Ezért nem érhet még véget az orosz–ukrán háború

Október 2-án Koppenhágában tartják az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóját, ahol a fő téma Ukrajna támogatása és Európa biztonságának erősítése. Kiszelly Zoltán politológus lapunknak kifejtette, hogy az EU újabb hatalmas hitelekkel finanszírozná az ukrán háborút, részben az orosz vagyon terhére. Magyarország továbbra is ellenzi a közös hitelfelvételt, de a tagállamok ezt megkerülve is biztosíthatják a pénzt. A szakértő hangsúlyozta: a háború céljai még nem teljesültek, így inkább az eszkaláció irányába halad orosz–ukrán háború, nem pedig a béketárgyalások felé.

Zelenszkij hatalmas összeget kaphat a háborúra Fotó: PRESIDENTIAL OFFICE OF UKRAINE Forrás: ThePresidentialOfficeUkraine

Október 2-án, Koppenhágában zajlik az Európai Politikai Közösség (EPK) hetedik csúcstalálkozója, ahol az európai országok vezetői arra fognak összpontosítani, hogy miként lehet megerősíteni Ukrajnát, illetve az általános európai biztonsági helyzetet, valamint hogy hogyan lehet Európát erősebbé és biztonságosabbá tenni a jelenlegi geopolitikai helyzetben. A Magyar Nemzeten is beszámoltunk róla, hogy az Európai Unió továbbra is hatalmas összegeket fordít Ukrajna támogatására, miközben egyre több tagállamban növekszik az elégedetlenség. A fegyverszállítások és pénzügyi segélyek súlyos eurómilliárdokkal terhelik az európai költségvetéseket, miközben a tagállamok gazdasági nehézségei fokozódnak. Brüsszel az ukrán EU-csatlakozást is napirenden tartja, annak ellenére, hogy több tagállam – köztük Magyarország is – ellenzi a folyamatot. Orbán Viktor szerint az orosz–ukrán háborúnak csak tárgyalások útján lehet véget vetni, Európának pedig közvetlenül Moszkvával kellene egyeztetnie. Kiszelly Zoltánt, a Századvég politikai elemzési igazgatóját kérdeztük.

Az orosz–ukrán háború nem a diplomácia, hanem az eszkaláció irányába halad (Fotó: AFP)

A szakértő elmondta, hogy nem vár fordulatot az orosz–ukrán háború kapcsán, 

akkor lesz fordulat, ha az országok többségében olyan kormány lesz, amely a tárgyaláspárti, békepárti politikát képviseli. 

Amíg a kormányok nem változnak, addig a politikájuk sem változik – hangsúlyozta. Majd azzal folytatta, hogy az uniós tagországok most akarnak 185 milliárd euró hitelt adni Ukrajna háborújára. 

Úgy számolnak Brüsszelben, hogy 800 ezer ukrán katona egy évi költsége 25 milliárd euró és 140 milliárd eurót akarnak a befagyasztott orosz pénzből Ukrajnának adni. 

A szakértő elmondta, hogy ez azt jelenti, hogy Ukrajna még jó pár évig ki tudja fizetni a katonák zsoldját és a pénz fennmaradó részéből fegyvereket is tudnak vásárolni. Ráadásul már a németek is támogatják azokat a terveket, hogy ebből finanszírozzák a háborút. 

Ez azt jelenti, hogy egy salamoni döntés születik, – vagyis az orosz tőke megmarad – csak az orosz tőke terhére vesznek fel hitelt.

Mivel Magyarország ellenzi a közös, uniós hitelfelvételt, így ezt megkerülve nem az Európai Unió venné fel a hitelt, hanem a tagországok és ezt az orosz tőke terhére vennék fel. 

Ha az oroszokat legyőzik, és Oroszországnak majd jóvátételt kell fizetni, akkor az orosz jóvátételként ezt a pénzt úgymond a hitel törlesztésére használják majd. Ha pedig Oroszország nem fizet jóvátételt, akkor ebből a pénzből akarják majd idővel törleszteni.

Amit pedig mindenképp érdemes megemlíteni a szakértő szerint az, hogyha a tagországok veszik fel a kölcsönt – hogy Magyarország vétóját kikerüljék –, 2028-tól akkor is be akarják rakni ezt a hitelt az uniós költségvetésbe. 

Az eszkaláció irányába lép az orosz–ukrán háború

 Ezt követően kitért a lengyelekre és az észtekre a NATO-szerződés 4. cikke* kapcsán. 

4. cikk:
A Felek tanácskozni fognak egymással valahányszor bármelyikük véleménye szerint a Felek egyikének területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti.

Hangsúlyozta, hogy a háborúpárti kormányok Trumpot és Amerikát „játékban akarják tartani”, az orosz provokációkra hivatkozva, illetve egy másik eszkalációs lépés, hogy a lengyel külügyminiszter nem a Balti-tengeren akar blokádot bevezetni, hanem az Északi-tengeren az orosz tartályhajókra, hogy ne a lengyeleknek, hanem az angoloknak és az amerikaiaknak kelljen azt megvalósítaniuk. 

A tengeri blokád akár casus belli (ürügy a hadüzenetre) is lehet, ha nem engedik az oroszoknak a szabad hajózást. Tehát igazából az eszkaláció felé haladunk és nem a tárgyalásos megoldás felé

– mondta. A most megjelenő könyve kapcsán Kiszelly Zoltán politológus elmondta, hogy abban részletesen leírja, hogy mi ennek a háborúnak a célja. A globalisták szempontjából ennek a háborúnak az a célja, hogy Európát leválasszák az orosz energiáról és ez 2027-ig meg is történik majd. Utána pedig leválasztják Európát a kínai kereskedelemről is. 

Ezek még nem történtek meg, tehát addig háborúznak, amíg ezeket a célokat el nem érik nyugati részről

– emelte ki. Oroszország céljaként pedig a NATO lehető legnyugatabbi pontig történő visszatolását jelölte meg. Tehát se a globalista se az orosz célok még nem teljesültek, így a háború se érhet még véget.

 Borítókép: Zelenszkij hatalmas összeget kaphat a háborúra (Fotó: AFP)