A Nyugat és az Egyesült Államok a leköszönő Biden-kormánnyal retorikájában és tetteiben is az orosz–ukrán háború eszkalációja felé fordult. A nyugati védelmi miniszterek tegnapi berlini találkozójukon megerősítették Európa elkötelezettségét Kijev mellett, sőt a szárazföldi csapatok küldése is ismét a nyugati háborús retorika része. Ez minden bizonnyal egyre közelebb hoz egy újabb világháborút.
Németország az év végéig további két IRIS-T légvédelmi rendszert biztosít Ukrajnának, jelentette be Christian Freuding vezérőrnagy, a Bundeswehr Ukrajnával foglalkozó helyzetközpontjának vezetője Kijevben.
A Nyugat jól tudja, világháborút kockáztat
Úgy tűnik, a béketeremtést többször hangsúlyozó Donald Trump január 20-i beiktatása előtt az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei a háború eszkalációját szeretnék. E veszélyre figyelmeztetett az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat vezetője is.
Alekszandr Bortnyikov szerint a Nyugat nagyon jól tudja, mit kockáztat, mégsem hagy fel a provokációkkal, inkább háborúra készíti fel Európát. Az orosz–ukrán háború az elmúlt időszakban egyre közelebb került ahhoz, hogy egy globális összecsapásba forduljon.
Vlagyimir Putyin a háború kitörésekor arra figyelmeztetett, hogy a NATO ellenséges lépéseire válaszul Oroszország megváltoztathatja a nukleáris doktrínáját. Ez a közelmúltban be is következett. Ebben Moszkva világossá tette, hogy a szövetségesei elleni bármely agresszió Oroszország ellen irányuló támadásként lesz kezelve, amely együttes válaszcsapást vonhat maga után.
Ez súlyos figyelmeztetés: Moszkva nem habozik alkalmazni ezeket a fegyvereket, ha létfontosságú érdekei forognak kockán.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök is erre figyelmeztetett a minap.
Amikor Oroszország módosítja a nukleáris erejének a bevetésére vonatkozó szabályokat, amit doktrínának neveznek, akkor az nem egy kommunikációs fogás, az nem egy trükk. Azt módosították, annak lesznek következményei
– hangsúlyozta a miniszterelnök.
Azt mondta Putyin, hogy felhatalmazva tekintik magukat abban a tekintetben, hogy amelyik ország Ukrajnának ilyen (harci) eszközöket ad, azokat az országokat célpontnak nyilvánítsák
– mutatott rá a miniszterelnök.
Hidegháború küszöbén állunk
Ezt mutatja az is, hogy a fokozódó háborús kockázatra válaszul, Németország egy védelmi tervet dolgozott ki, amely értelmében bunkereket alakítana ki, a skandináv országok pedig tájékoztatófüzetben figyelmeztetik és készítik fel a lakosságot egy esetleges háborús, sőt nukleáris konfliktus veszélyeire.
A korábban semleges, majd a háború kezdete után a NATO-hoz csatlakozó Svédország minden háztartásba eljuttatja háborús kiadványát, mely a lakosságát háborúra készíti fel. A svéd kormány szerint erre azért van szükség, „mert időközben a globális helyzet megváltozott”
Norvégia nemrégiben pedig egy figyelemfelkeltő brosúrát juttatott el a lakossághoz, amelyben arra kérik a lakosságot, hogy készüljenek fel arra az eshetőségre, hogy egy esetleges háborús konfliktus vagy egyéb fenyegetések miatt akár egy hétig is saját erőforrásaikra kell hagyatkozniuk. A brosúra részletes iránymutatást nyújt többek között arról, hogy milyen készletekkel kell rendelkezni az embereknek egy esetleges válsághelyzet esetén.
Hová meneküljünk? A háborús óvóhelyek újra reflektorfényben Nyugaton
A hidegháború vége óta Európában és Észak-Amerikában sokan úgy gondolták, hogy a háborús óvóhelyek, amelyek egykor az atomcsapások és más katonai fenyegetések elől nyújtottak menedéket, a múlt relikviái. Az elmúlt időszakban azonban ezek a létesítmények újra előtérbe kerültek, a globális biztonsági helyzet romlása miatt.
A nyugati országok többsége a hidegháború idején kiterjedt óvóhelyhálózatot épített ki, amelyek lakossági és kormányzati célokat szolgáltak. Svájcban például minden lakos számára biztosítottak óvóhelyet, míg az Egyesült Államokban a 60-as és 70-es években épült menedékek az atomcsapások elől nyújtottak volna védelmet.
Azonban a hidegháború vége és a katonai fenyegetések csökkenése miatt sok helyen elhanyagolták, átalakították vagy teljesen megszüntették ezeket a létesítményeket. Az ukrajnai háború, Oroszország katonai fenyegetései és a geopolitikai instabilitás azonban ismét rávilágítottak az óvóhelyek fontosságára. A nyugati országokban több kormány is megkezdte az óvóhelyek állapotának felmérését és modernizálását:
- Svájc továbbra is kiemelkedő példája az óvóhelyek fenntartásának. Az alpesi országban törvény írja elő, hogy minden lakos számára kell óvóhelyet biztosítani. Az utóbbi években ezeket a létesítményeket korszerűsítették, hogy megfeleljenek a modern kihívásoknak, például vegyi vagy biológiai támadások esetén.
- Finnországban a mélyen föld alá épített óvóhelyek a lakosság nagy részét képesek befogadni. Ezeket rendszeresen karbantartják, és vészhelyzet esetén gyorsan átalakíthatók menedékhelyekké.
- Németország a hidegháború óta hanyagolta óvóhelyhálózatát, de az ukrajnai háború nyomán bejelentette, hogy több mint 1000 óvóhelyet korszerűsít, valamint újakat is épít a lakosság védelméért.
- Franciaországban az óvóhelyek legnagyobb része már nem működik, de a nagyvárosok alatt húzódó alagútrendszerek és metrók potenciális menedékként szolgálhatnak.
Az Egyesült Államokban a hidegháborús óvóhelyek egy része már régen elavult vagy magánkézbe került. Azonban a kormány és a különböző állami ügynökségek újraértékelik a polgári védelem szerepét, különösen a Kínával és Oroszországgal fennálló feszültségek tükrében. A Nemzetbiztonsági Minisztérium (DHS) egyes területeken új terveket készít, és a helyi közösségeket arra ösztönzi, hogy legyenek felkészültek egy esetleges amerikai válsághelyzetre.
