Változatos adottságokkal és az országban a harmadik legtöbb településsel rendelkezik Zala vármegye, amelynek székhelye az elmúlt évben került a figyelem középpontjába. Mindez abban is megmutatkozik, hogy amíg országosan lényegében stagnáltak az ingatlanárak 2023-ban, Zalaegerszegen 2023 és 2024 februárja között 17 százalékkal emelkedtek – mondta el megkeresésünkre Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Fotó: Világgazdaság/Kallus György
A városról szólva úgy fogalmazott, a védelmi ipari beruházással munkaerőpiaci szempontból is kiemelkedő lett, a felzárkózásnak pedig nincs vége, ami további drágulást is magával hozhat. Jelenleg az átlagos négyzetméterár 567 ezer forint, az éves drágulás üteme pedig szinte azonos az ingatlanpiac 2015 és 2022 között végbemenő áremelkedéseivel.
Érdekes tény a szakértő szerint az is, hogy amíg az újépítésű ingatlanok fejlesztői sok helyen inkább a halasztás mellett döntöttek, a zalai megyeszékhelyen háromszorosára nőtt az újépítésű-kínálat, a négyzetméterárak pedig elérték az egymillió forintot.
A vármegye másik meghatározó városa Nagykanizsa, itt az átlagos négyzetméterár 413 ezer forint, e két megyei jogú városban pedig mindössze négyezer forint különbség van az átlagos albérletárakban Nagykanizsa javára, ahol átlagosan 140 ezer forintért lehet havonként lakást bérelni.
Balogh László megjegyezte, a zalai fizetések nem alacsonyabbak annyival a fővárosiaknál, mint amennyivel az albérletek kevesebbe kerülnek, azaz a bérlemények sokkal inkább megfizethetők.
A megye legdrágább települései egyértelműen a Balaton-partiak, köztük Keszthely, amelyet a magyar tenger fővárosának is szokás tekinteni. Ám az öt tóparti település átlagos négyzetméterár-szintje sem megy nyolcszázezer forint fölé, holott a Balaton-parton egymillió forint feletti átlag a jellemző. Albérlet szempontjából is a tóparti öt település a legdrágább Zalában, egyértelműen a Balaton, és nem a magas kereslet miatt.
A másik véglet pedig a legolcsóbbak listája: a 258 település mindössze negyede az, ahol az átlagos négyzetméterárak nem lépik át a kétszázezer forintot.
Zala megye mellett szólhat a nyugati országhatár közelsége és a gyorsforgalmi úthálózat, amelyen megközelíthető.
A szakértő szerint fellendülés előtt áll a térség ingatlanpiaca.
Ennek előszele, hogy az eladó ingatlanok kínálata harmadával, egy év alatt 3600-ról 4800 -ra nőtt. Ezt általában felértékelődés követi, Zalaegerszeg esetében ez utóbbi máris látszik és várhatóan tovább folytatódik.
A Duna House összesítése szerint a vármegyében továbbra is változatlanul átlagosan 78 négyzetméter alapterületű otthonokat választották az ügyfelek, amelyekért átlagosan 32,2 millió forintot fizettek – mondta el lapunk megkeresésre Benedikt Károly PR és elemzési vezető. Zalaegerszegen az otthonteremtésre fordított összeg nagyjából 34 millió forint volt átlagosan, ám ezért az egy évvel ezelőttihez képest 4 négyzetméterrel kisebb ingatlant lehetett vásárolni a már említett drágulás miatt. A második legkeresettebb település Nagykanizsa volt, itt ahol a vármegyei tranzakciók tíz százaléka zárult a Duna House saját gyűjtése szerint. Ők itt enyhe áremelkedést mértek, Keszthelyen az újépítésű ingatlanok találtak szép számban gazdára, ez húzta feljebb a négyzetméterár-átlagot.
Azon települések közül, ahol zárult a 2023-as év során az ingatlanközvetítő segítségével tranzakció, Muraszemenye és Bázakerettye számított a két legkedvezőbb négyzetméterárú településnek. A vármegyére egyébként az aprófalvas településszerkezet jellemző, az ötszáz főnél kevesebb lakosú települések aránya 64 százalék. Ennek megfelelően jelentős számban találhatóak itt falusi csokos települések (a Balaton-partiak nincsenek a listában), ám Benedikt Károly megjegyezte, nincs minden érdeklődő tisztában azzal, hogy a támogatott konstrukció(k)ra jogosult. A vevőkörben nem csupán a harmincmillió forint körüliek, hanem még az 50-60 millió forintos ársáv is vonzó, az efölötti ingatlanokat már kevesebben keresik.
Borítókép: A megyeszékhely vonzerejét növelő Zalazone tesztpálya (Fotó: Zalai Hírlap/Katona Tibor)
