Ukrajna nemzetközi jogot is sért a hazánk elleni támadással

Volodimir Zelenszkij és az ukrán politikai elit az elmúlt időben egyre súlyosabb formában avatkozik bele a magyar belpolitikába. Ez azonban fontos kérdéseket vet fel a nemzetközi jog területén is, hiszen Ukrajna éppen az Európai Unióhoz akar csatlakozni. Lapunk ennek kapcsán megkereste ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogászt.

Fotó: PETRAS MALUKAS Forrás: AFP

Volodimir Zelenszkij elnök és az ukrán politikai elit példátlan támadást indított hazánk ellen. Ukrajna vezetése egyértelműen bele akar avatkozni a magyar választásokba, azonban ez bőven vet fel kérdéseket a nemzetközi jog területén. Lapunk megkereste ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt, akit az ügy jogi vonatkozásairól és az Európai Uniós csatlakozásról is kérdeztünk. 

Ukrajna nemzetközi jogot is sért az alkotmányjogász szerint 
Fotó: PETRAS MALUKAS / AFP

A nemzetközi jog egyik alapelve az államok szuverenitásának és belügyeibe való be nem avatkozásának elve, amelyet az ENSZ Alapokmánya 2. cikk 1. és 7. pontja egyaránt rögzít. E szabály értelmében egyetlen állam sem gyakorolhat politikai nyomást, fenyegetést vagy befolyásolási kísérletet egy másik állam belpolitikai folyamataival szemben, különösen nem választásokkal, kormányzati döntésekkel vagy belső alkotmányos vitákkal összefüggésben

– fogalmazott lapunk számára az alkotmányjogász.

Lomnici szerint ráadásul ennek megsértése akkor is jogellenes, ha az nem fegyveres vagy közvetlen beavatkozás formájában történik, hanem politikai zsarolás, nyilvános fenyegetés vagy diplomáciai nyomásgyakorlás útján. A szakértő egyúttal hangsúlyozta, hogy egy EU-csatlakozásra törekvő állam helyzete ebből a szempontból még szigorúbb megítélés alá esik. 

Az EUSZ 49. cikke alapján az uniós tagság előfeltétele az EU alapértékeinek tiszteletben tartása, amelyek közé tartozik az államok közötti jóhiszemű együttműködés, a kölcsönös tisztelet és a szuverenitás elismerése. Egy olyan állam, amely nyilvánosan sértegeti, fenyegeti vagy politikai nyomás alá helyezi egy szomszédos EU-tagállam kormányát, ezzel saját csatlakozási alkalmasságát kérdőjelezi meg, mivel nem az uniós normákhoz való igazodást, hanem azok tudatos figyelmen kívül hagyását demonstrálja

– nyomatékosította.

Az alkotmányjogász szerint ezután joggal vetődik fel a kérdés, hogy egy Európai Unióhoz csatlakozni kívánó állam mennyiben tekinthető felkészültnek a tagságra, ha a szuverenitás és a kölcsönös tisztelet alapelvét már a csatlakozási folyamat során sem tartja tiszteletben. 

„Az uniós integráció nem csupán politikai szolidaritást, hanem jogkövető magatartást és önmérsékletet is megkövetel, különösen az EU-tagállamokkal szembeni kommunikációban” – fogalmazott. 

Lomnici szerint a fenyegetések és belpolitikai nyomásgyakorlás nem erősíti, hanem gyengíti az adott állam európai hitelességét, és óhatatlanul azt az érzetet kelti, hogy a jogállamiság és az együttműködés elvei inkább eszközök, mintsem belső meggyőződések.

A szakértő egyúttal felidézte, hogy a kérdés súlyát mutatja egy kiszivárgott amerikai hírszerzési dokumentum is, ami szerint Zelenszkij egy belső megbeszélés során arról beszélt, hogy Ukrajnának „fel kellene robbantania” a Barátság kőolajvezetéket, amely orosz kőolajat szállít Magyarországra (és más EU-országokba). A beszélgetésben állítólag elhangzott, hogy ezzel „tönkretehetné” a magyar ipart, amely erősen az olajra támaszkodik. 

Mivel azóta, több ilyen jellegű atrocitás történt, ki kell emelni, hogy ha egy nem NATO-tagállam megtámadja egy NATO-tagállam kritikus infrastruktúráját (pl. áramhálózat, gáz-/olajvezeték, vízellátás, távközlés, kikötő, vasút, adatközpont), akkor az ügy a NATO legfelső politikai–katonai szintjére kerül és a hatályos szabályok alapján a 4., majd az 5. cikk, a kollektív védelem klauzulája kellene, hogy életbe lépjen

– fogalmazott. 

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: AFP)