Az orosz–ukrán háború várhatóan elhúzódik, a szakértők pedig egyetértenek abban, minél hosszabbra nyúlik a konfliktus, annál súlyosabb világgazdasági következményekkel kell számolni. Az infláció és az előrejelzett alapanyaghiány miatt már most jelentősen megnőtt a lakosságra háruló többletteher.
Magyarországon ez még kevésbé érzékelhető, mint számos nyugat-európai országban. Ez elsősorban a rezsicsökkentésnek és az üzemanyagok, valamint egyes élelmiszerek árbefagyasztásának köszönhető.
A válság tehát egyelőre nem veszélyezteti sem a jövedelmeket, sem a munkahelyeket,
ugyanakkor az újonnan felálló kormánynak az érdekképviseletekkel egyeztetve fel kell készülnie a kedvezőtlen folyamatok elkerülésére.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) a Magyar Nemzetet korábban arról tájékoztatta, továbbra is az egyre komolyabb munkaerőhiány okoz problémát a cégeknek.
A munkaerőigénynek köszönhetően az Ukrajnából menekülőket örömmel alkalmazzák a magyarországi vállalkozások. A VOSZ ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a konfliktus miatt és a pandémia máig tartó következményeinek hatására törékenyek az ellátási láncok.
Ha alapanyaghiány lépne fel az iparban, és le kellene állítani bizonyos ágazatokban a termelést vagy a csiphiány hosszabb ideig kitart, akkor a munkaerőigény is csökkenhet. Ilyenről nincs most szó.
Az első lépés ugyanakkor általában a béremelések elmaradása. Márpedig a keresetek érdemi emelése elkerülhetetlen ahhoz, hogy a családok életszínvonala ne essen vissza az árak borítékolható emelkedése miatt. A vállalkozói érdekképviselet arra figyelmeztet, hogy a következő hetek sorsdöntőnek bizonyulnak az energiaárak változása, az Oroszország elleni esetleges újabb szankciók és az ukrajnai mezőgazdasági alapanyag-termelés várható ellehetetlenülése miatt.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Krizsán Csaba)
