Mindez csak néhány jelenség a sok közül, a korszellem indikátorai. Az X, Y, Z és az őket követő, lényegében a teljes, ma aktív generáció tagjainak döntő része elutasítja a munkahelyi, hatalmi hierarchia korábbi modelljét, összehasonlíthatatlanul öntudatosabb a korábbi évjáratoknál. Dudás György rámutatott: korunk munkavállalója pontosan ismeri a saját értékét, ahogy azzal is tisztában van, hogy mekkora szükség van a szakképzett munkaerőre világszerte.
A Helix szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy
mindez erodálta a munkahelyi vezetők, tulajdonosok hatalmát: a pozíciónak szóló tisztelet megszűnt, vezetői megbecsülést mindenki csak a szakmai és emberi kvalitásai alapján és mértékében tud kivívni. Európában és a világ más, jóléti területein – bár vannak kulturális különbségek – nagyon hamar ellehetetlenül az a cég, amelyik továbbra is hatalmi pozícióból próbál tárgyalni a dolgozókkal. Az általános jóléttel és a munkaerőhiánnyal lényegében megszűnt a vállalkozások zsarolási potenciálja.
Már nem tudnak érdemi retorziókat állítani az erőből átvinni szándékozott utasítások mögé. Bizonyos értelemben évek óta szólnak a vészharangok a munkáltatóknak, de hasonlóan sok korábbi történelmi változáshoz, sokan próbálják még az új jelenségeket a régi keretek között értelmezni és megoldani – egyre kisebb sikerrel.
Dudás György szerint ugyanez igaz a nem irodai munkatársakra is. Bár ők nem választhatják a távmunkát, ami feszültségeket okoz és csökkenti az ilyen munkakörök vonzerejét, minden egyéb szempontból ők is azonos generációkhoz tartoznak és a fentiek szerint viselkednek. Munkaterületük az automatizációval átalakul, kvalifikációjuk és öntudatuk semmiben nem marad el bármely más kollégáétól – itt trendekről és nem személyekről van szó.
Fontos, hogy a két munkakörtípus közötti olló ne nyíljon, hanem záródjon, amennyire lehetséges. Ha nem törekszünk a lehetőségekhez képest azonos feltételekre és megítélésre, az komoly gondokat okozhat a szervezet működésében.
