Nagy a baj: a német kancellár bejelentette, nincs béke Oroszország és Európa között

Európa „nem áll háborúban, de... már békében sem” Oroszországgal – jelentette ki Friedrich Merz, Németország kancellárja. Hetek óta egyre fokozódnak az orosz provokációk.

2025. 09. 30. 7:53
Katona vesz részt egy kiképzési gyakorlaton az orosz-ukrán háború közepette Fotó: ANDRIY ANDRIYENKO Forrás: 65th Mechanized Brigade of Ukrai
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A német kancellár szavai azután hangzottak el, hogy hetek óta egyre fokozódnak az orosz provokációk európai területeken – többek között ismétlődő légtérsértésekkel és a moldovai választásokba való állítólagos beavatkozással – írja az Origo.

Európa „nem áll háborúban, de... már békében sem” Oroszországgal – jelentette ki szeptember 29-én Friedrich Merz, Németország kancellárja (Fotó: MICHAEL KAPPELER / DPA)
Európa „nem áll háborúban, de... már békében sem” Oroszországgal – jelentette ki szeptember 29-én Friedrich Merz, német kancellár (Fotó: DPA/Michael Kappeler)

Hadd fogalmazzak meg egy elsőre talán kissé megdöbbentő mondatot... nem állunk háborúban, de békében sem vagyunk többé

 – mondta Merz egy düsseldorfi médiaeseményen.

Úgy véli, Oroszország „háborút vív a demokráciánk és szabadságunk ellen”, amelynek célja az Európai Unió meggyengítése.

Mindössze három nappal korábban, szeptember 26-án éjjel a német hatóságok több drónészlelésről számoltak be Schleswig-Holstein északi részén. Ez csak egy volt a napokban tapasztalt számos rejtélyes dróntevékenység közül; Dániából, Finnországból és Litvániából is érkeztek jelentések hasonló gyanús behatolásokról.

Röviddel ezelőtt orosz MiG–31-es vadászgépek hatoltak be Észtország légterébe a Finn-öböl felett, ami miatt Tallinn a NATO 4. cikkelye alapján konzultációt kezdeményezett.

A legkomolyabb esemény szeptember 10-én történt, amikor Lengyelország orosz drónokat lőtt le egy Ukrajna elleni nagyszabású támadás idején. Néhány nappal később, szeptember 13-án Románia is hasonló esetről adott hírt: F–16-osokat emeltek a levegőbe, miután orosz drónt észleltek.

Szeptember 29-i beszédében Merz ismét nyomatékosította: az EU-nak a befagyasztott orosz vagyon felhasználásával kellene segítenie Ukrajna katonai támogatását. Mint mondta, ezzel három-öt évre biztosítható lenne Kijev védelmi képessége.

Merz szerint ez idő alatt Oroszország elveszítheti gazdasági lehetőségeit Ukrajna teljes körű inváziójának folytatására.

Az ENSZ-közgyűlésen szeptember 28-án Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a világ vezetői előtt kijelentette: Moszkvának „nincs szándékában” megtámadni európai országokat, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy „hazája elleni bármiféle agresszióra határozott válasz érkezik”.

Borítókép: Orosz–ukrán háború (Fotó: AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.