időjárás 3°C Ignác 2023. február 1.
logo
Javában zajlik a Móricz-regényből készülő történelmi-politikai thrillersorozat forgatása

Szerelem, intrika, súlyos döntések a Tündérkert-sorozatban

Bényei Adrienn
2022.09.18. 08:40 2022.09.19. 16:23
Szerelem, intrika, súlyos döntések a Tündérkert-sorozatban

Júliusban kezdődött Móricz Zsigmond Erdélyi-trilógiájának első, máig nagy hatású Tündérkert című regényéből készülő történelmi-politikai thrillersorozat forgatása. A sorozatban a török kori Erdély izgalmas politikai és színes társadalmi világa elevenedik meg szerelemmel, intrikákkal, súlyos döntésekkel és csavaros fordulatokkal átszőve, a korszak két meghatározó férfiújának, Bethlen Gábornak és Báthory Gábornak a főszereplésével. A két történelmi hős egymásét keresztező útja körül rajzolódik ki a XVII. századi Erdély.

– A fiatal Báthory Gábort Katona Péter Dániel alakítja, Bethlen Gábort Bokor Barna erdélyi színész játssza, de mellettük több erdélyi művész is szerepet kapott – hangzott el a film forgatásának sajtónyilvános napján a fóti filmstúdióban. Helmeczy Dorottya, a Megafilm producere volt a háziasszonya a forgatási nappal egybekötött sajtótájékoztatónak. Az eseményen Káel Csabával, Papp Dániellel, Kálomista Gáborral és Madarász Istivel beszélgettek a készülő sorozatról. További szereplők kilétét is felfedték és a kulisszák mögé is bepillanthattak a sajtó munkatársai. A nyolcrészes, epizódonként 48-52 perces sorozat a Megafilm és az MTVA koprodukciójában, a Nemzeti Filmintézet támogatásával készül. A sorozatot a közmédia tűzi műsorára a jövő évben. 

 

KÁLOMISTA Gábor; KÁEL Csaba; MADARÁSZ István; MÓRICZ Zsigmond; HELMECZY Dorottya; PAPP Dániel
Kálomista Gábor társproducer, Káel Csaba, a magyar nemzeti mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos, Helmeczy Dorottya producer, Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója és Madarász István rendező. Fotó: Szigetváry Zsolt


Helmeczy Dorottya producer köszöntőjében elárulta, hogy majdnem négy éve dolgozik ezen a sorozatterven és nagy öröm volt számára, amikor elnyerték a Nemzeti Filmintézet támogatását a sorozatra vonatkozóan, és az MTVA is koprodukciós partnerként csatlakozott. 
 

Káel Csaba, a magyar nemzeti mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos kifejtette, hogy a Tündérkerttel egy irodalmi klasszikusunk kerül filmvászonra, ami azért is nagyon fontos, mert a fiatalok ma már főleg mozgóképen keresztül kommunikálnak. 

Elmondta, hogy a hazai filmkészítőkkel közösen az a céljuk, hogy minél érdekesebb és jobban forgalmazható magyar filmek szülessenek. 

A Tündérkert egy nagyon izgalmas irodalmi alapanyag, fontos, hogy úgy legyen elmesélve, hogy sok fiatalhoz eljusson: azokhoz, akik nem ismerik a történetet, és azokhoz is, akik jártasak a témában és ebben a történelmi korban

 – emelte ki a kormánybiztos. Azt is megtudtuk, hogy egy film elbírálásánál ő a „rendező szívével” dönt, de a bíráló között van producer, forgatókönyvíró is. 
Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója a közmédia kiemelt feladatának nevezte a kultúra közvetítését, a történelmi események és az irodalmi művek feldolgozását. 
– Felelősségünk és kötelezettségünk, hogy elkezdjük azt a hiánypótló munkát, amely a magyar kultúrafogyasztó társadalmat gazdagítja – mondta. 

A mű jelentősége a nemzeti összetartozás mellett abban az analógiában rejlik, hogy a magyarság a történelem során a nagyhatalmak között próbálta megtalálni a saját útját, és ez ma sincs másként

 – tette hozzá a vezérigazgató. Kálomista Gábor producer elmondta, hogy a forgatás közben szem előtt tartják, hogy megváltozott a fiatalok tartalomfogyasztása. – A sorozattal egyértelmű cél a fiatalok bevonzása – mondta. – Így közelebb kerülnek a magyar történelemhez, hiszen körükben, sajnos, az olvasás háttérbe szorult.

A stáb tagjai a Fóti Filmstúdióban Fotó: Bach Máté

Egy százéves regénytől talán sokan egy ósdi és poros történetet várnának, de a Tündérkert meglepően komor, drámai, kegyetlenül csavaros, erőszakos és szexi

– emelte ki Madarász Isti, a sorozat rendezője. Elmondta, hogy a történet nagyon meglepő, fordulatos és néha gonosz is. A hetvenkét szereplő kiválogatásakor a céljuk az volt, hogy ismert és kevésbé ismert színészek mellett erdélyiek is szerepeljenek a sorozatban. Báthory Gábor fejedelmet az alig húszéves főiskolás színészhallgató, Katona Péter Dániel alakítja. Bethlen Gábor székely főkapitányt Bokor Barna testesíti meg. Hangsúlyozta: erős női karakterek kaptak helyet a történetben: Báthory feleségét, a fiatal fejedelemasszonyt Dobos Evelin, húgát, Annát Szőke Abigél, anyját, Erzsébetet Szamosi Zsófia alakítja. Károlyi Zsuzsannát Balsai Móni, Imreffynét Parti Nóra, Erdély legvágyottabb asszonyát, Török Katát Gáspár Kata játssza. Erdélyben Marosvásárhelyen 60-70 embert hallgattak meg és közülük választották ki a több mint 15, Kolozsvárról, Sepsiszentgyörgyiről, Temesvárról, Csíkszeredából, Gyergyószentmiklósról érkező művészt. 
 

Jelenet a filmből a Fóti Filmstúdióban Fotó: Bach Máté

A forgatókönyvet Tasnádi István, Bereményi Géza és Horváth András Dezső írta. Mintegy 1600 statiszta és kaszkadőr vesz rész a produkcióban. A sorozat 95 napig forog, a tervek szerint 2023 őszén tűzi műsorra a közmédia. A forgatások tizenegy helyszínen zajlanak, egyebek mellett a Kiscelli Múzeumban, a kőbányai pincerendszerben, egy modern ipari térben, ahol a sorozat nagy része játszódik. A fóti telepen a nagyszebeni jelenteket veszik fel, amikor a hajdúk megtámadják az erdélyi várost. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy 

a sorozat Móricz regényén alapul, de a történet nem pontosan a regény cselekményét követi nyomon. Több olyan esemény is belekerült a filmbe, amely megtörtént és meghatározta a történelmet, de Móricz nem írta bele a regénybe. 

 

A Báthory Erzsébetet alakító Szamosi Zsófia Fotó: Bach Máté


Móricz Zsigmond a bukott forradalmak utáni magyarságnak próbált utat keresni 1922-ben, amikor megírta Erdély trilógiája első kötetét, a Tündérkertet. Czine Mihály tanulmányában olvashatjuk, hogy 

a XVII. századi Erdélyt, Báthory és Bethlen korát érezte a Trianon utáni Magyarországgal leginkább hasonlatosnak, a területi szétszaggatottságban és a lelkiállapotban. A „régi nemes haza”, a XVII. század elején „mint a széttört tükör cserepei”, „kétharmadán a török, egyharmadán a német az úr, s itt Erdély, akin a pokol uralkodik”,

– s 1920-ban, a „megtöretett hazában” az ellenforradalom tobzódik. A XVII. században a reformáció és ellenreformáció lelki zűrzavarát is sokban hasonlónak látta a forradalmak utáni lélekállapotokhoz. A feladatokat még inkább: akkor is, most is a letarolt mezőt kellett kizöldíteni, a kis országból tündérkertet építeni. Bethlen Gáborban vélte megtalálni a példát, hogy miképpen. A nagy fejedelem „fennköltségében is emberi alakja” már régen kísértette, évek óta gyűjtötte az anyagot a róla tervezett trilógiához, a rászakadó nemzeti fájdalmak és gondok most sürgetőn megfogalmaztatják vele az első kötetet, a Tündérkertet. A legtöbb irodalomtörténész szerint Móricz Zsigmond Báthoryban és Bethlenben a forradalmi és a reformutat állította szembe. Eszerint Báthory koncepciója forradalmi, maga tündérkirályfi, vad és zabolátlan indulatokkal; a megfontolt, puritán Bethlen az ő koncepcióját igyekszik valóra váltani, reformokkal. Mások a regényben a feudalizmus és a polgárosodás erőinek az ütközését látják.

Borítókép: Jelenet a filmből (Fotó: Bach Máté)

Közös múltunkról

Nemzetközi konferenciát rendeztek határokon átívelő emlékezetpolitikai témákban Szigetváron.

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.