Szerelem, intrika, súlyos döntések a Tündérkert-sorozatban

Júliusban kezdődött Móricz Zsigmond Erdélyi-trilógiájának első, máig nagy hatású Tündérkert című regényéből készülő történelmi-politikai thrillersorozat forgatása. A sorozatban a török kori Erdély izgalmas politikai és színes társadalmi világa elevenedik meg szerelemmel, intrikákkal, súlyos döntésekkel és csavaros fordulatokkal átszőve, a korszak két meghatározó férfiújának, Bethlen Gábornak és Báthory Gábornak a főszereplésével. A két történelmi hős egymásét keresztező útja körül rajzolódik ki a XVII. századi Erdély.

Tündérkert filmforgatás Fotó: Bach Máté

A stáb tagjai a Fóti Filmstúdióban Fotó: Bach Máté

Egy százéves regénytől talán sokan egy ósdi és poros történetet várnának, de a Tündérkert meglepően komor, drámai, kegyetlenül csavaros, erőszakos és szexi

– emelte ki Madarász Isti, a sorozat rendezője. Elmondta, hogy a történet nagyon meglepő, fordulatos és néha gonosz is. A hetvenkét szereplő kiválogatásakor a céljuk az volt, hogy ismert és kevésbé ismert színészek mellett erdélyiek is szerepeljenek a sorozatban. Báthory Gábor fejedelmet az alig húszéves főiskolás színészhallgató, Katona Péter Dániel alakítja. Bethlen Gábor székely főkapitányt Bokor Barna testesíti meg. Hangsúlyozta: erős női karakterek kaptak helyet a történetben: Báthory feleségét, a fiatal fejedelemasszonyt Dobos Evelin, húgát, Annát Szőke Abigél, anyját, Erzsébetet Szamosi Zsófia alakítja. Károlyi Zsuzsannát Balsai Móni, Imreffynét Parti Nóra, Erdély legvágyottabb asszonyát, Török Katát Gáspár Kata játssza. Erdélyben Marosvásárhelyen 60-70 embert hallgattak meg és közülük választották ki a több mint 15, Kolozsvárról, Sepsiszentgyörgyiről, Temesvárról, Csíkszeredából, Gyergyószentmiklósról érkező művészt. 
 

Jelenet a filmből a Fóti Filmstúdióban Fotó: Bach Máté

A forgatókönyvet Tasnádi István, Bereményi Géza és Horváth András Dezső írta. Mintegy 1600 statiszta és kaszkadőr vesz rész a produkcióban. A sorozat 95 napig forog, a tervek szerint 2023 őszén tűzi műsorra a közmédia. A forgatások tizenegy helyszínen zajlanak, egyebek mellett a Kiscelli Múzeumban, a kőbányai pincerendszerben, egy modern ipari térben, ahol a sorozat nagy része játszódik. A fóti telepen a nagyszebeni jelenteket veszik fel, amikor a hajdúk megtámadják az erdélyi várost. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy 

a sorozat Móricz regényén alapul, de a történet nem pontosan a regény cselekményét követi nyomon. Több olyan esemény is belekerült a filmbe, amely megtörtént és meghatározta a történelmet, de Móricz nem írta bele a regénybe. 

A Báthory Erzsébetet alakító Szamosi Zsófia Fotó: Bach Máté

Móricz Zsigmond a bukott forradalmak utáni magyarságnak próbált utat keresni 1922-ben, amikor megírta Erdély trilógiája első kötetét, a Tündérkertet. Czine Mihály tanulmányában olvashatjuk, hogy 

a XVII. századi Erdélyt, Báthory és Bethlen korát érezte a Trianon utáni Magyarországgal leginkább hasonlatosnak, a területi szétszaggatottságban és a lelkiállapotban. A „régi nemes haza”, a XVII. század elején „mint a széttört tükör cserepei”, „kétharmadán a török, egyharmadán a német az úr, s itt Erdély, akin a pokol uralkodik”,

– s 1920-ban, a „megtöretett hazában” az ellenforradalom tobzódik. A XVII. században a reformáció és ellenreformáció lelki zűrzavarát is sokban hasonlónak látta a forradalmak utáni lélekállapotokhoz. A feladatokat még inkább: akkor is, most is a letarolt mezőt kellett kizöldíteni, a kis országból tündérkertet építeni. Bethlen Gáborban vélte megtalálni a példát, hogy miképpen. A nagy fejedelem „fennköltségében is emberi alakja” már régen kísértette, évek óta gyűjtötte az anyagot a róla tervezett trilógiához, a rászakadó nemzeti fájdalmak és gondok most sürgetőn megfogalmaztatják vele az első kötetet, a Tündérkertet. A legtöbb irodalomtörténész szerint Móricz Zsigmond Báthoryban és Bethlenben a forradalmi és a reformutat állította szembe. Eszerint Báthory koncepciója forradalmi, maga tündérkirályfi, vad és zabolátlan indulatokkal; a megfontolt, puritán Bethlen az ő koncepcióját igyekszik valóra váltani, reformokkal. Mások a regényben a feudalizmus és a polgárosodás erőinek az ütközését látják.

Borítókép: Jelenet a filmből (Fotó: Bach Máté)