– A szomszédunkban zajló háborúnak eddig csak vesztesei vannak. Vesztes a két egymással szemben álló fél és az európai gazdaság is – mondta Orbán Viktor a legutóbbi Kormányinfón. A miniszterelnök utalt rá, hogy a szankciós politika lényegében kiterjesztette a háborút a kontinensünkre. Az elmúlt hónapokban ráadásul az energiapiacon kereskedelmi konfliktus is kialakult, melynek ütközőzónájában Európa áll. Jól példázza ezt az a helyzet, amelyet az olajpiac eseményei mutatnak.
A magas olajárak az Egyesült Államok vezetőinek is bosszúságot okoztak. Így például a novemberi félidei választások előtt Joe Biden amerikai elnöknek is fájhatott a feje az üzemanyagárak emelkedése és a rekordmagas infláció miatt.
Akkor az is kiderült, hogy Amerika veszített külpolitikai érdekérvényesítő képességéből. A nagy olajkitermelő országok ugyanis szembehelyezkedtek az Egyesült Államokkal.
– Tavasszal, amikor Amerika olajembargót vezetett be Oroszországgal szemben – és az uniót is ebbe az irányba terelgette –, Biden alighanem úgy kalkulált, hogy sikerül majd rávenni más nagy olajkitermelő országokat – például Szaúd-Arábiát –, hogy helyettesítsék az orosz olajat és ezzel enyhítsék az árnyomást. A terv azonban kudarcba fulladt – mutatott rá akkor Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője. Emlékeztetett: hiába látogatta végig Joe Biden az olajnagyhatalmakat, azok vonakodtak teljesíteni a kérését, hiszen az ellentétes volt az érdekeikkel. Ráadásul később Szaúd-Arábia és Oroszország kezdeményezésére az OPEC+ olajkartell úgy döntött, hogy napi kétmillió hordóval csökkenti a kitermelést.
Ezzel az orosz–ukrán háború szintet lépett és világméretű kereskedelmi konfliktussá eszkalálódott.
Miután pedig a szankciók és a válaszlépések hatásai is leginkább az unió gazdaságát sújtják, Európa igencsak megissza ennek a levét.
