Szankciók: csak Brüsszelben nem veszik észre, hogy több kárt okoznak Európának, mint Oroszországnak

Brüsszel szerint a szankciókkal támogathatják Ukrajnát, és kárt okozhatnak Oroszországnak, az elmúlt években azonban nyilvánvalóvá vált, hogy ez nem igaz. A jövő héten ismét terítékre kerülnek a szankciók Brüsszelben.

Fotó: AFP

Ahogy arról lapunk is beszámolt, Magyarország megakadályozta az Oroszország elleni szankciók meghosszabbítását, ezzel komoly nyomást helyezve az Európai Unió döntéshozóira. Orbán Viktor kormányfő világossá tette, hogy a magyar támogatás feltétele az ukrajnai gáz- és olajtranzit újraindítása, amelyet az elmúlt időszakban leállítottak. 

Orbán Viktor beszélt a szankciók hatásairól is a Kossuth rádióban. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán/MTVA

A szankciók meghosszabbításához a 27 uniós tagállam egyhangú jóváhagyása szükséges, amelyet január végéig kell elérni.

Brüsszel szerint a szankciókkal támogathatják Ukrajnát, és kárt okozhatnak Oroszországnak, az elmúlt években azonban nyilvánvalóvá vált, hogy ez nem igaz.

A Kossuth rádióban elhangzott pénteki interjúban Orbán Viktor beszélt arról is, hogy Ukrajna – ezzel nyomást gyakorolva az uniós tagállamokra – leállította a Oroszország felől érkező gáztranzitot. A magyar miniszterelnök azonban hangsúlyozta, hogy az ukrán félnek ismét engedélyeznie kell az orosz gáz és olaj Magyarország irányába történő szállítását. 

A kormányfő szerint, bár Magyarország alternatív szállítási útvonalakat is kiépített az elmúlt években, az ukrajnai tranzit leállítása jelentősen megdrágítja az energiaköltségeket. 

Ezért a magyar kormány nem hajlandó további áldozatokat hozni az Európa számára káros szankciós politika fenntartásáért.

Az Európai Unió az orosz–ukrán konfliktus 2022-es kitörése óta több szankciós csomagot fogadott el Moszkva ellen, amelyek hat hónaponkénti meghosszabbításához minden tagállam beleegyezésére szükség van. 

A szankciók fő célja az orosz gazdaság meggyengítése, ezek azonban nem érik el a kívánt hatást, míg Európa gazdaságát súlyosan érintik. A magyar kormányfő álláspontja már a háború elején világossá vált: a szankciók nem jelentenek megoldást, hanem tovább mélyítik a válságot.

Én behúztam a kéziféket, és azt mondtam az európai vezetőknek, hogy ezt nem lehet folytatni

– fogalmazott a miniszterelnök. 

A kormányfő hangsúlyozta, hogy a szankciós rendszer úgy rossz, ahogy van, Magyarország pedig elveszített 19 milliárd eurót a szankciók miatt.

Kudarcot vallott szankciók

Az elhibázott uniós szankciós politika kapcsán Szijjártó Péter úgy fogalmazott:

Az Európai Unió egy kudarcot vallott szankciós politikát erőltet Oroszországgal szemben, amely nem tudta elérni a kitűzött célokat, ellenben óriási károkat okozott a magyar gazdaságnak, eddig körülbelül 7500 milliárd forint értékben.

A tárcavezető arról számolt be a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkárával folytatott tárgyalását követően, hogy

Magyarországnak alapvető érdeke, hogy a világgazdaság a lehető legakadálytalanabb legyen. 

Szavai szerint ezért a szankciós politikák alapvetően ellentétesek Magyarország és a magyar gazdaság érdekével. – Az Európai Unió az elmúlt három évben egy kudarcot vallott szankciós politikát erőltet. Egy olyan szankciós politikát Oroszországgal szemben, amely egyáltalán nem tudta elérni azokat az eredményeket, amelyeket az Európai Unió el akart érni – fogalmazott.

A szankciók nem vittek közelebb a békéhez, nem kényszerítették térdre az orosz gazdaságot. Ellenben […] óriási károkat okoztak az európai országok gazdaságainak, a szankciós rezsim óriási károkat okozott a magyar gazdaságnak

– húzta alá. – A szankciókkal, a szankciók képében tehát az Európai Unió, Brüsszel a magyar emberekkel is fizettette az elmúlt években ennek a rendkívül kudarcos politikának az árát – tette hozzá. Szijjártó Péter arra is kitért, hogy ráadásul 

mindeközben „Ukrajna folyamatosan kitol Magyarországgal és a magyar emberekkel”, ugyanis Kijev közelmúltbeli energetikai intézkedései súlyosan veszélyeztetik hazánk ellátásbiztonságát, és jelentősen hozzájárultak az energiaárak emelkedéséhez. 

– Ukrajna a földgáztranzit leállításával egész Közép-Európában a gázárak növekedését okozta. Emellett emlékezhetünk azokra az intézkedésekre, amelyek akár az olajtranzit részleges korlátozását érintették, vagy emlékezhetünk arra is, hogy a közelmúltban támadások érték a Török Áramlat gázvezetéket, amely jelenleg Magyarország energiaellátásának biztonságát a földgáz terén garantálja – sorolta. 

– Az tehát nem megy, hogy a magyar emberek egyszerre fizetik a szankciós politika árát, eközben pedig elszenvedik az ukránok energiabiztonságot aláásó intézkedéseit. Ez így nem mehet tovább – szögezte le.

A helyzet az, hogy be kellett rántani a kéziféket, és világossá kellett tenni, hogy egyszerre nem lehet Magyarországnak gazdasági károkat okozó szankciós politikát folytatni és elnézni Ukrajnának a közép-európai energiabiztonságot aláásó lépéseket

– figyelmeztetett.

Szijjártó Péter csütörtökön arról is beszélt, hogy Magyarország azt tervezi, hogy konzultál a Trump-adminisztrációval, mielőtt eldönti álláspontját az orosz szankciókkal kapcsolatban.

Borítókép: Ursula von der Leyen (Fotó: AFP)