Az orosz–ukrán háború, Ferenc pápa és Brüsszel is az idei év legnépszerűbb témái között

Külföld rovatunk az év minden napján hiteles forrásként számol be a hazánkat érintő legfontosabb globális politikai történésekről. 2022-ben az egész világot megrázta az orosz–ukrán háború kirobbanása, ezért nagy érdeklődés vette körül az ukrajnai háború, Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij személyét is. Külföldi témáink közül kiemelkedett az Oroszország elleni szankciós politika, az Európát sújtó energiaválság és az élelmiszerválság is. Emellett Ferenc pápa betegsége, a brüsszeli politikusok és Orbán Viktor választási győzelme is sokakat érdekelt. A top tízes összefoglalónkban újra felidézzük Külföld rovatunk legnépszerűbb idei cikkeit.

10. Mit keres Volodimir Zelenszkij luxusvillája az orosz oligarchák egyik paradicsomában?

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, az orosz–ukrán háború kitörése óta kéri az Európai Uniót, hogy vessen ki különböző szankciókat Oroszországra, beleértve az orosz turisták kitiltását is. A V4NA nemzetközi hírügynökség információi alapján az ukrán elnöknek Olaszország egyik legdrágább üdülőhelyén, az orosz oligarchák egyik paradicsomában van luxusvillája. A tulajdoni lap szerint a Forte dei Marmiben lévő luxusingatlant több cégen keresztül birtokolja Volodimir Zelenszkij. A olaszországi kastély 15 szobával és wellnessrészleggel rendelkezik, 400 méterre a tengertől.

Az orosz oligarchák paradicsomában található Volodimir Zelenszkij luxusvillája. Forrás: V4NA Hírügynökség

 

9. Mennyire befolyásolhatja az élelmiszerválságot az ukrán gabona?

Az ukrán gabonaszállító hajók elindítása kiemelt téma volt a nyár folyamán. Számos cikk fogalmazott úgy, hogy Afrika és Ázsia egyes országaiban élelmezési válság is kialakulhat, ha nem érkezik meg időben az ukrán gabona. A Tűzfalcsoport Blogstar oldal az ENSZ hivatalos oldalán ellenőrizte az eddigi Ukrajnából kifutott gabonaszállító hajók adatait, melyből kiderült, hogy a kukorica, búza, szójabab és napraforgómag leginkább Európába és Törökországba érkezik. Emellett ráadásul a szállítmányok többsége állati takarmány, tehát emberi fogyasztásra nem alkalmas. 

Az ukrán kikötőből eddig összesen 14 gabonaszállító hajó indult el, melyből csupán egy hajó volt, amely az éhínség által leginkább érintett területekre, Szomália, Etiópia és Jemen felé tartott. 

Az ukrán gabonaszállítmányok tehát nem tudnak tartós megoldást kínálni az afrikai országok éhínségének kezeléséhez. 

Fontos megjegyezni, hogy Oroszország és Ukrajna adja a világpiac búzatermésének egyharmadát, tehát az orosz–ukrán háború, az Oroszországot sújtó szankciók együttesen alakítják ki az élelmiszerválságot és az energiakrízist is.

8. Fordulatot vett októberben az orosz–ukrán háború?

Sir Jeremy Fleming, a brit kormány elektronikus kommunikációfigyelő és felderítő szolgálatának (GCHQ) igazgatója egy Londonban tartott védelmi konferencián (RUSI) fogalmazta meg álláspontját az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban. Az egyik legmagasabb rangú brit hírszerzési vezető szerint kétségbeejtő események jellemzik Oroszország háborús helyzetét.

Sir Jeremy példaként említette azt a tényt, hogy Moszkva tapasztalatlan sorkatonák tízezreit mozgósítja, emellett pedig már a börtönökből is toboroznak erősítést a hadsereg számára. A GCHQ vezetője hozzátette, hogy az orosz fegyveres erők kimerülését már az orosz lakosság is kezdi felismerni, hiszen rengetegen menekülnek a sorozás elől. Az októberi konferencia összegzése, és a Downing Street előzetes ismertetése alapján, Vlagyimir Putyin és Oroszország katonai győzelme mégsem annyira egyértelmű, mint ahogyan azt több orosz hírforrás állítja.

Újonc kiképzésen vesz részt a dél-oroszországi Rosztovi terület egyik gyakorlóterén 2022. október 4-én. Az orosz védelmi miniszter szerint több mint 200 ezer embert soroztak be az Ukrajna elleni háború miatt szeptember 21-én elrendelt részleges mozgósítás keretében. Fotó: MTI/EPA/Arkagyij Budnyickij

 

7. Orosz támadástól tartanak a lengyelek

Lengyelország a történelmi előzményekből kifolyólag tart Oroszországtól, amit tovább fokozott az ukrajnai háború kirobbanása. Egy esetleges orosz támadással kapcsolatban, egy lengyel férfi fogalmazta meg aggodalmát a The Washington Post amerikai napilapban. Eryk Klossowski már a háború kitörését követően kérte a munkahelyi vezetőséget, hogy biztosítsanak a dolgozóiknak lőfegyverkezelési képzéseket. A lengyel vállalat így ősztől már munkaidő utáni foglalkozás keretében fogja biztosítani a férfi kérését. 

Nem egyedüli eset Eryk Klossowski félelme, a Pew Research Center közvélemény-kutató intézet friss felméréséből kiderült, hogy a lengyel társadalom többsége tart egy esetleges orosz támadástól. A felmérés adatai szerint, a lengyelek 94 százaléka tekint jelentős fenyegetésként Oroszországra, emellett több mint 90 százalékuk egyáltalán nem bízik Vlagyimir Putyin orosz államfőben.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, a biztonság érdekében további lépéseket tűzött napirendre. Ezek között található az általános iskolai lövészetórák bevezetése, valamint a lazább fegyvertartási szabályok engedélyeztetése is.

6. A magyar kormány álláspontját erősítette a Deutsche Welle spanyol nyelvű adása

Szokatlan vélemény volt hallható a német állami televízió, a Deutsche Welle spanyol nyelvű adásának műsorában. Az orosz–ukrán háború hatásait a műsorvezető a Németországban élő perui, argentin és spanyol szakértőkkel és újságírókkal együtt tekintette át. 

A műsor vendégei egyetértettek abban, hogy hatalmas hiba volt Ukrajnát fegyverekkel támogatni, mellyel csak a háború meghosszabbítását érték el. Az Oroszországot sújtó háborús szankciókról pedig úgy gondolták, hogy a jelenlegi formájukban nem működnek. 

Véleményük szerint az EU szankciós politikája csak még tovább emelte az energiahordozók árát, megterhelve az európai gazdaságot, növelve Oroszország bevételeit. A szankciók miatt kialakult energia- és élelmiszerválság katasztrofális hatást válthat ki hosszú távon, civilek százainak halálát és elszegényedését okozva.

Az argentin politikai szakértő értékelésében úgy fogalmazott, hogy „Európa lábon lőtte magát a szankciókkal”, amivel tulajdonképp semmit nem tudtak elérni Oroszországgal szemben. A szakértők egybehangzóan a magyar kormány álláspontját erősítették, mely szerint a mielőbbi béke lehet a megoldás az Európát fenyegető gazdasági és energiaválságra.

5. Az orosz haderő februári előrenyomulása

Vlagyimir Putyin orosz elnök 2022. február 21-én ismerte el a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság függetlenségét. Az orosz RT című hírportál megerősítette azokat a sajtóértesüléseket, mely szerint az orosz elnök katonai egységeket vezényelt békefenntartó céllal két kelet-ukrajnai szakadár tartományba. 

Orosz páncélozott harci járművek a rosztovi régióban 2022. február 22-én, egy nappal azután, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette a Donyec-medencei szakadár „népköztársaságok” Ukrajnától való függetlenségének elismerését. Fotó: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Vlagyimir Putyin egy videóüzenetben indokolta döntését, melyben úgy fogalmazott, hogy „kritikus, éles helyzet alakult ki a Donyec-medencében”. Az orosz elnök beszédében olyan érveket hozott fel, hogy Lenin és a bolsevikok hozták létre a mai Ukrajnát, melyhez keleten hozzácsatolták az ősi orosz területeket. Kiemelte, hogy a mai Ukrajna ezt a „kommunistátlanítás” jegyében úgy hálálta meg, hogy ledöntötte a Lenin-szobrokat. 

4. Miért fenyegette meg Magyarországot az ukrán katonai tisztviselő?

Pavel Zsebrivszkij, a donyecki polgári-katonai közigazgatás korábbi elnöke szerint komoly aggodalmakat kelt az a „szemtelen politika”, amit Magyarország folytat Ukrajna ellen. A Kárpáthír.hu cikkében arról számolt be, hogy az ukrán katonai tisztviselő fenyegetően közölte, hogy a 128-as számú hegyivadász dandár szükség esetén egymaga is képes „cafatokra verni a magyar honvédséget.” 

Pavel Zsebrivszkij hozzátette, hogy a magyar vezetők tudtára kell adni, hogy Ukrajna megerősíti pozícióit Kárpátalján.

A portál a cikket kiegészítve hozzátette, hogy az ukrán feltételezés célja, hogy egy újabb ukrán–magyar feszültséggel számolva megerősítsék a a nyugati határ menti övezetek védelmét.

3. Hogyan fogadták Brüsszelben Orbán Viktor győzelmét? 

Megosztó hangulatot teremtett a nemzetközi sajtóban a Fidesz–KDNP újabb kétharmados választási győzelme. Az európai jobboldalról sorra érkeztek a gratulációk. Orbán Viktor miniszterelnöknek elsőként Matteo Salvini, az olasz jobboldali kormánypárt, a Liga elnöke gratulált, majd folytatta a sort többek között Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök és a belga jobboldali Flamand Érdek elnöke, Tom van Grieken is. 

Az EU-intézmények vezetői közül nem érkezett gratuláló levél, azonban az Európa Parlament baloldali politikusai dühöngésbe és a bűnbakok keresésébe kezdtek. A német zöldpárti Daniel Freund például az Európai Bizottság elnökét tette felelőssé Orbán Viktor választási győzelméért. A baloldali EP-képviselő Twitter-bejegyzésében azzal érvelt, hogy Ursula von der Leyen nem vonta el időben az uniós forrásokat a kormánypártoktól.  

Guy Verhofstadt, az Európai Parlament (EP) liberális frakciójának (ALDE) vezetője, korábbi belga kormányfő a 15. alkalommal megrendezett, kétnapos Nemzetközi Alpesi Szimpózium befektetői konferencián a svájci Interlakenben, 2017. január 10-én. Fotó: MTI/EPA/Alessandro Della Valle

Voltak, akik véleménynyilvánításban ennél is messzebbre mentek. A magyar kormányt rendszeresen támadó Guy Verhofstadt a liberális demokrácia sötét napjának nevezte a választási győzelmet. A Momentum egy másik brüsszeli szövetségese, a holland Sophie in’t Veld pedig választási csalással vádolta meg a miniszterelnököt.

2. Erdő Péter bíboros lehet Ferenc pápa utódja?

Ferenc Pápa 2022 májusában térdfájdalmai miatt tolószékbe kényszerült. A pápa romló egészségügyi állapota miatt a nemzetközi sajtó máris a lemondásával és a lehetséges utódjával kezdett el foglalkozni. Az olasz lapok főként a Le Figaro cikkét emelték ki, amely részletes elemzést készített a pápaságra esélyes bíborosokról.

A Ferenc pápa utódját találgató cikkek alapján két bíborost tartanak a legesélyesebbnek. Az olasz Matteo Maria Zuppi bíborost, aki Bologna érseke a Szent Egyed közösség tagja, valamint a magyar Erdő Péter bíborost. 

1. Az orosz tankokon látható rejtélyes Z betű

Az orosz–ukrán háború kitörése óta látható az orosz páncélozott járműveken a jellegzetes Z betű. A jel magyarázatával több cikk is foglalkozott. Ezek között szerepelt az a logikus elgondolás, mely szerint az a Z betű jelentése, hogy a hasonló ukrán–orosz harci járművek megkülönböztessék egymást, elkerülve a baráti tüzet. 

Márciusban az ukrán hadsereg vezérkara tett közzé egy dokumentumot Twitter-oldalán, melyben felsorolták, hogy az orosz hadsereg milyen jelzéseket használ járművei azonosítására. 

A leírás alapján a Z betű a keleti erőket, a négyzetben lévő Z a krími erőket, az O pedig a fehéroroszországi erőket jelöli. 

Michael Clarke biztonságpolitikai szakértő szerint ezek a szimbólumok egyes egységek földrajzi célját jelzik, hiszen ha csak megkülönböztetésként szolgálna, elegendő lenne egyetlen szimbólum is. Hozzátette, hogy az ilyen jelzések gyakoriak voltak már a második világháború idején is.  

A köztudatban azóta a Z betű az orosz hadsereg támogatásaként is jelen van. Számos flashmob, demonstráció született, emellett Z alakban parkoló autók, Z betűt viselő női kórus, és sportoló is csatlakozott az Oroszországot támogató jelképhez.

Az idei év top tízes cikkeinek összefoglalóiról itt olvashat: https://magyarnemzet.hu/cimke/2022top10