Brüsszeli razziák, gáztilalom, NATO és orosz hadkészültség – fokozódik a helyzet Európában

A héten belga rendőrök razziát tartottak Brüsszelben uniós visszaélések gyanúja miatt, eközben Brüsszel 2026-tól fokozatosan betiltja az orosz gáz importját, ami veszélyezteti a magyar rezsicsökkentést. A NATO-ülés margójára Szijjártó Péter elmondta, hogy a szövetség mainstream tagjai nem a békét, hanem hosszú távú ellenséges viszonyt terveznek Oroszországgal. Az orosz hadsereg pedig a harctéri tapasztalatokra építve készíti fel haderejét, hogy ha a Nyugat nem akarna békét, felkészülten várja a folytatást.

A német katonai gépezet működésbe lendült Fotó: HAUKE-CHRISTIAN DITTRICH Forrás: DPA

Kedden reggel belga rendőrök razziát tartottak az Európai Unió Külügyi Szolgálatánál (EEAS) Brüsszelben, a brugge-i College of Europe intézménynél, valamint  magánlakásokban. A művelet célja az uniós források állítólagos visszaéléseinek kivizsgálása volt. A razziák a kora reggeli órákban kezdődtek, a rendőrség dokumentumokat foglalt le, és három embert őrizetbe vettek, akiket többek között közbeszerzési csalás és korrupció gyanújával hallgattak ki. A belga rendőrség végül szerdán reggel szabadon engedte Federica Mogherinit és Stefano Sanninót. Az EU ügyészsége azzal indokolta a szabadon engedést, hogy nem áll fenn a szökés veszélye.

Újabb brüsszeli korrupciós ügy borzolja a kedélyeket
Fotó: FREDERICK FLORIN / AFP

Brüsszel célkeresztjében a magyar rezsicsökkentés

Brüsszel elzárja az utat az orosz gáz előtt: teljes tilalmat vezetnek be. Az unió új szabályai 2026 elejétől lépcsőzetesen tiltják be az orosz gáz vásárlásának minden formáját, és 2027 szeptemberére a csővezetékes behozatal is leállna. A hónapokig húzódó egyeztetések után elfogadott döntés indoka az, hogy Brüsszel szerint Európának meg kell szüntetnie energiafüggését Moszkvától. Bár az orosz gáz aránya mérséklődött, nemrég még mindig az uniós import körülbelül egyötödét jelentette. 

A brüsszeli lépés ellentétes Magyarország érdekeivel, és kockára teszi a rezsicsökkentés fenntarthatóságát.

Eközben Ukrajna a Barátság kőolajvezetéket támadta, Horváth József biztonságpolitikai szakértő szerint az ukránoknak kettős célja van a kőolajvezeték elleni támadással.

Szijjártó Péter: A NATO nem akar békét

A külügyminiszter a NATO külügyminiszteri tanácsának ülése után nyilatkozott Brüsszelben. Szijjártó Péter kiemelte, hogy a NATO európai mainstreamhez tartozó tagországai nem akarnak békét. 

[…] a legmegdöbbentőbb és hosszú távon a legriasztóbb jelenség, hogy a NATO-mainstream európai tagjai azt mondják, hogy még ha béke is lesz, még ha sikeresek is lesznek az aláásási kísérletek dacára a béke-erőfeszítések, akkor is ők egy hosszú távú ellenséges viszonyban, egy hosszú távú ellenségeskedésben gondolkodnak Oroszországgal

– jelentette ki. 

Németországban a sorkatonaság ellen tüntettek

Írtunk róla, hogy a német fiatalok nem kérnek sem a NATO, sem Németország háborús terveiből. A fiatalok és civil szervezetek országos tiltakozóhullámba kezdtek a német sorkötelezettség visszahozása ellen. 

Putyin nem vár tovább

Az orosz hadsereg december 1-jén indította új kiképzési évét, amely a különleges katonai művelet során szerzett harctéri tapasztalatokra épül. A képzés fókuszában a városi harc, drónelhárítás, elektronikai hadviselés és egyéni felkészítés áll. Több mint háromszáz modern lőtér és kiképzőhely biztosítja a valós ütközetekhez hasonló gyakorlást. Ha nem akar a Nyugat békét, akkor Oroszország felkészülten várja a folytatást.

A közleményekből egy határozott irány kirajzolódik – Oroszország nem hagyatkozik a véletlenre, haderejét intenzíven, valós ütközeteket modellezve képzi tovább.

Öt órán át tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnök Donald Trump különmegbízottjával, Steve Witkoff-fal és Jared Kushnerrel Moszkvában, de a Kreml szerint „sok munka áll még előttünk”, a kompromisszum egyelőre távol van. 

Putyin ismét jelezte: ha Európa háborút akar, Oroszország „most azonnal kész” rá.

Borítókép: A német katonai gépezet működésbe lendült (Fotó: AFP)