A háborúktól, a szankciós politika hatásaitól és a kereskedelmi konfliktusoktól terhelt világgazdaság ismét a blokkosodás felé tart. A nyugati és keleti hatalmak között érezhetően nő a feszültség. Magyarország ilyen körülmények között is igyekszik az észszerűség talaján maradni. Ezt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nemrégiben a következőképpen fogalmazta meg: „Magyarország elkötelezett a béke mellett, hazánk minden partnerével a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködésre törekszik.” A tárcavezető ezzel arra a gazdaságpolitikai pillérre utalt, amelyre a kormányzat építeni kíván.
Magyarország ugyanis tovább kívánja erősíteni találkozási pont jellegét, ahol a keleti és nyugati tőke, illetve high-tech technológia találkozik. A cél egyértelműen az, hogy nyugati és keleti tőke, valamint csúcstechnológia itt kapcsolódjon össze.
Mindez például az autóipar területén azt jelenti, hogy hazánkban fonódnak össze a nyugati autógyártók és a keleti high-tech akkumulátorgyártók. Magyarországon gyárt és fejleszt a három legnagyobb prémium német autógyártó vállalat, miközben a világ tíz legnagyobb keleti akkumulátorgyártó társaságából három szintén jelen van az országban. A járműipar a hazai növekedés motorja, az ágazat százötvenezer embernek ad munkát. A Nemzetgazdasági Minisztérium korábban jelezte: a következő években több mint 6300 milliárd forintnyi fejlesztés érkezhet az ágazatba, amivel húszezer új munkahely létesülhet.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is több alkalommal beszélt Magyarország szerepéről. A többi között ezt nyilatkozta: hazánk az élő példa arra, hogy észszerű és normális gondolkodással sikeres gazdaságstratégiát lehet végrehajtani, amely elősegítette a növekedés fenntartását. Hazánk ilyen stratégia nyomán vált a keleti és a nyugati beruházások fontos találkozási pontjává, ahol adott a szabad, nyugodt együttműködés lehetősége minden szereplőnek.
