Donald Trump kereskedelmi stratégiája nem új keletű: már első elnöksége alatt is kiterjedt vámintézkedéseket vezetett be, hogy csökkentse az Egyesült Államok külkereskedelmi függőségét és növelje az amerikai ipar versenyképességét. Az egyik elsődleges célpont Kína volt, amelyet Trump többször is azzal vádolt, hogy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal, állami támogatásokkal és ármanipulációval torzítja a globális piacot.
A Biden-kormány ugyan folytatta Trump egyes intézkedéseit, de a második Trump-adminisztráció még határozottabb lépéseket tett: az Egyesült Államok most egyszerre kezdett vámháborút három legnagyobb kereskedelmi partnerével – Kínával, Mexikóval és Kanadával.
A legújabb intézkedések értelmében Trump 25 százalékos vámokat vetett ki a legtöbb mexikói és kanadai importra, míg a kínai árukra további tízszázalékos vámemelés lépett életbe.
A piacok azonnal reagáltak: a dollár erősödött a kanadai dollárral és a mexikói pesóval szemben, míg a részvényindexek ingadozni kezdtek. Az amerikai ipar egyes szektorai, különösen az acél- és az alumíniumgyártás pozitívan reagáltak a hírre, míg a globális ellátási láncokra nagyobb nyomás nehezedett.
Mexikó: katonai együttműködés vámok helyett
Mexikó hosszú ideje az Egyesült Államok egyik legfontosabb kereskedelmi partnere, ugyanakkor Trump szerint az ország eddig nem tett eleget az illegális bevándorlás és a drogcsempészet megfékezésére. Az amerikai elnök ezért 25 százalékos vámokat helyezett kilátásba a mexikói importtermékekre, amely komoly csapást jelentett volna Mexikó exportorientált gazdaságára.
A döntés különösen a járműiparra, az elektronikai szektorra és a mezőgazdasági termékekre lett volna káros, mivel ezek az ágazatok nagymértékben függnek az amerikai piactól.
Mexikó számára az Egyesült Államok a legnagyobb kereskedelmi partner, és a vámok bevezetése súlyos gazdasági visszaesést okozhatott volna. Claudia Sheinbaum mexikói elnök kezdetben határozottan elutasította Trump vádjait, amelyek szerint Mexikó nem tesz eleget a drogcsempészet és az illegális migráció megfékezésére. Hangsúlyozta, hogy országa saját biztonsági kihívásokkal is küzd, és az Egyesült Államokkal való együttműködés közös felelősség kell legyen.
Ugyanakkor a mexikói politikai és gazdasági vezetés gyorsan felismerte, hogy a Trump-adminisztrációval való konfrontáció komoly károkat okozhatna a gazdaságnak. Mexikó ezért tárgyalásokba kezdett Washingtonnal, hogy elkerülje a vámokat és megtalálja a kölcsönösen elfogadható megoldást.
A hosszú egyeztetések végül eredményre vezettek: Mexikó vállalta, hogy tízezer katonát telepít az amerikai határra az illegális migráció és a drogcsempészet visszaszorítása érdekében. Cserébe Trump egy hónapos haladékot adott a vámok bevezetésére, ami lehetőséget teremtett a helyzet további diplomáciai rendezésére.
Ez a megállapodás Trump számára egyértelmű győzelmet jelentett, hiszen úgy kényszerítette ki Mexikó konkrét lépéseit, hogy közvetlen gazdasági engedményt nem kellett adnia.
A katonai együttműködés révén Trump demonstrálta, hogy határozott politikájával képes nyomást gyakorolni más országokra, és hogy a vámok nem csupán gazdasági fegyverként, hanem hatékony diplomáciai eszközként is működnek. Bár Mexikó elkerülte az azonnali gazdasági károkat, a megállapodás jelentős politikai és pénzügyi terheket ró az országra. A határ militarizálása komoly költségekkel jár, és belpolitikai vitákat is szült, mivel egyes mexikói politikusok attól tartanak, hogy az ország túlzottan engedett az amerikai nyomásnak.
Ugyanakkor a megállapodás még nem végleges: ha Trump úgy ítéli meg, hogy Mexikó nem teljesíti a vállalásait, a vámok bármikor életbe léphetnek.
Kanada: éleződő gazdasági feszültségek
Kanada és az Egyesült Államok gazdasági kapcsolata évtizedek óta szoros, de Trump új vámintézkedései komoly feszültséget szültek az északi szomszéddal. Az Egyesült Államokba irányuló kanadai export jelentős része energiaipari termékekből áll, különösen kőolajból, amely kulcsfontosságú az amerikai finomítók számára. Az amerikai üzemanyag-ellátás szempontjából Kanada a legnagyobb beszállító, hiszen az USA-ban feldolgozott kőolaj mintegy 40 százaléka innen érkezik. Ha Trump vámjai ezt az ágazatot is érintenék, az a teljes ellátási láncot felboríthatja, és jelentős üzemanyagár-emelkedéshez vezethet az Egyesült Államokban.
Trump ugyanakkor nem csupán az energiaszektort, hanem Kanada teljes kereskedelmi politikáját bírálta. Az amerikai elnök szerint Kanada mesterségesen korlátozza az amerikai áruk bejutását saját piacára, miközben az Egyesült Államok széles körű hozzáférést biztosít a kanadai exporttermékek számára.
Ennek orvoslására a Trump-adminisztráció olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek célja az amerikai termékek versenyképességének növelése Kanadában, valamint a kanadai áruk beáramlásának korlátozása az Egyesült Államokba.
Kanadai részről a válaszreakció nem maradt el. Justin Trudeau miniszterelnök jelezte, hogy országa ellenintézkedéseket foganatosít, és megemelheti az amerikai termékekre kivetett vámokat. Különösen az amerikai mezőgazdasági és ipari termékeket célozhatják meg, mivel ezek érzékeny ágazatok az Egyesült Államok számára.
Trudeau egyben arra biztatta a kanadai fogyasztókat, hogy hazai termékeket vásároljanak, és csökkentsék az amerikai importtól való függőséget. A kanadai vezetés szerint Trump vámintézkedései egyoldalúak és indokolatlanok, ezért a kormány vizsgálja a jogi válaszlépéseket is a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO). A feszültségek növekedésével Kanada az Európai Unióval és más szövetségesekkel is egyeztet, hogy közös stratégiát dolgozzanak ki az amerikai vámok hatásainak ellensúlyozására.
Trump-tornádó 
