Füstbe ment brüsszeli ígéret

A tervezettnél sokkal kisebb részt vállal az unió a tagállamok által Kijevnek biztosított fegyverek árának visszatérítésében.

2022. 10. 15. 5:52
null
Izjum, 2022. október 5. Ukrán katonák hazájuk zászlaját lengetve mennek egy páncélozott harcjármûvel az orosz hadseregtõl a közelmúltban visszafoglalt Izjum és Liman közötti országúton 2022. október 4-én. MTI/AP/Francisco Seco Fotó: Francisco Seco
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egyre inkább úgy tűnik, hogy a Kijevnek az Európai Unió tagállamai által szállított fegyverek fedezésére létrehozott uniós alap képtelen kielégíteni az egyre növekvő költségeket − számolt be a Politico brüsszeli hírportál. A háború kirobbanását követően napokon belül, az Európai Békekereten belül létrehozott, először ötszázmillió eurós alapból az előzetes tervek szerint a tagállami felajánlások 80-85 százalékát térítette volna vissza Brüsszel. Több mint félév elteltével azonban még az első kifizetések sem történtek meg, a tagállamok részéről benyújtott igények pedig egyre csak nőnek.

Az első csomagot követően az unió tovább növelte a keretet, 1,6 milliárd euróra, ekkorra azonban a tagállamoktól érkező igények már a hárommilliárd eurót is túllépték − ezeknek fele pedig a Kijevet mind retorikailag, mind katonailag legintenzívebben támogató Lengyelországtól érkezett. Az alap és a visszatérítési igények emelkedése miatt Brüsszel drasztikusan csökkentette részesedését a tagállami felajánlások finanszírozásából: a legfrissebb információk szerint már csak ezek 46 százalékát tudják kifizetni.

Ez − nem meglepően − Varsó heves tiltakozását váltotta ki, amely a héten megrendezett NATO- és uniós védelmi miniszterek találkozóján meghatározó vitatémájává nőtte ki magát.

A tárgyalásokról beszámoló diplomaták elmondása szerint a lengyel küldöttség blokkolni kívánta az alap újabb ötszázmillió eurós emelését, ami így már 3,1 milliárd euróra növelné a békekeret költségvetését, annak érdekében, hogy Brüsszel hozzájárulását legalább ötven százalékra bővítsék.

Végül a lengyelek engedtek, így a tagállamok külügyminisztereinek jövő hétfői ülésén valószínűsíthetően aláírják az alap költségvetésének újabb bővítéséről szóló megállapodást − ugyanakkor az államoknak ígért pénzeket még mindig nem fizették ki.

A tagállamok pedig egyre türelmetlenebbek e tekintetben, ami Ukrajna számára nem a legjobb hír: a háború sújtotta ország épp nemrég fogalmazta meg legújabb fegyverigényeit, amelyek biztosítása a tél közeledtével életbevágóan fontossá válik Kijevnek.

Lengyelország egyébként eddig több mint kétmilliárd eurónyi fegyvert és hadi eszközt ajánlott fel az ukrán haderőnek, ezzel messze olyan államok előtt jár, mint például Németország, vagy Franciaország.

Egy, a Politicónak nyilatkozó diplomata szerint az első visszatérítések most kezdődnek, az ehhez szükséges szerződéseket pedig aláírták, így azokat a megállapodás szerinti ütemtervben teljesítik. Arról azonban, hogy ezeket mely tagállamoknak szánják és mekkora összegekről van szó, nem beszélt.

Borítókép: Ukrán katonák hazájuk zászlaját lengetve mennek egy páncélozott harcjárművel az orosz hadseregtől a közelmúltban visszafoglalt Izjum és Liman közötti országúton 2022. október 4-én (Fotó: MTI/AP/Francisco Seco)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.