Visszafelé sülhet el a német energiafegyver

A kritikusok szerint a piaci logikát semmibe vevő, és irracionálisan atomenergia-ellenes gazdaságpolitika miatt Németország elveszíti exportra termelő iparát. A zöldátállás hiába lenne előremutató, egyszerre minden nem valósítható meg és jelentősen drágítja az áramot.

A zöldítés miatt drasztikusan megugró áramfogyasztás fedezéséhez azonban a megújuló energiatermelésű megoldásokat gyors ütemben kellene kiépíteni. És akkor itt jönnek az ellentmondások. A célok fényében ugyanis mindenképpen érdekes, hogy „átmeneti megoldásként” – amíg nem épül fel elegendő megújuló áramtermelési kapacitás – ötven új gázerőmű felépítésére lesz szükség. 

Az Oeconomus tanulmánya megjegyzi, hogy az átálláshoz mindent egyszerre nem lehet megvalósítani. A klímapolitika és a zöldátállás célja és értelme a szén-dioxid-kibocsátás radikális csökkentése. Az elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy nem az egyes országoknak, hanem a Földnek van légköre. 

A német szén-dioxid-kibocsátás most sem éri el a világ kibocsátásának két százalékát, míg Kínáé harminc százalék felett van és emelkedik, India pedig hamarosan eléri a tíz százalékot.

Ez nagyobb hatással van a világ szén-dioxid-kibocsátására és így a Föld klímájára, mint a teljes tervezett német zöldátállás 2045-ig. A kínai ipar, az Európai Bizottság 2022-es becslése szerint, átlagosan több mint háromszor több káros anyagot bocsát ki, mint a német. 

A német elektromos áram átlagos előállítási ára már 2022, azaz a háború kitörése előtt megnégyszereződött. Ennek oka kizárólag a gazdaságpolitikai beavatkozás: egyrészt megkezdődött a szén- és atomerőművek bezárása, másrészt az Európai Bizottság rosszul ütemezte a szén-dioxid kvóták árának megemelését. Egyszerűbben fogalmazva a kvóta miatt tovább drágul a szénerőművi termelés, míg az atomenergiából lehet a legolcsóbban áramot termelni, idehaza ezért kulcsfontosságú a paksi bővítés. Jelen állás szerint az áram egységára Németországban közel kétszer annyi, mint Franciaországban, ahol az energiamixben az atomerőművek részaránya jóval hatvan százalék feletti. Az Oeconomus elemzése megjegyzi azt is, hogy bár a kínai technológia miatt a napenergia használata olcsó, azonban időjárásfüggő, a zöldítés pedig mindenképp az áram további drágulásával jár együtt.

Borítókép: Illusztráció  (Fotó: AFP/Federico Gambarini)