Itt forgott – Főszerepben Magyarország, 19. rész

Futballmérkőzésről filmet készíteni és azon keresztül bemutatni a második világháború szörnyűségeit, nem igazán megszokott ábrázolási mód. Fábri Zoltán filmtörténeti vállalkozása mégis emlékezetes kísérletet tett erre. Röviden így lehetne összefoglalni a film lényegi mondanivalóját. Az egyedi alkotásból később aztán Hollywood is felépítette a maga sikersztoriját.

Fotó: Nemzeti Filmintézet

Ez persze köszönhető a film fotografálásának is. Széchenyi Ferenc képeinek közeli, portrészerű beállításain a megtört arcok és a meggyötört lelkű szereplők érzékeltetik a reménytelen távolságot az anyaföldtől. A rendező ezért is tartotta fontosnak a markáns jellemábrázolást. A színészek között a korszak legnagyobb művészei mellett a pályakezdő Koltai János emlékezetes debütálásának lehetünk szemtanúi. A kezéből lehulló falevél és József Attila megszólaló Ódája a film leglíraibb pillanata. A munkatáborban különbözően tipizált karakterek sokszor keverednek egymással nyers vitába.

A cinikus megjegyzések között azonban mindig van egy józan hang, amely arra figyelmezteti őket, hogy összefogás nélkül nem arathatnak erkölcsi győzelmet. 

A filmet 1961 nyarán forgatták a budai hegyekben, nagyrészt egy helyszínen, Budakeszi és Budaörs határában, nem messze a vitorlázórepülő-tértől épült fel a munkaszolgálatos tábor. A barakk épületei fából megépült díszletek voltak, melyeket a film befejezését követően elbontották. Érdekesség, hogy a területen valaha egy katonai laktanya állt. A ma már romos épület fehér téglafala a filmben is látható, ugyanis köré lett felhúzva a fadíszlet. A belső jelenetekhez viszont műtermi környezetet hoztak létre. 

Budakeszi árok. Jelenet a filmben: 00:17:03-tól, 00:21:25-ig  Fotó: Basa Balázs – Názer Ádám

A film drámai befejezését a foglyok és német katonák közötti futballmérkőzés jelentette. A nagyszámú statisztát felvonultató képeket szintén itt vették fel. A budakeszi árok kanyargós völgyével, lankás oldalaival látványosan illeszkedett a kialakított focipálya rögtönzött stadionképéhez. A mező göröngyös talaján nem volt egyszerű játszani. A hepehupás föld sokszor megtréfálta a színészeket. A filmben a népszerű hazai labdarúgót alakító Sinkovits Imrének például saját dublőre volt, Szilágyi István személyében. A közeli jeleneteken kívül az összes többi képen a Vasas akkori kiváló válogatott középcsatára és gólkirálya tereli a bőrlabdát. 

A természetvédelmi terület hátterében magasodó dombokon különös, kúp formájú sziklák adnak bizarr megjelenést a tájnak. A kaptárkövek üreges fülkéi rejtélyes történelmi időszakra nyúlnak vissza. A Szent István király által levert pogánylázadásokban az eltemetett vezérek hamvainak állítanak mitikus emléket ezek a sírhelyek. Földtani keletkezésük vulkáni eredetre utal vissza. A filmben leginkább akkor tűnnek fel, amikor Ónodi II. (Sinkovits Imre) vezetésével a foglyok edzést tartanak a mezőn. A budai hegyek déli vonulatához tartozó Csíki-hegy, valamint a Farkas és Szekrényes-hegy ekkor már kedvelt forgatási terepe volt a magyar filmgyártásnak. A magányos dolomitokból álló vadregényes kiszögellések izgalmas, hangulatos külső terepként tudták segíteni a filmjeleneteket. A szakmai berkekben szlengesen csak 9-es műteremnek hívott tájegység megszámlálhatatlanul sok, főleg kosztümös történelmi játékfilmnek adott otthont. Ebben a filmben is feltűnik, méghozzá a legelső képkockákon, amikor a kivezényelt munkaszázad fát aprít az erdőben. A szalonnát sütögető keretlegények mögött, a túloldali hegyoldalon jól látható a Szekrényes-hegy kopár csúcsa.

Nyomasztó helyszíne a filmnek az a sziklás katlan, ahol a foglyokat látjuk kényszermunkát végezni. Ezt a Mátyás-hegyi kőfejtőben, az egykori Pál-völgyi kőbánya területén forgatta le a stáb. Ma kedvelt kirándulóhely.

Mátyás-hegyi kőfejtő. Jelenet a filmben: 00:28:47-től, 00:34:40-ig      Fotó: Basa Balázs – Názer Ádám

A magyar filmből később, a ’80-as évek elején amerikai újrafeldolgozás készült „Menekülés a győzelembe” címmel. A kapcsolódás azonban itt nem állt meg, hiszen a John Huston által rendezett és Sylvester Stallonéval a főszerepben forgatott filmnek Magyarország adta a helyszíneit. A tucatnyi világsztárt felvonultató szuperprodukciót a közönség lelkesen, a nemzetközi sajtó mérsékelt elégedettséggel fogadta. A kritikai megjegyzések nem feledkeztek meg arról, hogy Fábri filmjében a történet szereplői a szó valódi értelmében váltak hősökké. Mindezt tették úgy, hogy őket nem a boldog befejezés várta.

Felhasznált források: 303 magyar film, amit látnod kell, mielőtt meghalsz; http://beszelo.c3.hu/cikkek/%E2%80%9Ekilabolunk%E2%80%9D ; 

http://ittforgott.blog.hu/2013/04/02/ket_felidonyi_hollywood_az_mtk-palyan ;

http://archiv.magyar.film.hu/filmtortenet/filmelemzesek/ket-felido-a-pokolban-1961-filmtortenet-elemzes.html ; https://geocaching.hu/caches.geo?id=1549&show_logs=i ; http://www.kirandulasok.com/2012/11/a-budai-kaptarkovek.html

 Borítókép: Jelenet a filmből (Fotó: Filmarchívum)