Így akár Liszt és Erkel magyaros zenéje csak a magyar nótába, és az azt megelőző és rá hatással lévő verbunkos zenébe tudott gyökerezni.
A legkedveltebb Petőfi-nóták szerzői Egressy és Szénfy mellett: Bognár Ignác, Szentirmay Elemér, Simonffy Kálmán, Balázs Árpád és Szabadi Frank Ignác voltak.
Ismét felcsendülnek a Petőfi-nóták
Petőfi Sándor költeményeinek legnépszerűbb nótafedolgozásaiból tartottak előadást március 30-án, a Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtárban. A helyszín tökéletesen kapcsolódott a költőhöz, hiszen a Hattyúház egykor Petőfi édesapjának, Petrovics Istvánnak a mészárszéke volt.

A műsort Szatmári Imre karnagy állította össze, aki 2022-ben Petőfi Emlékérem kitüntető címet kapott Kiskunfélegyháza kulturális és közművelődési életét gazdagító évtizedes tevékenységéért, zeneszerzői és zenetanári munkája elismeréseként.
Az egész estét betöltő zenei műsorban a karnagy zongorán kísérte Káplán György énekművészt, a Magyar Kultúra Lovagját, akinek az előadásában nagy sikerrel szólaltatták meg a Petőfi-nótákat.
A pozitív visszajelzések hatására ismét megrendezik a műsort Kiskörösön, a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeumban. Az előadás a Múzeumok éjszakája keretein belül, június 24-én, 18 órától lesz hallható. A művészek honorárium nélküli fellépésükkel nemzeti értékőrző missziót teljesítenek.
Borítókép: Petőfi Sándor felújított szobra Kiskunfélegyházán. A szobor Köllő Miklós alkotása, melyet 1897. július 31-én állítottak fel Segesváron, a segesvári csata helyszínén. Az első világháború alatt az alkotás Magyarországra került és 2013-ban Bozóki István kőfaragómester és Máté István szobrászművész elvégezte a szobor és a talapzat teljes felújítását (Fotó: MTVA/Faludi Imre)




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!