Lehetséges béketervezet – közeleg a végjáték Ukrajna ügyében

Az Egyesült Államok vezetésével készülő békekoncepció új lendületet adhat a háborús Ukrajna rendezésének, bár a megállapodás részletei még távolról sem véglegesek, írja a The Washington Post.

Donald Trump amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Fehér Ház nyugati szárnya előtt 2025. október 17-én Washingtonban Fotó: Andrew Harnik Forrás: Getty Images/AFP

A WP véleménycikke szerint a javasolt megállapodás három pilléren nyugszik: egy béke- és rendezési terven, biztonsági garanciákon, valamint Ukrajna gazdasági újjáépítésén.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: AFP/Toby Melville)

A terv fő elemei

Gyors uniós csatlakozás és befektetések – A javaslat szerint Ukrajna 2027-re az Európai Unió tagja lehet, ami gyors kereskedelmi és beruházási lehetőségeket nyitna meg. Ez egyrészt ösztönözné az ország gazdasági helyreállását, másrészt erősebb jogállami garanciákat követelne. 

„5. cikkely-szerű” biztonsági garanciák – A NATO-hoz hasonló kollektív védelem lehetősége, amely garantálná Ukrajna szuverenitását ellenőrzött nemzetközi keretek között. Az Egyesült Államok és európai partnerek vállalnák az ország védelmét orosz agresszió esetén. 

Demilitarizált zóna és katonai restrukturálás – A tervezet részét képezné egy tűzszüneti zóna kijelölése a frontvonal mentén, fegyverzet- és haderő-korlátozásokkal, ugyanakkor Ukrajna megtarthatná önálló védelmi képességeit. 

Gazdasági újjáépítés, külső befektetések – A háború utáni újjáépítést nemcsak amerikai és európai beruházások, hanem például egy új, nemzetközi forrásokat mozgósító ukrajnai befektetési alap is szolgálhatná. 

Miért lett újra aktuális a béketerv?

Az elmúlt napok diplomáciai fordulatai, köztük az ukrán vezetés és az amerikai, európai partnerek közötti egyeztetések arra utalnak, hogy egy reális, kompromisszumos rendezési javaslat körvonalazódik.

A lap szerint ugyanakkor a béketerv sikeréhez elengedhetetlen, hogy az új javaslat megőrizze Ukrajna szuverenitását és földrajzi integritását. Enélkül valós veszély, hogy a konfliktus kiújul.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Keir Starmer brit miniszterelnök, Friedrich Merz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök Londonban (Fotó: AFP/Adrian Dennis)

A Fehér Ház múlt héten kiadott nemzetbiztonsági stratégiája tovább bonyolította a tárgyalásokat. Úgy tűnik, Trump egyenlő távolságban akar állni Európa és Oroszország között, „hogy csökkentse az orosz és az európai államok közötti konfliktus kockázatát” – áll a dokumentumban. Ez a barát és ellenség közötti egyenlőség azonban aggasztja Európát, írja a lap.

Ukrajna: Kockázatok és dilemmák

A javaslat egyik legnagyobb vitapontja a területi kérdés: az úgynevezett „területcsere” vagy az ukrajnai határok újrarajzolása továbbra is érzékeny kérdés. Sok európai ország és az ukrán vezetés is aggódik, hogy az ilyen engedmények hosszú távon gyengítenék Ukrajna helyzetét.

Egy demilitarizált övezetet hoznának létre a teljes tűzszüneti vonal mentén, egészen az északkeleti Donyeck megyétől Zaporizzsja és Herszon városokig délen. E demilitarizált övezet mögött egy mélyebb zóna húzódna, amelybe a nehézfegyverek nem lennének bevethetők. Ezt a vonalat szorosan megfigyelnék, hasonlóan az Észak- és Dél-Koreát elválasztó demilitarizált övezethez.

Azonban bizonytalan, mennyire megbízhatóak az amerikai és nemzetközi garanciák különösen egy új, átalakuló geopolitikai helyzetben.

Donald Trump amerikai elnök (Fotó: AFP/Andrew Caballero-Reynolds)

Ha a béketervet elfogadják, és sikerül élesíteni a biztonsági garanciákat és a gazdasági csomagot, az Ukrajna számára stabil, európai integráció felé vezető útnak bizonyulhat. Az ország gyors újjáépítése, egyben biztonságos jövőjének előkészítése is realitássá válhat.

Borítókép: Donald Trump amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Fehér Ház nyugati szárnya előtt 2025. október 17-én Washingtonban (Fotó: Getty Images/AFP/Andrew Harnik)