Az öt legjobb Bruce Willis-film – Die Hard-sorozat + videó

John McClane belopta magát minden mozirajongó szívébe.

Die Hard: With a Vengeance Year : 1995 USA Director :John McTiernan Bruce Willis, Samuel L. Jackson (Photo by Archives du 7eme Art / Photo12 via AFP) Fotó: AFP

Elérkeztünk Bruce Willis filmjeit bemutató mini toplistánk első helyezettjéhez. Mint mindig, ilyenkor, amikor egy-egy színész filmjeit bemutató sorozat végére érünk, meg kell emlékeznünk olyan alkotásokról is, amelyek sajnos kimaradtak az ötös listánkból. Minden bizonnyal helyet érdemelt volna az 1994-es Ponyvaregény (Pulp Fiction, ez a Tarantino-klasszikus még terítékre fog kerülni filmkép sorozatunkban), a Terry Gilliam által rendezett 12 majom (Twelve Monkeys,1995), Luc Besson által jegyzett Az ötödik elem (The Fifth Element, 1997), A kód neve: Merkúr  (Mercury Rising,1998), A sebezhetetlen (Unbreakable, 2000) M. Night Shyamalan rendezésében, a Hart háborúja (Hart's War, 2002) és A Nap könnyei (Tears of the Sun, 2003). Ezúttal a győztes rendhagyó módon nem egy konkrét film lett, hanem egy sorozat. Ez pedig nem más, mint Bruce Willis legikonikusabb alakítása a Die Hard-sorozat. Volt már hasonló helyzet, például amikor Al Pacino filmjeiről írtunk. Nála a Keresztapa című film győzött, de tulajdonképpen az egész trilógiát értékeltük. Illetve Sylvester Stallone esetében is két nagy klasszikus szerepe a Rocky és a Rambo végzett az első két helyen, de Slynál is csak egy-egy epizódot emeltünk ki. Willis esetében azért döntöttünk úgy, hogy nem szedjük szét a sorozatot, mert annyira összeforrt John McClane szerepével, hogy elsősorban mint halhatatlanná vált, klasszikus karaktert értékeltük. Természetesen a Die Hard-sorozat első három epizódja sokkal jobb, mint az azt követő két rész. Ezzel tisztában vagyunk, de ennek ellenére nem szerettük volna külön kezelni a sorozat elemeit.

1. Die Hard-sorozat (1988–2013)

John McClane a kissé züllött, magánéleti gondokkal küzdő, szájában gyakorlatilag mindig cigivel közlekedő kemény, régi vágású, folyton káromkodó New York-i zsaru ikonikus alakjává vált a filmtörténetnek. A sorozat öt részből áll. Bruce Willis először 1988-ban bújt a jellegzetes fehér atlétatrikóba a Drágán add az életed! (Die Hard) című nyitó epizódban, amit John McTiernan rendezett. Majd sorban még négy alkalommal, a Még drágább az életed (Die Hard 2., 1990) Renny Harlin rendezésében, a Die Hard – Az élet mindig drága (Die Hard: With a Vengeance, 1995) a visszatérő John McTiernan rendezésében, majd Len Wiseman produkciójában a Die Hard 4.0 – Legdrágább az életed (Live Free or Die Hard, 2007) és végül utoljára 2013-ban a John Moore által készített a Die Hard – Drágább, mint az életed (Good Day to Die Hard) című befejező részben. 

A Die Hard-sorozat digitálisan felújított nyitó epizódjának plakátja. Fotó: Mokép

Mint ahogy az a bevezetőben is szerepel a sorozat első három epizódja nagyszerű volt. Sajnos ezt a szériát is elérte a sorozatok szokásos, szinte törvényszerű  tragédiája: elfáradt a történet, elfáradtak a karakterek és talán ebben az új világban már idejétmúlttá vált, ezért a két utolsó rész nem méltó folytatása a nyitó epizódoknak. Annak ellenére írom le ezt a véleményemet, hogy a negyedik epizódnak van az első rész után a legjobb minősítése az IMDB oldalán. Valószínű, hogy a nosztalgia és a Bruce Willis által zseniálisan megformált karakter, John McClane iránti szeretet vitte a moziba az embereket és értékelték fel ezt az epizódot. A Budapesten forgatott befejező rész is jól teljesített a kasszáknál, de az ötödik epizódot már nem szerette a kritika és a rajongók is fanyalogtak, miután megnézték. Az öt rész során John McClane sok rosszfiúval számol le, gonosz terroristával (Alan Rickman), dél-amerikai drogbáróval (Franco Nero), egykori keletnémet, szabadúszó terroristával (Jeremy Irons), internetterroristákkal, majd végül Oroszországból szabadítja ki a foglyul ejtett fiát. Szóval mind az öt rész fergeteges, tömény akció. Akik szeretik az ilyen típusú filmeket, azoknak örök élmény McClane mind az öt kalandja. 

A Clint Eastwood által megszemélyesített Dirty Harry filmeket idézte meg a sorozat, de sokkal humorosabb és lazább, lezserebb formában. Az első rész Roderick Thorp Semmi nem tart örökké (1979) című regénye alapján készült. Érdekesség, hogy John McClane szerepére esélyes volt még Mel Gibson, Al Pacino, Charles Bronson és Tom Berenger is, milyen jó, hogy végül a készítők Bruce Willis mellett döntöttek. Willisnek szerződése volt a Simlis és a szende című sorozathoz, de a partnernője terhes lett, ezért el tudta vállalni a szerepet. A Die Hard-sorozat sikert sikerre halmozott, ma már nem készülnek ilyen típusú akciófilmek. A számítógépes technika elviszi a figyelmet magáról a történetről. A Die Hard minden része okos és jól megírt forgatókönyvekből dolgozik. Már nem divat ilyen filmet készíteni, ezért ma is rá hivatkozunk, hozzá mérjük az akciófilmeket, hiszen immár 35 éve rabolja el a szívünket és ejt ámulatba minket egy szál koszos atlétatrikójában, újra és újra John McClane szerepében Bruce Willis, legyünk hálásak érte. 

Sajnos azt követően, hogy Bruce Willis családja 2022 márciusában bejelentette, hogy a színésznél afáziát diagnosztizáltak, és visszavonul a színészkedéstől, állapota mostanra frontotemporális demenciává fejlődött. A betegségre jellemző az intellektuális képességek romlása, a személyiség megváltozása, a viselkedés- és hangulatzavarok. A páciensek elveszthetik nyelvi képességeiket is. A memória az Alzheimer-kórral ellentétben sokáig ép maradhat – olvasható az Origó cikkében. Talán ezzel a kis minisorozattal sikerült  hozzájárulni ahhoz, hogy ez a szörnyű betegség ne tudja Bruce Willis páratlan alakját a feledésbe taszítani és csupán bulvároldalakra száműzni.

Idővonal: A Die Hard-sorozat első darabját 1988-ban mutatták be, abban az évben, amikor a Német Szövetségi Köztársaság és Franciaország kormánya létrehozta az Egyesített Biztonsági Tanácsot. A két kormány aláírta a francia–német dandár megalakításáról szóló szerződést is, Nagy Imre volt miniszterelnök kivégzésének 30. évfordulóján Párizsban, a Père-Lachaise temetőben felavatták Nagy Imre és mártírtársai jelképes síremlékét. Magyarországon független csoportok megemlékezést tartottak a Batthyány-örökmécsesnél, a körülbelül 200 fős tömeget a rendőrség erőszakkal feloszlatta, „Csehszlovákia 88” elnevezéssel ellenzéki értelmiségiek által kezdeményezett nemzetközi szimpózium kezdődött Prágában. (A rendezvényt megnyitó Václav Havelt a rendőrség a megnyitás pillanatában elhurcolta.) A Malév megkezdte a szovjet géppark cseréjét, bérelt Boeing-gépekre. A NATO-tagországok külügyminiszterei üdvözölték a szovjet hagyományos erők csökkentését, és javasolták a tárgyalások megkezdését a hagyományos erők egyensúlyának megteremtése, a biztonság és bizalomépítő intézkedések tárgyában, továbbá megalakult a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) is. (Wikipédia)

A jövő héten folytatjuk utazásunkat a mozi csodálatos világába. Ismét egy zseniális színész filmjein keresztül szeretnénk önöket elkalauzolni.

Borítókép: John McClane (Bruce Willis) és segítője Zeus (Samuel L. Jackson) a sorozat harmadik részében, a Die Hard – Az élet mindig drága című film egyik ikonikus jelenetében (Fotó: AFP)