Így erősítené meg a kormány a középosztályt

Orbán Viktor péntek reggeli interjújában ismét hangsúlyozta, hogy az idei a magyar középosztály megerősödésének az éve lesz. A Világgazdaság megnézte, korábban miért gyengült ez a társadalmi réteg, és azt is, hogy a kormány mit tett a múltban, és mit tesz a jövőben, hogy erősítse a magyar családokat. Az Új gazdaságpolitikai akcióterv többek között a középosztály támogatását is előtérbe helyezi.

„Érzékelhető előrelépést várok a társadalom minden rétegében 2025-ben” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth rádióban. Hozzátette, hogy akik a középosztály szintje alatt vannak, azokat be kell segíteni oda.

A kormány a jövőben is támogatja a középosztályt. Fotó: Mediaworks

A Világgazdaság megnézte, milyen intézkedésekkel igyekezett korábban a kormány segíteni a középosztályt.

Így erősödött 2010-től a magyar középosztály

Ahogy azt a Világgazdaság által megkérdezett szakember elmondta, az Orbán Viktor által vezetett kormányok mindig is igyekeztek javítani a középosztály helyzetét Magyarországon. Az első ilyen célzatú program a Széchenyi-terv volt – emelte ki Szalai Piroska. A következő az adócsökkentések és az adókedvezmények rendszerének átalakítása. Ilyen volt

• a családi adókedvezmény jelentős növelése
• és kiterjesztése minden gyermekesre,
• illetve előbb a munkahelyvédelmi akció,
• majd a munkáltatói adók csökkentése.

A középosztály romlását a devizahitelesek megmentése állította meg, és ez indította el az előrelépésüket – emlékeztetett rá Szalai Piroska, hozzátéve, hogy az uniós csatlakozás utáni időszakban Európában csak Magyarországon lehetett kimutatni jelentős életszínvonal-csökkenést a középosztály körében.

A régiós országokban mindenhol volt javulás, egészen a 2008-as válságig, de nálunk már előtte, 2004 és 2008 között sem lehetett előrelépést kimutatni. Érzékeny csapás volt a középosztályra, hogy 2002-ben, amikor hatalomra került a Medgyessy Péter vezette MSZP–SZDSZ-kormány, azonnal kivezette az első Orbán-kormány lakáshoz jutást támogató programját, helyette elindította a lakossági devizahitelezést.

A kormányfő a legfőbb célként azt jelölte meg, hogy mindenkinek legyen munkája. Azt mondta, ez idén megvalósítható. A 20–65 éves korosztályban mért foglalkoztatási arány 81 százalék, amivel európai ötödik-hatodik helyen állunk.

Orbán Viktor azt is elmondta, fontos, hogy a fizetéséből mindenki fenn tudja tartani a családját – ez könnyebbé válik a béremelésekkel –, harmadiknak pedig azt, hogy mindenki úgy érezze, tud előrelépni.

Az Új gazdaságpolitikai akcióterv lényege, hogy a vállalkozókra, a fiatal pályakezdő munkásokra, a lakhatási nehézségekkel küzdőkre és a középosztály más belső csoportjaira külön-külön célzott intézkedéseket indított a kormány – magyarázta Szalai Piroska, aki szerint ezért nem egy intézkedésből áll a kormányzati program. Ugyanis vannak köztük, akik most akarnak családot alapítani, ezért a babaváró támogatásra jogosultak körét kiszélesítették, idén már az édesanyák 35 éves korukig jogosultak rá. A vállalkozók számára a Demján Sándor-program nyit különböző lehetőségeket; a 25 év alattiak, tehát a legfiatalabbak a korábbi szja-kedvezmény mellett a támogatott munkáshitelt vehetik igénybe.

 A miniszterelnök emlékeztetett, hogy

a hazai megtakarítási ráta 24 százalékon van, szemben az uniós 14 százalékkal,

ami azt jelenti, hogy van egy olyan pénzügyi családi tartalékrendszer, amelyet mozgásba lehet hozni 2025-ben.

Az akciótervvel sokan járnak jól

Az Új gazdaságpolitikai akcióterv keretében a kormány összesen 2632 milliárd forintnyi forrást mozgósít a magyar családok és fiatalok támogatására, a jövedelmek vásárlóerejének növelésére és a megfizethető lakhatás biztosítására – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az akcióterv részeként történelmi jelentőségű hároméves bérmegállapodás született. Mivel 2027-ig a minimálbér 40 százalékkal emelkedik, az inflációt pedig alacsonyan tartja a kormány, a családok egyre többet költhetnek, jelentősen nő a családok jövedelmének vásárlóereje.