A vidék felvirágoztatása a magyar gazdaság egyik kulcskérdése

A kormány 2021 és 2027 között 4265 milliárd forintot fordít a magyar vidék fejlesztésére.

Nagy a szórás

Az egyes hazai régiók fejlettsége, az egy főre eső vásárlóerő-paritáson számított GDP alapján az Európai Unió átlagos fejlettségének arányában jelentős különbségeket mutat. Az országos átlag 75 százalékos volt 2021-ben. Míg Budapest az uniós átlag másfélszeresén áll, addig Észak-Alföld csak az átlag 47 százalékát, Észak-Magyarország 49 százalékát, a Dél-Dunántúl pedig ötven százalékát éri el, vagyis ezek a régiók az uniós átlag felét is alig érik el, vagy éppenséggel jócskán el vannak attól is maradva.

Ez a három régió az EU legszegényebb régiói között van.

Annak érdekében, hogy ez a jelentős kettősség megszűnjön, a kormány bejelentése szerint 2021 és 2027 között 4265 milliárd forintot fordít a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére. Ezzel megháromszorozza a korábbi, 2014–2020 közötti vidékfejlesztési program forrásainak nagyságát, és a nemzeti társfinanszírozás mértékét a korábbi 17,5 százalékról nyolcvan százalékra emelte a kormány. Folytatódik a vidéki falvak, kisvárosok infrastruktúrájának megújítása, a közösségekre épülő és élhető vidéki Magyarország építése, s mint arról a kabinet is beszámolt, mindennek egyik célja, hogy vonzó legyen a vidéki élet a fiatalok számára is.

A fókuszban a Modern városok és a Magyar falu program

Emellett fontos, hogy az agrárium és az élelmiszeripar mellett egyéb munkahelyek is szülessenek. Ez utóbbiakat is támogatja a kormány, hiszen a Modern városok programmal a megyei jogú városok fejlesztésére soha nem látott mértékű támogatást biztosít: tavaly és az idén egyaránt ötven-ötven milliárd forintot fordít e célra. Ennek köszönhetően idén is folytatódnak hazánk megyei jogú városaiban az egészségügy, az oktatás, a turisztika, a kultúra, az ipar, a sport, valamint a helyi közlekedés fejlesztései.

Fotó: Krizsán Csaba / MTI

A Magyar falu program célja a kistelepülések megerősítése és fejlesztése, a helyi életminőség javítása és a lakosság elvándorlásának megállítása. Erre 2021-ben 190 milliárd forintot meghaladó, míg az idén 93 milliárd forintnyi összeget fordít a kormány. A programnak köszönhetően ezer falubuszt, 1700 új orvosi eszközparkot, mintegy hatszáz felújított orvosi rendelőt és ugyanennyi óvodát adtak át, valamint kétezer belterületi utca és 1500 játszótér felújítását valósították meg.

Fontos, hogy a kis- és közepes vállalatok (kkv) bízzanak a vidékben, és segítsék a felzárkóztatást.

E vállalkozói kör területi elhelyezkedése sajnos erősen koncentrált, több mint negyven százalékuk fővárosi vagy Pest megyei székhellyel működött, és bruttó hozzáadott értékük felét is ők állították elő. Dicséretes, hogy a kkv-k bruttó hozzáadott értéke az összes vállalkozás összteljesítményének arányában Nógrád, Baranya és Békés megyében volt a legmagasabb, Fejér megye mellett Budapesten a legalacsonyabb.

Fotó: VG.hu

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Borítókép: A pocsaji görögkatolikus egyházközség közösségi háza az átadás napján 2021. december 3-án. A ház a Magyar falu programon belül meghirdetett A helyi egyházi közösségi terek fejlesztése című pályázat révén több mint 22 millió forintból újult meg (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)