Szijjártó Péter az eddigi nemzet- és gazdaságpolitika folytatására tett ígéretet

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint a választási eredmény megerősíti az eddig folytatott gazdaságpolitika helyességét, ezért folytatni kívánják. A miniszter, akit újra jelöltek a tisztségre, erről az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén beszélt szerdán Budapesten.

Budapest, 2022. május 9. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Chervon Auto Kft. beruházásáról tartott sajtótájékoztatón a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2022. május 9-én. A kínai jármûipari vállalat újabb 17 milliárd forintos beruházást hoz Miskolcra, ahol csúcstechnológiás berendezésekkel fém öntvényeket fog elõállítani elektromos jármûvek számára. MTI/Soós Lajos Fotó: Soós Lajos

Miniszterjelölti meghallgatásán Szijjártó Péter hangsúlyozta: az a céljuk, hogy megvédjék az eddig elért eredményeket, a magyar emberek és vállalkozások vívmányait, amire jó alapot jelent az elmúlt évi 7,1 százalékos és az idei első negyedévi 8,2 százalékos gazdasági növekedés.

A következő időszakban az autóipar forradalma, az ellátási láncok biztosítása, a globális élelmiszerellátási válság és az energiaellátás biztosítása jelentik a legnagyobb kihívást

– tette hozzá.

A politikus emlékeztetett arra, hogy mára az autóipar meghatározó ágazattá vált Magyarországon a feldolgozóiparon belül, így különösen fontos, hogy a hagyományos meghajtású autók gyártása mellett az elektromos meghajtású járművek gyártása is Magyarországra települjön.Ennek során a 2025-re a jelenlegi 50 gigawattórával szemben 2025-re 150 gigawattórára kívánják növelni az elektromos autókhoz szükséges akkumulátorok gyártási kapacitásait.A miniszter szükségesnek nevezte az ellátási láncok lerövidítését, továbbá hangsúlyozta: a globális élelmiszerellátási válság miatt felértékelődik, hogy Magyarország a hazai élelmiszer-fogyasztás dupláját képes előállítani, ezért a jövőben intenzíven kívánják támogatni a mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztéseket.Az energiaválság miatt szükségesnek ítélte a paksi erőmű-fejlesztés felgyorsítását is.

Úgy vélekedett, hogy a magyar gazdaság megerősödve került ki a világjárvány által okozott gazdasági válságból. A sikeres válságkezelés alapját jelentette, hogy nem a munkanélküliség finanszírozását, hanem megelőzését tartották az elsődleges feladatnak.

Ugyanakkor továbbra is jelentős vonzerőt jelent a külföldi befektetők számára Európa legalacsonyabb társasági adója, az infrastruktúra fejlesztése, illetve a politikai stabilitás

– sorolta.

Mindennek nyomán 2021 a magyar gazdaság legsikeresebb éve volt. A 7,1 százalékos gazdasági növekedés mellett 119 milliárd euróra nőtt az exportteljesítmény, ami a 35. legmagasabb érték a világon.

Ez azt jelenti, hogy egy év alatt 14 százalékkal, 2010 óta pedig 67 százalékkal nőtt a magyar gazdaság kivitele

– tette hozzá.

A miniszter sikeresnek ítélte a keleti nyitást is, mert 2010 óta keleti irányba 45 százalékkal, déli irányba pedig 93 százalékkal nőtt a export volumene.A politikus szerint a beruházásösztönzés is sikeres volt, mert az elmúlt évben 96, összesen 1886 milliárd forintnyi beruházásról kötöttek megállapodást, amihez 271 milliárd forint támogatást nyújtott a kormány.Az összehasonlítás kedvéért hozzáfűzte, hogy Lengyelország szintén 96, míg Csehország 53, Szlovákia pedig 29 beruházást vonzott ezen a módon az elmúlt évben.

Ellenzéki politikusok kérdéseire válaszolva hangsúlyozta, hogy

Magyarország az elmúlt években sokat tett a magyar energiaellátás diverzifikálása érdekében. Földgázrendszerünk a hét szomszédos ország közül hattal összeköttetésben áll. A kőolaj egyaránt érkezhet Ukrajna, továbbá az Adria csővezetéken Horvátország felől, illetve a villamosenergia-rendszerünk hamarosan mind a hét szomszédunkkal összekapcsolódik. Hosszú távú gázszállítási szerződést nem csupán Oroszországgal, hanem a Shellel is kötöttünk

– ismertette.

Az ország energiabiztonságát az orosz–ukrán háború miatt nem hajlandóak kockáztatni, vagyis mindent megtesznek azért, hogy ne a magyar emberek fizessék meg a háború árát

– szögezte le.

Kérdésre válaszolva azt mondta: az Európai Unió világossá tette, hogy a nukleáris energia polgári célú felhasználása mentesül a szankciók alól, ezért folytatni kívánják a paksi bővítést.

Mint mondta:

Isztambulban találkozott a Roszatom vezetőivel, akik biztosították arról, hogy képesek a projekt megvalósítására. Vagyis az a cél, hogy a beruházás felgyorsítása nyomán 2030-ban üzembe helyezzék az új blokkokat

– hangzott el.

Arról is szólt, hogy a hazai kőolaj-finomítási technológia ma az orosz olaj feldolgozására alkalmas, és az átállás négy évet, illetve 550 millió euró beruházását igényelné.A meghallgatáson köszönetet mondott az Ukrajnának nyújtott támogatásért Grexa Liliána ukrán nemzetiségi szószóló. Válaszként Szijjártó Péter közölte, hogy Magyarország történetének legnagyobb humanitárius segítségnyújtását hajtja végre Ukrajnának, és már 700 ezer Ukrajnából menekülőt engedett be, munkát és oktatást biztosítva azoknak, akik tartósan Magyarországon kívánnak maradni.Szijjártó Pétert 10 támogató és 3 ellenszavazat mellett a bizottság alkalmasnak találta a miniszteri tisztségre.

„Folytatjuk az eddigi nemzetpolitikát”

A választópolgárok megerősítették a kormány nemzetpolitikai stratégiájának támogatását, így a kormány folytatja azt, amit az elmúlt 12 évben elvégzett a nemzetpolitika területén – ezt már a nemzeti összetartozás bizottságának ülésén mondta Szijjártó Péter.

Az újrajelölt tárcavezető kifejtette: továbbra is azt a megközelítést alkalmazzák, hogy minden magyar felelős minden magyarért, valamint a nemzetről, a nemzet jövőjéről szóló fontos döntések meghozatalában számítanak a nemzet minden tagjára.

Kitért rá: a választáson rekordszámban vettek részt a határon túli magyarok, ami azt mutatja, hogy ők is fontosnak tartják, hogy a nemzet jövőjéről szóló döntésekben a nemzet minden tagja részt vegyen.

A mi politikai családunk részéről nyilvánvalóan megtisztelőnek tartjuk, hogy ezeknek a szavazatoknak a 93 százalékát mi kaptuk

– tette hozzá.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: a jövőben is kiállnak minden magyarért, függetlenül attól, hogy a határon innen vagy túl él.

Közölte: a nemzetpolitikai stratégia akkor sikeres, ha megkérdezik a határon túli magyarokat, hogy mire van szükségük, és 2015-ben erre a kérdésre ők azt mondták, hogy azt szeretnék, ha gazdaságilag erősítenék meg a közösségeiket, ezért indították el a gazdaságfejlesztési programokat.

Elmondta: eddig több mint 60 ezer vállalatnak adtak támogatást összesen 200 milliárd forint értékben, és e a támogatásnak a nyomán 394 milliárd forintnyi beruházás jött létre határon túli magyarlakta területeken. A magyar gazdaság ma már olyan formában van, hogy évről évre ki tudja termelni azokat a forrásokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a határon túli magyarlakta területeken is finanszírozzanak beruházásokat a helyi vállalkozások számára.

Kiemelte: ezek a programok beváltották a reményeket, és a szomszédos országok többségével arra az álláspontra helyezkedtek, hogy „ez mindenkinek jó”, hiszen a beruházás a szomszédos ország területén valósul meg, ott történik az adófizetés, a foglalkoztatás, a beszállítók alkalmazása.

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy amióta kormányoznak, jelentősen növelték a nemzetpolitikai célú összkormányzati forrásokat. Ebből a szempontból kiemelte az anyanyelvi oktatásnak, az egyházi intézmények felújításának, építésének és a sportélet támogatásának a jelentőségét.

Emlékeztetett: az erdélyi és vajdasági magyar közösség kormányalkotó tényező a saját országában.

A bizottság végül 6 igen szavazattal támogatta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszteri kinevezését.
 

„A következő négy évben is elkötelezetten fogunk dolgozni az ország energiabiztonságáért”

A miniszter, akit újra jelöltek a tisztségre, erről az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának ülésén beszélt szerdán.

Miniszterjelölti meghallgatásán Szijjártó Péter azt mondta: 

most lesz az eddigi tizenkét évhez képest a legnehezebb ennek a feladatnak az ellátása.

Szavai szerint ezért a paksi beruházás felgyorsítása, minél előbbi rendszerbe állítása, az energiahordozókra vonatkozó diverzifikációs törekvések folytatása, és a nemzeti energiaellátás biztonsága melletti következetes európai kiállás fogja meghatározni a kabinet energiapolitikával kapcsolatos álláspontját.

Szijjártó Péter kifejtette, hogy az elmúlt időszak eseményei és az elkövetkező időszak kihívásai miatt az energiapolitikai kérdések "kőkemény politikai kérdéssé" válnak. Ezért a Magyarország energiabiztonságával kapcsolatos kérdések, az energiaforrások beszerzéséhez vezető tárgyalások vezetése és lebonyolítása, a magyar kormány képviselete az Európai Unió energiatanácsában, valamint a paksi beruházás „egy csomagban” a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) hatáskörébe kerül.

Egyúttal jelezte, hogy a paksi beruházásért korábban tárcanélküli miniszteri rangban felelős Süli János, a KKM államtitkáraként folytatja munkáját.

Az energiabiztonságra térve úgy fogalmazott: „2010 óta, 2018 óta meg főleg” a kormány energiaellátási stratégiájának legfontosabb törekvése az energiaforrások és útvonalak tekintetében a diverzifikáció. Példaként említette, hogy hétből hat szomszédos országgal már össze van kötve Magyarország földgázellátása, idén június végétől pedig a magasfeszültségű villamoshálózat is mind a hét környező országgal össze lesz kötve.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy Magyarországnak nem csak orosz gázra van hosszútávú vásárlási szerződése, példaként említve a Shell olajvállalattal megkötött hétéves szerződést, amely értelmében a vállat a krki LNG-terminálon keresztül szállít cseppfolyósított földgázt az országba.

Mint kitért rá, a kormány jelentős erőfeszítéseket tett új földgáz-források bevonására, de – mint fogalmazott – „nem rajtunk múlt sajnos (.), hogy ez nem történt meg, hanem azokon, akik a leghangosabban bírálnak minket azért, hogy együttműködünk az oroszokkal az energiapolitika tekintetében”.

Szijjártó Péter ehhez hozzátette: Az egyik fekete-tengeri földgázmező kitermelési jogát a közelmúltban eladta az az amerikai-osztrák konzorcium, amely az MVM-mel kötött korábbi forrásszerződést is az elmúlt hetekben felmondta. 

Éppen a szövetségeseink hagynak cserben minkent a diverzifikációs törekvéseink során

– hangoztatta.

Rögzítette, hogy jelenleg az ország energiaellátása stabil lábakon áll, a földgáz beszállítása a megkötött szerződéseknek megfelelően, ütemezetten, fennakadások nélkül halad. Szólt arról is, hogy a magyar földgáztárolók feltöltöttsége 25 százalék és elkezdték a betárolást a következő évre.

Az orosz olajra bevezetni tervezett uniós embargóval kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy az energiaellátás nem filozófiai, hanem fizikai kérdés, és a kormány nem hajlandó feladni az ország energiabiztonságát. Az uniós javaslat rendkívüli károkat okozna Magyarországnak, amelynek 550 millió eurójába kerülne átállítani az olajfinomítókat nem orosz eredetű kőolaj feldolgozására.

Szijjártó Péter célnak nevezte, hogy felgyorsítsák a paksi beruházást és azt mielőbb kereskedelmi üzembe állítsák. Részletesen szólt a beruházáshoz kapcsolódó engedélyezési eljárásról, majd jelezte, hogy az építkezés 2023 második felében kezdődhet el, az új blokkok indítása pedig 

még ebben az évtizedben megtörténhet.

A legkiegyensúlyozottabb, legkiszámíthatóbb, és legolcsóbb energia ma az atomenergia – vélekedett a tárcavezető.

Keresztes László Lóránt, a grémium LMP-s elnöke a többi között azt kérdezte, hogy végrehajtható-e egyáltalán a paksi bővítés, egyúttal jelezte, nem tud egyetérteni abban, hogy az atomenergia zöld, olcsó és biztonságos energia lenne.

Szijjártó Péter válaszában közölte, hogy megvalósítható a projekt és mindent meg kell tenni azért, hogy létrejöjjön a beruházás.

Szijjártó Péter miniszteri jelöltségét 5 igen és egy nem szavazattal támogatta a grémium.

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Fotó: MTI/Soós Lajos)