London ismét a béketörekvések útjában

Nagy-Britannia határozottan szembemegy Franciaország és Olaszország kezdeményezésével, amelyek a konfliktus lezárása érdekében az Oroszországgal folytatott diplomáciai párbeszéd újraindítását sürgetik. A londoni vezetés továbbra is elutasítja a tárgyalásos megoldás lehetőségét, ami ismét kérdéseket vet fel az európai egység és a békekeresés valódi szándékai kapcsán.

A Temze déli partja a Parlament épületének hátterében, Londonban, 2026. január 7-én Fotó: Henry Nicholls Forrás: AFP

London keresztbetesz a békének. Yvette Cooper brit külügyminiszter január 15-én a Politicónak adott interjúban egyértelművé tette: London szerint jelenleg semmi nem utal arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök valóban békét akarna.

Yvette Cooper brit külügyminiszter megérkezik a Downing Streetre (Fotó: Anadolu/AFP/Zeynep Demir Aslim) 

Bizonyítékokra lenne szükség arra, hogy Putyin ténylegesen a béke irányába mozdulna el. Jelenleg ilyet nem látok

– fogalmazott a brit diplomácia vezetője.

A nyilatkozat közvetlen előzménye, hogy Emmanuel Macron francia elnök január elején bejelentette: Párizs a „következő hetekben” megpróbálja újraindítani a párbeszédet Moszkvával. Az elképzelést Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is támogatta, sőt egy külön európai megbízott kinevezését javasolta, aki kifejezetten Oroszországgal tárgyalna az ukrajnai háborúról.

Eljött az idő, hogy Európa is beszéljen Oroszországgal

– jelentette ki Meloni.

London nyomásgyakorlást akar

A brit álláspont élesen eltér ettől a megközelítéstől. Cooper szerint a nyugati szövetségeseknek nem a diplomáciai nyitásra, hanem Ukrajna katonai támogatásának fokozására és Oroszországra gyakorolt nyomás növelésére kellene összpontosítaniuk mindaddig, amíg Moszkva nem mutat valódi hajlandóságot a béketárgyalásokra, írja az Origo. 

A brit külügyminiszter szerint Ukrajna az Egyesült Államokkal és európai partnereivel együtt már komoly munkát végzett egy béketerv kidolgozásán, amely biztonsági garanciákat is tartalmazna. Moszkva azonban eddig következetesen elutasította a nyugati javaslatokat, beleértve a tűzszünetet, az európai vezetésű békefenntartók telepítését, illetve azt is, hogy Ukrajna megtarthassa az ellenőrzése alatt álló donbaszi területeket.

London nem először tesz keresztbe az ukrajnai békének

Korábban lapunk is írt arról, hogy az orosz–ukrán háború 2022-es kitörését követő isztambuli béketárgyalásokon a háborús felek jelentős engedményeket tettek. És bár közel voltak a megállapodáshoz, konkrét dokumentumot nem írtak alá. Ezt követően Kijev megszakította tárgyalásokat. Kiderült, hogy a Nyugat és az egykori brit miniszterelnök, Boris Johnson javaslatára.

Az isztambuli békemegállapodást a Nyugat, az Egyesült Államok és főképp Boris Johnson akkori brit miniszterelnök szabotálta. Erről beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnök is Tucker Carlson amerikai sztárújságírónak adott interjújában.

Ep. 73 The Vladimir Putin Interview pic.twitter.com/67YuZRkfLL

— Tucker Carlson (@TuckerCarlson) February 8, 2024

Boris Johnson, az Egyesült Királyság volt miniszterelnöke későbbi memoárjában tagadta a vádakat, miszerint ő akadályozta volna meg az ukrajnai béketárgyalásokat.

Trump irányváltása feszültséget kelt Európában

Uniós vezetők attól tartanak, hogy az Egyesült Államok–Oroszország közötti új párbeszéd háttérbe szorítja Európát, miközben Ukrajnát továbbra is támogatniuk kellene. Trump a héten azt állította: Putyin készen áll a megállapodásra, és Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt vádolta azzal, hogy akadályozza a békét.

A diplomáciai vita időzítése nem véletlen. Oroszország az utóbbi hetekben fokozta a légicsapásokat ukrán városok és kritikus infrastruktúra ellen, ami súlyos energiaválságot idézett elő az országban a téli fagyok idején. Miközben Párizs és Róma a párbeszédben látja a kiutat, London szerint a Kremllel való egyeztetés jelenleg csak Moszkva malmára hajtaná a vizet.

Borítókép: A Temze déli partja a Parlament épületének hátterében, Londonban 2026. január 7-én (Fotó: AFP/Henry Nicholls)