A NATO főtitkár elmondta, mikor számít Oroszország támadására

A NATO soha nem látott méretű fegyverkezési programot készít elő, miközben a tagállamok 2035-re a GDP 5 százalékára emelik a védelmi hozzájárulást. A szövetség sorra tartja a nagyszabású hadgyakorlatokat Európában, amit az orosz fenyegetésére adott válaszként indokolnak. A helyzetet tovább élezi a NATO-erők jelenléte a Balti- és a keleti térségben. Mindeközben több uniós ország visszaállítja a sorkatonaságot és a kontinens fegyveripara rekordprofitot termel.

Szeptemberi NATO gyakorlat Lengyelországban Fotó: WOJTEK RADWANSKI Forrás: AFP

Csütörtökön Mark Rutte NATO főtitkár a Müncheni Biztonsági Konferencián elmondta, hogy Európának fel kell készülnie egy olyan háborúra, amilyet nagyszüleink is átéltek. Szerinte Oroszország következő célpontja Európa lehet és a NATO már most veszélyben van. Hangsúlyozta, hogy a szövetségesek védelmi kiadásait és termelési kapacitását gyorsan kell növelni, hogy a fegyveres erők rendelkezzenek a szükséges erőforrásokkal. Rutte figyelmeztetett, hogy Oroszország öt éven belül katonai erővel léphet fel a NATO ellen. 

2025 a NATO hadgyakorlatok éve
Fotó: ARTUR WIDAK / ANADOLU

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) védelmi miniszterei júniusban Brüsszelben ültek tárgyalóasztalhoz, hogy véglegesítsék az elmúlt évtizedek legnagyobb szabású fegyverkezési programjának előkészületeit. Bár több vezető is növekvő orosz fenyegetésről és az elrettentés fontosságáról beszélt, a BRICS országok álláspontja az, hogy a katonai szövetség indított el globális fegyverkezési versenyt. 

A NATO főtitkára, Mark Rutte magabiztos nyilatkozatot tett a brüsszeli találkozót megelőzően:

A NATO a világtörténelem legerősebb védelmi szövetsége – erősebb, mint valaha volt a Római Birodalom.

Néhány héttel a brüsszeli ülés után, a hágai NATO-csúcstalálkozóra érkezve Rutte hangsúlyozta: tekintettel az Oroszország jelentette hosszú távú fenyegetésre, Kína hatalmas katonai erejére, valamint arra a tényre, hogy Észak-Korea, Kína és Irán támogatja az ukrajnai orosz háborús erőfeszítéseket, nagyon fontos, hogy a szövetséges országok többet költsenek a védelemre. Hozzátette, mostanra szinte mindegyik tagállam teljesítette azt a 2014-es célkitűzést, amely szerint a GDP-jük legkevesebb két százalékát védelmi kiadásokra fordítják.

A védelmi szövetség mind a 32 tagállamának képviselői aláírták az 5 százalékra emelésről szóló megállapodást. A szerződés értelmében a védelmi kiadások 2035-re érik el a most meghatározott 5 százalékos arányszámot 

– írta az Euronews. 

A NATO a globális fegyverkezési versenyt segíti elő azzal a döntésével, hogy tagországai védelmi kiadásaikat néhány éven belül a GDP 5 százalékára tervezik növelni – jelentette ki Luiz Inácio Lula da Silva. A brazil elnök erről a BRICS-csoport (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika, Indonézia, Egyiptom, Irán, Etiópia és az Egyesült Arab Emírségek) állam-, illetve kormányfőinek a júliusi Rio de Janeiróban tartott kétnapos csúcstalálkozón beszélt.

2025 a NATO hadgyakorlatok éve volt

Számos NATO hadgyakorlat került megrendezésre az idén: október közepén több mint 70 repülőgép részvételével atomfegyveres védelmi gyakorlat folyt. A Steadfast Noon névre keresztelt hadgyakorlaton mintegy kétezer katona vett részt, főleg a légierő részéről. 

A nukleáris részvétel elve alapján az atomfegyverekkel nem rendelkező európai szövetséges államok gépei is vethetnek be amerikai atomfegyvereket. Amerikai atomfegyverek több helyszínen tárolhatók Európában, így Észak-Olaszországban, Belgiumban, Hollandiában és Németországban, Büchel környékén.

Németország az Európában rendszeresített amerikai B61 típusú atombombák szállítására alkalmas három Tornado harci repülőgépet és négy Eurofightert biztosított a gyakorlathoz.

Augusztusban Németország a Bundeswehr NATO-partnereivel nagyszabású hadgyakorlatot indított a Balti-tengeren és a Baltikumban. Carsten Breuer, a német hadsereg vezérkari főnöke kiemelte: a „Quadriga 2025” elnevezésű hadgyakorlat egyértelmű üzenet Vlagyimir Putyin orosz elnöknek. A fő hangsúly a csapatok és haditechnikai eszközök szárazföldi, tengeri és légi mozgatásán van a NATO keleti szárnyára, különösen Litvániába. 

Válaszul az orosz hadsereg szeptember közepére hirdette meg a „Zapad” („Nyugat”) fedőnevű hadgyakorlatát, amelynek fő helyszíne Belarusszia lesz, közvetlenül Litvánia és így a NATO határán. A nyugati hírszerzések szerint körülbelül 13 ezer katona vonul be Belarussziába, és további 30 ezer orosz katona gyakorlatozik majd az anyaország területén.

Szeptemberben látványos erődemonstrációval bizonyította felkészültségét az Adaptive Hussars 2025 hadgyakorlaton a Magyar Honvédség. A több mint másfél hónapon át zajló, NATO-partnerekkel közösen végrehajtott országvédelmi műveletsorozatban 22 ezer katona vett részt, amely a honvédség történetének egyik legnagyobb és legösszetettebb gyakorlatának bizonyult.

A rendszerváltás óta szervezett legnagyobb katonai gyakorlatunkat sikeresen lezártuk 

– fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf az Adaptive Hussars 2025 országvédelmi gyakorlat zárórendezvényén, a Bálna Honvédelmi Központban. A honvédelmi miniszter elmondta, hogy a hadgyakorlat történelmi lépés volt és NATO-keretek között zajlott.

Szijjártó Péter a NATO külügyminiszteri tanácsának ülése után nyilatkozott Brüsszelben. A külügyminiszter szerint nyilvánvalóvá vált, hogy a NATO tagországai közül néhányan nem akarnak békét, háborút akarnak Oroszországgal. 

a NATO mainstream európai tagjai azt mondják, hogy még ha béke is lesz, még ha sikeresek is lesznek az aláásási kísérletek dacára a béke-erőfeszítések, akkor is ők egy hosszú távú ellenséges viszonyban, egy hosszú távú ellenségeskedésben gondolkodnak Oroszországgal

– hívta fel rá a figyelmet. Szijjártó szerint egy durva, háborús fanatizmus kerítette hatalmába a NATO európai tagjait, elvakítja őket és képtelenné teszi őket az észszerű döntésekre. 

Fokozódó NATO jelenlét: Balti és Keleti Őrszem művelet

A NATO és Oroszország közötti viszony egyre feszültebb. A svéd haditengerészet beszámolói szerint az orosz tengeralattjáró és hadihajó-észlelések szinte mindennaposak a Balti-tengeren, és a helyzet további romlására számítanak. A térséget dróntámadások, szabotázsakciók, valamint az orosz olajszállító árnyékflotta jelentette veszély is fenyegeti. A svéd haditengerészet szerint a NATO egyre erősebb jelenléte és a Baltic Sentry (Balti Őrszem) nevű művelet már látható eredményeket hoz a térségben. 

Lengyelország és a NATO határozott választ adott az orosz légsértésekre. Szeptemberben elindult a Eastern Sentry (Keleti Őrszem) hadművelet. Az észak-atlanti tanács összehívása után Karol Nawrocki lengyel elnök aláírta azt a rendeletet, amely lehetővé teszi a külföldi NATO-erők állomásoztatását az ország területén, így szövetséges repülőgépek és katonai egységek érkeznek Lengyelországba.

Jön a kötelező sorkatonaság Európa-szerte

Jövőre már tíz európai uniós tagállamban lesz érvényben a sorkatonai szolgálat, miközben a kontinens számos további országában zajlanak az előkészületek a fiatalok kötelező bevonultatására. A háborús pszichózis terjedése megállíthatatlannak látszik. Horvátországban októberben fogadta el a parlament a védelmi törvény módosítását, amellyel visszaállítják a kötelező sorkatonai szolgálatot. A döntés következtében minden 18. életévét betöltött horvát férfi még az év végéig behívót kap, és abban a naptári évben vonul be kiképzésre, amelyben betölti 19. életévét.

A német politikusoknak sikerült megegyezniük, így már januártól változások következnek. A javaslat szerint a fiatal férfiaknak kötelező regisztrációt kell végezniük, és egy egészségügyi vizsgálaton is meg kell jelenniük. Január 1-jétől körülbelül hétszázezer fiatal – aki 2008-ban vagy később született – fog felszólítást kapni a kötelező regisztrációról és az egészségügyi vizsgálatról – mondta Jens Spahn, a kormányzó CDU/CSU parlamenti frakciójának elnöke, hozzátéve, hogy a nők is kapnak levelet, de nekik – ellentétben a férfiakkal – nem kötelező rá válaszolniuk. 

A fegyverbiznisz felpörgött Európában

Az Euractiv cikke szerint Nyugat-Európa mára a fegyvergyártásból él, ezért valójában nem érdeke a béke helyreállítása. A friss adatok pedig ezt igazolják: a kontinens fegyveripara soha nem látott lendületben termeli a hasznot, miközben a politikusok továbbra is békéről beszélnek. Drámai mértékben bővült az európai fegyverimport és -export, és a nagyhatalmak – Franciaország, Németország, Olaszország – hatalmas bevételeket könyvelnek el. A fegyverek nagy része Európában marad, Ukrajna a világ legnagyobb importőrévé vált, és vitatott térségekbe is rendszeresen kerülnek európai fegyverszállítmányok.

Borítókép: Szeptemberi NATO gyakorlat Lengyelországban (Fotó: AFP)