Az energiafordulat és a német zöldátállás terve a teljes német politikai elit legfontosabb célkitűzése lett legkésőbb a 2010-es évek óta. Ennek megvalósítása azonban nem a kívánt módon történik – ismertette az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány tanulmánya.
A Zöldek két éve tartó vezetése valójában annyiban hozott változást, hogy a korábban meghatározott átalakulás határidőit még agresszívebben lerövidítették, és gyors tempóban, szinte futószalagon elkezdték az átálláshoz szükséges szabályozások, tiltások és állami programok bevezetését. Az egyik fő irány az lenne elvileg, hogy az atomenergia drasztikus sebességű kivezetése után hozzálátnak a szénenergia lehető leggyorsabb, végül pedig a gáz- és olaj, azaz az összes fosszilis energiahordozó kiszorításához a német energiafelhasználásból.
A korábban megadott határidők szerint 2030-ra nyolcvan százalékra emelkedik a megújuló energiatermelés aránya az energiamixben. Mindezzel szemben jelenleg ott tartunk, hogy Németországé Európa második legpiszkosabb energiamixe.
A másik tervezett pillér a német fűtési, közlekedési, és termelési infrastruktúra minden részletre kiterjedő elektromos alapúvá átépítése lenne. Ez a többi között a most többségben lévő gáz- és olajalapú fűtés teljes lecserélését jelentené hőszivattyúkra és más elektromos alapú, illetve geotermikus rendszerekre. Célul tűzték ki azt is, hogy elektromos autókkal és zöld tömegközlekedési járművekkel kiváltják, és így be is tiltják a fosszilis járműveket. Az ipari termelésben pedig egyre szigorodó szabályozással és a szén-dioxid kvóták árának emelésével kívánják elérni, hogy a vállalatok átálljanak a zöld energia és nyersanyag felhasználására. Mindezek mellett lakossági szinten büntetésekkel ösztönzik a mielőbbi gyors átállást és modernizációt.