Nem került le a brüsszeli napirendről a gázársapka bevezetése. Az uniós energiaügyi miniszterek kedden nem tudtak a kérdésben dűlőre jutni. Legközelebb december 19-én, jövő hétfőn futnak újra neki a témának. Magyarország továbbra is ellenzi az intézkedést.
Brüsszel elképzelése szerint az intézkedés az Európában irányadó holland gáztőzsdén lépne életbe. Ez egy maximált árat jelent, amely időben változna. Azaz: bizonyos árszint felett nem lehetne a tőzsdén kereskedni. Létrejönne egy ársáv is, amely nagyobb mozgást engedne a holland gáztőzsde áraihoz képest. Az Európai Bizottság ezt ideiglenesnek szánja, mégpedig addig, amíg ki nem dolgozzák a cseppfolyósított gázhoz kapcsolódó árindexet. Lényegében így kívánják korlátok közé szorítani a gáztőzsde árváltozásait.
A maximált ár azonban nem több, hanem kevesebb gázt eredményez az európai piacon. A gond pedig éppen az, hogy most is túl kevés a gáz.
Gázársapka: egy jó és egy rossz hír
– Egy jó és egy rossz hír érkezett a gázársapkáról szóló tanácsülésről. A jó hír az, miszerint Magyarországnak sikerült elérnie, hogy kikerüljön a javaslatból a tőzsdén kívüli, kétoldalú szerződések érintettsége és a konzultációs kötelezettség. Az előbbi azért fontos, mert hazánk gázigényének körülbelül felét egy tőzsdén kívüli, hosszú távú szerződéssel szerzi be – adott magyarázatot a fejleményre közösségi oldalán Hortay Olivér. A Századvég klíma- és energia-üzletágának vezetője kiemelte:
mivel Oroszország jelezte, hogy nem szállít azokba az országokba gázt, amelyek ársapkát próbálnak bevezetni, a szerződésünk érintettsége veszélybe sodorná Magyarország gázellátását.
– A konzultációs kötelezettség részeként pedig minden új szerződést engedélyeztetni kellett volna Brüsszellel, ami – amellett hogy jogi nonszensz – a jelenlegi helyzetben túl lassúvá és kockázatossá tette volna a beszerzéseket – ismertette a szakértő.