Erőfelmérő az őszi elnökválasztás előtt
A megszokottnál magasabb szavazói kedv jellemezte a romániai európai parlamenti megméretést. A politikai táborok itt igyekeztek lemérni erejüket az őszi elnökválasztás előtt.
Nagyot nyert a Fidesz—KDNP a tegnapi választáson, és az öt évvel ezelőttihez képest eggyel többet, tizenhárom képviselőt küldhetnek az Európai Parlamentbe.
Emlékezetes azonban, hogy a párt egyik képviselőjelöltje, Csillag Tamás egy vitafórumon beismerte, a Momentum választási ígérete csupán kampányszlogen.
Vasárnap az EP-választáson tartanak országos szintű közönségszavazást a DK-tól a Jobbikig tartó magyar parlamenti ellenzéki színház produkciójáról.
Orbán Viktor hétpontos, bevándorlásellenes programjával az EP-választás előtti utolsó napokban is nagyszabású, módszeres kampányt folytat a Fidesz a szavazók megnyeréséért.
A tapasztalat azt mutatja, hogy az EU túl sokáig halogatta a választást a szuverenista és föderalista fejlődési útvonalak között, így megkésve, de 2019-ben már választ kell adni a kérdésre.
A választások sosem látott módon alakítják át az erőviszonyokat Strasbourgban. Nem kell eget rengető változásokra számítani május 27-én, de a tendencia érzékelhető lesz.
Uniós részről szinte már hadjárat folyik annak érdekében, hogy három hét múlva sikerüljön megugrani a 2014-es, egészen lehangoló, mindössze 42 százalékos részvételi arányt.
Harminc-negyven évvel ezelőtt egészen más volt a politikai környezet, a nagy nyugat-európai jólét és gazdasági felvirágzás közepette mellékes volt az a kérdés, hogy ki áll „tőlünk jobbra”.
Ne legyünk naivak, hiszen ma már az EU állampolgárai előtt is egyre nyilvánvalóbb, hogy milyen döbbenetes mértéket ölt a korrupció az Európai Unió intézményeiben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.