Visszafelé sülhet el a német energiafegyver

A kritikusok szerint a piaci logikát semmibe vevő, és irracionálisan atomenergia-ellenes gazdaságpolitika miatt Németország elveszíti exportra termelő iparát. A zöldátállás hiába lenne előremutató, egyszerre minden nem valósítható meg és jelentősen drágítja az áramot.

Az energiafordulat és a német zöldátállás terve a teljes német politikai elit legfontosabb célkitűzése lett legkésőbb a 2010-es évek óta. Ennek megvalósítása azonban nem a kívánt módon történik – ismertette az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány tanulmánya.

Bezárt atomerőmű Németországban. A használaton kívüli egységeket fizikailag is elbontják, miközben a klímacélok nem tarthatók atomenergia nélkül
Fotó: Stefan Sauer/DPA/AFP

A Zöldek két éve tartó vezetése valójában annyiban hozott változást, hogy a korábban meghatározott átalakulás határidőit még agresszívebben lerövidítették, és gyors tempóban, szinte futószalagon elkezdték az átálláshoz szükséges szabályozások, tiltások és állami programok  bevezetését. Az egyik fő irány az lenne elvileg, hogy az atomenergia drasztikus sebességű kivezetése után hozzálátnak a szénenergia lehető leggyorsabb, végül pedig a gáz- és olaj, azaz az összes fosszilis energiahordozó kiszorításához a német energiafelhasználásból. 

A korábban megadott határidők szerint 2030-ra nyolcvan százalékra emelkedik a megújuló energiatermelés aránya az energiamixben. Mindezzel szemben jelenleg ott tartunk, hogy Németországé Európa második legpiszkosabb energiamixe.

A másik tervezett pillér a német fűtési, közlekedési, és termelési infrastruktúra minden részletre kiterjedő elektromos alapúvá átépítése lenne. Ez a többi között a most többségben lévő gáz- és olajalapú fűtés teljes lecserélését jelentené hőszivattyúkra és más elektromos alapú, illetve geotermikus rendszerekre. Célul tűzték ki azt is, hogy elektromos autókkal és zöld tömegközlekedési járművekkel kiváltják, és így be is tiltják a fosszilis járműveket. Az ipari termelésben pedig egyre szigorodó szabályozással és a szén-dioxid kvóták árának emelésével kívánják elérni, hogy a vállalatok átálljanak a zöld energia és nyersanyag felhasználására. Mindezek mellett lakossági szinten büntetésekkel ösztönzik a mielőbbi gyors átállást és modernizációt.

A zöldítés miatt drasztikusan megugró áramfogyasztás fedezéséhez azonban a megújuló energiatermelésű megoldásokat gyors ütemben kellene kiépíteni. És akkor itt jönnek az ellentmondások. A célok fényében ugyanis mindenképpen érdekes, hogy „átmeneti megoldásként” – amíg nem épül fel elegendő megújuló áramtermelési kapacitás – ötven új gázerőmű felépítésére lesz szükség. 

Az Oeconomus tanulmánya megjegyzi, hogy az átálláshoz mindent egyszerre nem lehet megvalósítani. A klímapolitika és a zöldátállás célja és értelme a szén-dioxid-kibocsátás radikális csökkentése. Az elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy nem az egyes országoknak, hanem a Földnek van légköre. 

A német szén-dioxid-kibocsátás most sem éri el a világ kibocsátásának két százalékát, míg Kínáé harminc százalék felett van és emelkedik, India pedig hamarosan eléri a tíz százalékot.

Ez nagyobb hatással van a világ szén-dioxid-kibocsátására és így a Föld klímájára, mint a teljes tervezett német zöldátállás 2045-ig. A kínai ipar, az Európai Bizottság 2022-es becslése szerint, átlagosan több mint háromszor több káros anyagot bocsát ki, mint a német. 

A német elektromos áram átlagos előállítási ára már 2022, azaz a háború kitörése előtt megnégyszereződött. Ennek oka kizárólag a gazdaságpolitikai beavatkozás: egyrészt megkezdődött a szén- és atomerőművek bezárása, másrészt az Európai Bizottság rosszul ütemezte a szén-dioxid kvóták árának megemelését. Egyszerűbben fogalmazva a kvóta miatt tovább drágul a szénerőművi termelés, míg az atomenergiából lehet a legolcsóbban áramot termelni, idehaza ezért kulcsfontosságú a paksi bővítés. Jelen állás szerint az áram egységára Németországban közel kétszer annyi, mint Franciaországban, ahol az energiamixben az atomerőművek részaránya jóval hatvan százalék feletti. Az Oeconomus elemzése megjegyzi azt is, hogy bár a kínai technológia miatt a napenergia használata olcsó, azonban időjárásfüggő, a zöldítés pedig mindenképp az áram további drágulásával jár együtt.

Borítókép: Illusztráció  (Fotó: AFP/Federico Gambarini)