Háború kereskedelmi konfliktussal

Az Oroszország elleni szankciók nyomán szűkülő kínálat és a növekvő kereslet miatt jövőre emelkedhetnek az olajárak a világon. Kirobbant a kereskedelmi konfliktus, melynek Európa került az ütközőzónájába.

2022. 12. 30. 6:45
Russian President Putin takes part in a ceremony launching production at a gas field, via a video link in Moscow
RUSSIA-CHINA/GAS Fotó: SPUTNIK
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– A szomszédunkban zajló háborúnak eddig csak vesztesei vannak. Vesztes a két egymással szemben álló fél és az európai gazdaság is – mondta Orbán Viktor a legutóbbi Kormányinfón. A miniszterelnök utalt rá, hogy a szankciós politika lényegében kiterjesztette a háborút a kontinensünkre. Az elmúlt hónapokban ráadásul az energiapiacon kereskedelmi konfliktus is kialakult, melynek ütközőzónájában Európa áll. Jól példázza ezt az a helyzet, amelyet az olajpiac eseményei mutatnak.

A magas olajárak az Egyesült Államok vezetőinek is bosszúságot okoztak. Így például a novemberi félidei választások előtt Joe Biden amerikai elnöknek is fájhatott a feje az üzemanyagárak emelkedése és a rekordmagas infláció miatt.

Akkor az is kiderült, hogy Amerika veszített külpolitikai érdekérvényesítő képességéből. A nagy olajkitermelő országok ugyanis szembehelyezkedtek az Egyesült Államokkal.

– Tavasszal, amikor Amerika olajembargót vezetett be Oroszországgal szemben – és az uniót is ebbe az irányba terelgette –, Biden alighanem úgy kalkulált, hogy sikerül majd rávenni más nagy olajkitermelő országokat – például Szaúd-Arábiát –, hogy helyettesítsék az orosz olajat és ezzel enyhítsék az árnyomást. A terv azonban kudarcba fulladt – mutatott rá akkor Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője. Emlékeztetett: hiába látogatta végig Joe Biden az olajnagyhatalmakat, azok vonakodtak teljesíteni a kérését, hiszen az ellentétes volt az érdekeikkel. Ráadásul később Szaúd-Arábia és Oroszország kezdeményezésére az OPEC+ olajkartell úgy döntött, hogy napi kétmillió hordóval csökkenti a kitermelést.

Ezzel az orosz–ukrán háború szintet lépett és világméretű kereskedelmi konfliktussá eszkalálódott.

Miután pedig a szankciók és a válaszlépések hatásai is leginkább az unió gazdaságát sújtják, Európa igencsak megissza ennek a levét.

Az olajkínálat jövőre tovább csökkenhet, miután Oroszország jelentősen, akár öt-hét százalékkal is visszavághatja az olajkitermelését a nemzetközi ársapkák bevezetése és az olajembargó miatt 2023-ban. Erről az orosz kormányfőhelyettes, Alexander Novak beszélt egy televízióinterjúban. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentése pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az Oroszország elleni szankciók nyomán szűkülő kínálat és a növekvő kereslet miatt jövőre emelkedhetnek az olajárak a világon.

Az elemzés szerint az orosz kőolaj-kitermelés éves összevetésben 14 százalékkal eshet vissza 2023 első negyedévének végére és ez megfordíthatja a nyersanyagpiacon hónapok óta tartó árcsökkenési trendet. Az északi-tengeri Brent olajfajta határidős jegyzése a napokban nyolcvan dollárra, a háború előtti szintekre süllyedt. A 2023 második negyedévére várható szűkebb kínálat miatt viszont nem zárható ki újabb meredek áremelkedés az olajpiacon – közölte a szervezet a távirati iroda tudósítása szerint.

Vlagyimir Putyin orosz elnök ráadásul aláírta azt a rendeletet, amely különleges gazdasági intézkedéseket léptet életbe arra válaszul, hogy nyugati államok árplafont vezettek be az orosz kőolajtermékekre és kőolajra.

A február 1-jén hatályba lépő és 2023. július 1-jéig érvényes rendeletben Putyin megtiltotta a plafonáron folytatott olajszállítást. Az elnök kizárta az olajeladást külföldi vevőknek abban az esetben is, ha a szerződés árrögzítési mechanizmust alkalmaz. A tilalom meghosszabbításáról az orosz kormány dönthet majd. Orosz kőolaj és kőolajtermékek szállítása az árplafont bevezető országokba kizárólag az orosz elnök külön döntése alapján lesz lehetséges.

Az európai energiapiac példátlan átrendezéséről lapunk korábban is beszámolt. Megírtuk, hogy míg korábban az uniós gázbeszerzéseket orosz túlsúly jellemezte, a következő évtől amerikai dominancia érvényesül. Az Európai Unió energiaellátási láncai részben leválnak a keleti országokról, és miután a közösség energiakitettsége jelentős, ezért rákényszerül az Egyesült Államok exportjára. Ennek megfelelően az Európai Unió Amerikával kerül függőségi viszonyba.

Borítókép: Putyin a Gazprommal egyeztet. Különleges intézkedések léptek életbe az árplafonra válaszul (Fotó: Reuters)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.