Támaszkodjunk a természet erejére!

Gyulai Iván ökológus az élővilággal való értő együttműködésre tanít.

Gyulai Iván Fotó: Ökológiai Intézet

Gyulai Iván egyik legfontosabb alapelve, hogy a természetes folyamatokba való emberi beavatkozást a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni kell. Azt javasolja, hogy támaszkodjunk a természet erejére, higgyünk az ökológia alapelvében, mely szerint a természetben a különböző folyamatok és élőlények korlátozzák egymás létét és megteremtik az egyensúlyt. Ebből következően nem kell sem vegyszerekkel, műtrágyával, sem egyéb módon belenyúlni a rendszerbe. Ezt az elvet követi az általa megalkotott komposzthagyó mélymulcs-módszerrel kialakított kert is, amely az elmúlt több mint húsz év alatt önműködő rendszerré vált. A természetes biodiverzitás, az egymást segítő és korlátozó élővilág jelenléte mellett nem igényel locsolást, kapálást vagy gyomlálást, hiszen a gyomoknak nevezett növények jelenléte elhanyagolható, ami azonban mégis kinő, annak szerepe van abban, hogy a folyamatok jól működjenek. 

A komposzthagyó mélymulcs legfontosabb feladata azonban, hogy a talajt regenerálja azáltal, hogy az erdő természetes talajképződését utánozza, ahol a lehullott őszi levéltakaró és az egyéb elhullott szerves anyag megóvja a földet a fagytól, az eróziótól, meggátolja a tömörödést és a tápanyag kimosódását; megtartja ugyanakkor a nedvességet, végül pedig élőlények milliárdjainak segítségével humusz, vagyis televény képződik belőle. Az ilyen, ember által nem bolygatott talajban egy hektáron tizenöt-harmincöt tonna élőlény található, ezzel szemben a szántóföldeken mindössze két, legfeljebb négy tonnáról beszélhetünk – mondja Gyulai Iván, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy a természettől kapott ingyensegítséget jelenleg inkább műtrágyákkal, fosszilis energia bevitelével helyettesítik, ami nemcsak a talaj folyamatos pusztulásával, hanem a táplálék beltartalmi értékének csökkenésével is jár.

A földet a mindenkori megújulás mértékében szabadna használni, ezt kellene jelentenie a fenntarthatóságnak – állítja az ökológus, akinek rendszerszemlélete nem csupán a környezetkímélő kertgazdálkodásra és a természetes gyümölcsészetre vonatkozik – ahol nincs permetezés, sem metszés –, hanem a fennálló társadalmi, környezeti, gazdasági problémák együttes láttatására és kezelésére irányul. Viszont amíg a pénz jelenti a vezérelvet, addig nem lesz változás. Gyulai Iván szerint a jóléti versengés helyett az embereknek egy lelkileg teljesebb, anyagi értelemben viszont sokkal szerényebb élethez kellene visszatalálniuk. Ma a problémagyártásban érdekelt a világ, hiszen a problémák látszólagos megoldása növeli a GDP-t, a valós problémamegoldás ellenben nem, a természettel való együttműködés pedig mégúgy sem. Aztán ott vannak az évtizedek vagy akár évszázadok alatt megkövült rossz tudások, amelyek elhitetik az emberrel, hogy mindenhez jobban ért, mint ahogy az a természetben működik. Agócs József néhai erdőmérnök szerint az a baj a világgal, hogy a rosszat akarjuk egyre jobban csinálni, azonban ha a jót próbálnánk meg végre, akár rosszul is működtetni, abból mindenképpen jó születne. 

A nagyüzemi termelés, az élelmiszeripar, a gyógyszerlobbi és a médiamanipuláció nyomán amellett, hogy környezetünket tesszük tönkre, a társadalom is egyre betegebbé válik fizikai és lelki szinten egyaránt. Gyulai Iván szavaival élve az ökológiai összeomlás szélén állunk.  Jó ideje azonban érezhetően egyre többen ébrednek rá, hogy a jelenlegi struktúrák immár tarthatatlanok, és indulnak el valamilyen formában a tudatosodás útján; igyekeznek kivonni magukat a fogyasztói társadalom által diktált trendek alól, hogy egy természetesebb, egészséges, az élővilággal együttműködésre törekvő életmód felé vegyék az irányt. Így aztán a Gömörszőlősön is időről időre megjelennek a változtatni vágyók, hogy széles körű elméleti és működő gyakorlati tudást kapjanak; nem utolsósorban pedig erkölcsi útravalót ahhoz, hogyan válhatnak a természet részévé ahelyett, hogy urai akarnának lenni. 

Borítókép: Gyulai Iván ökológus (Forrás: Ökológiai Intézet A Fenntartható Fejlődésért Alapítvány)