi – mutatott rá Mészáros Melinda. Ezek közé tartozik az a gyakori eset, amikor a beosztott igazoltan átesett a betegségen, így bizonyos ideig nem is javasolt neki a vakcina beadása.
Előfordulhat, hogy az oltás egészségügyi okból nem javasolt. Fontos, hogy ezen esetek ténye önmagában nem elegendő, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat által kiállított igazolás szükséges.
Az üzemorvos által kiállított dokumentumot viszont kötelessége elfogadni a munkáltatónak. Nem írható elő a harmadik oltás felvétele sem.
A tapasztalatok szerint egyelőre nem jellemző széles körben az oltás elrendelése, sőt a vállalkozások egy része úgy szigorított, hogy csak a védettségi igazolványhoz kötötte a munkavégzést. Mészáros Melinda arra figyelmeztetett:
Egyre égetőbb szükség lenne széles körű tájékoztató kampányokra, mivel az emberek nehezen igazodnak el az egymásnak sokszor naponta ellentmondó információk között.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Rosta Tibor)
