Ukrajna nemzetközi jogot is sért a hazánk elleni támadással

Volodimir Zelenszkij és az ukrán politikai elit az elmúlt időben egyre súlyosabb formában avatkozik bele a magyar belpolitikába. Ez azonban fontos kérdéseket vet fel a nemzetközi jog területén is, hiszen Ukrajna éppen az Európai Unióhoz akar csatlakozni. Lapunk ennek kapcsán megkereste ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogászt.

Fotó: PETRAS MALUKAS Forrás: AFP

Lomnici szerint ráadásul ennek megsértése akkor is jogellenes, ha az nem fegyveres vagy közvetlen beavatkozás formájában történik, hanem politikai zsarolás, nyilvános fenyegetés vagy diplomáciai nyomásgyakorlás útján. A szakértő egyúttal hangsúlyozta, hogy egy EU-csatlakozásra törekvő állam helyzete ebből a szempontból még szigorúbb megítélés alá esik. 

Az EUSZ 49. cikke alapján az uniós tagság előfeltétele az EU alapértékeinek tiszteletben tartása, amelyek közé tartozik az államok közötti jóhiszemű együttműködés, a kölcsönös tisztelet és a szuverenitás elismerése. Egy olyan állam, amely nyilvánosan sértegeti, fenyegeti vagy politikai nyomás alá helyezi egy szomszédos EU-tagállam kormányát, ezzel saját csatlakozási alkalmasságát kérdőjelezi meg, mivel nem az uniós normákhoz való igazodást, hanem azok tudatos figyelmen kívül hagyását demonstrálja

– nyomatékosította.

Az alkotmányjogász szerint ezután joggal vetődik fel a kérdés, hogy egy Európai Unióhoz csatlakozni kívánó állam mennyiben tekinthető felkészültnek a tagságra, ha a szuverenitás és a kölcsönös tisztelet alapelvét már a csatlakozási folyamat során sem tartja tiszteletben. 

„Az uniós integráció nem csupán politikai szolidaritást, hanem jogkövető magatartást és önmérsékletet is megkövetel, különösen az EU-tagállamokkal szembeni kommunikációban” – fogalmazott. 

Lomnici szerint a fenyegetések és belpolitikai nyomásgyakorlás nem erősíti, hanem gyengíti az adott állam európai hitelességét, és óhatatlanul azt az érzetet kelti, hogy a jogállamiság és az együttműködés elvei inkább eszközök, mintsem belső meggyőződések.

A szakértő egyúttal felidézte, hogy a kérdés súlyát mutatja egy kiszivárgott amerikai hírszerzési dokumentum is, ami szerint Zelenszkij egy belső megbeszélés során arról beszélt, hogy Ukrajnának „fel kellene robbantania” a Barátság kőolajvezetéket, amely orosz kőolajat szállít Magyarországra (és más EU-országokba). A beszélgetésben állítólag elhangzott, hogy ezzel „tönkretehetné” a magyar ipart, amely erősen az olajra támaszkodik. 

Mivel azóta, több ilyen jellegű atrocitás történt, ki kell emelni, hogy ha egy nem NATO-tagállam megtámadja egy NATO-tagállam kritikus infrastruktúráját (pl. áramhálózat, gáz-/olajvezeték, vízellátás, távközlés, kikötő, vasút, adatközpont), akkor az ügy a NATO legfelső politikai–katonai szintjére kerül és a hatályos szabályok alapján a 4., majd az 5. cikk, a kollektív védelem klauzulája kellene, hogy életbe lépjen

– fogalmazott. 

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: AFP)