Arról is szólt, hogy a hazai kőolaj-finomítási technológia ma az orosz olaj feldolgozására alkalmas, és az átállás négy évet, illetve 550 millió euró beruházását igényelné.A meghallgatáson köszönetet mondott az Ukrajnának nyújtott támogatásért Grexa Liliána ukrán nemzetiségi szószóló. Válaszként Szijjártó Péter közölte, hogy Magyarország történetének legnagyobb humanitárius segítségnyújtását hajtja végre Ukrajnának, és már 700 ezer Ukrajnából menekülőt engedett be, munkát és oktatást biztosítva azoknak, akik tartósan Magyarországon kívánnak maradni.Szijjártó Pétert 10 támogató és 3 ellenszavazat mellett a bizottság alkalmasnak találta a miniszteri tisztségre.
„Folytatjuk az eddigi nemzetpolitikát”
A választópolgárok megerősítették a kormány nemzetpolitikai stratégiájának támogatását, így a kormány folytatja azt, amit az elmúlt 12 évben elvégzett a nemzetpolitika területén – ezt már a nemzeti összetartozás bizottságának ülésén mondta Szijjártó Péter.
Az újrajelölt tárcavezető kifejtette: továbbra is azt a megközelítést alkalmazzák, hogy minden magyar felelős minden magyarért, valamint a nemzetről, a nemzet jövőjéről szóló fontos döntések meghozatalában számítanak a nemzet minden tagjára.
Kitért rá: a választáson rekordszámban vettek részt a határon túli magyarok, ami azt mutatja, hogy ők is fontosnak tartják, hogy a nemzet jövőjéről szóló döntésekben a nemzet minden tagja részt vegyen.
A mi politikai családunk részéről nyilvánvalóan megtisztelőnek tartjuk, hogy ezeknek a szavazatoknak a 93 százalékát mi kaptuk
– tette hozzá.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: a jövőben is kiállnak minden magyarért, függetlenül attól, hogy a határon innen vagy túl él.
Közölte: a nemzetpolitikai stratégia akkor sikeres, ha megkérdezik a határon túli magyarokat, hogy mire van szükségük, és 2015-ben erre a kérdésre ők azt mondták, hogy azt szeretnék, ha gazdaságilag erősítenék meg a közösségeiket, ezért indították el a gazdaságfejlesztési programokat.
Elmondta: eddig több mint 60 ezer vállalatnak adtak támogatást összesen 200 milliárd forint értékben, és e a támogatásnak a nyomán 394 milliárd forintnyi beruházás jött létre határon túli magyarlakta területeken. A magyar gazdaság ma már olyan formában van, hogy évről évre ki tudja termelni azokat a forrásokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a határon túli magyarlakta területeken is finanszírozzanak beruházásokat a helyi vállalkozások számára.
Kiemelte: ezek a programok beváltották a reményeket, és a szomszédos országok többségével arra az álláspontra helyezkedtek, hogy „ez mindenkinek jó”, hiszen a beruházás a szomszédos ország területén valósul meg, ott történik az adófizetés, a foglalkoztatás, a beszállítók alkalmazása.
Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy amióta kormányoznak, jelentősen növelték a nemzetpolitikai célú összkormányzati forrásokat. Ebből a szempontból kiemelte az anyanyelvi oktatásnak, az egyházi intézmények felújításának, építésének és a sportélet támogatásának a jelentőségét.
Emlékeztetett: az erdélyi és vajdasági magyar közösség kormányalkotó tényező a saját országában.
A bizottság végül 6 igen szavazattal támogatta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszteri kinevezését.
„A következő négy évben is elkötelezetten fogunk dolgozni az ország energiabiztonságáért”
A miniszter, akit újra jelöltek a tisztségre, erről az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának ülésén beszélt szerdán.
Miniszterjelölti meghallgatásán Szijjártó Péter azt mondta:
most lesz az eddigi tizenkét évhez képest a legnehezebb ennek a feladatnak az ellátása.
Szavai szerint ezért a paksi beruházás felgyorsítása, minél előbbi rendszerbe állítása, az energiahordozókra vonatkozó diverzifikációs törekvések folytatása, és a nemzeti energiaellátás biztonsága melletti következetes európai kiállás fogja meghatározni a kabinet energiapolitikával kapcsolatos álláspontját.
Szijjártó Péter kifejtette, hogy az elmúlt időszak eseményei és az elkövetkező időszak kihívásai miatt az energiapolitikai kérdések "kőkemény politikai kérdéssé" válnak. Ezért a Magyarország energiabiztonságával kapcsolatos kérdések, az energiaforrások beszerzéséhez vezető tárgyalások vezetése és lebonyolítása, a magyar kormány képviselete az Európai Unió energiatanácsában, valamint a paksi beruházás „egy csomagban” a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) hatáskörébe kerül.
Egyúttal jelezte, hogy a paksi beruházásért korábban tárcanélküli miniszteri rangban felelős Süli János, a KKM államtitkáraként folytatja munkáját.
Az energiabiztonságra térve úgy fogalmazott: „2010 óta, 2018 óta meg főleg” a kormány energiaellátási stratégiájának legfontosabb törekvése az energiaforrások és útvonalak tekintetében a diverzifikáció. Példaként említette, hogy hétből hat szomszédos országgal már össze van kötve Magyarország földgázellátása, idén június végétől pedig a magasfeszültségű villamoshálózat is mind a hét környező országgal össze lesz kötve.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy Magyarországnak nem csak orosz gázra van hosszútávú vásárlási szerződése, példaként említve a Shell olajvállalattal megkötött hétéves szerződést, amely értelmében a vállat a krki LNG-terminálon keresztül szállít cseppfolyósított földgázt az országba.