Petőfi nem csak az irodalomra, a zenére is nagy hatást gyakorol

A világszerte ismert és elismert költőóriás a zenei életben is maradandó nyomot hagyott. Petőfi Sándor versei olyan nagy magyar zeneszerzőket ihlettek meg, mint Liszt Ferenc, Kodály Zoltán, Erkel Ferenc és Egressy Béni, de még Arany János is gitárt ragadott, hogy zenét komponáljon barátja költeményeire. Kiskunfélegyházán Petőfi legnépszerűbb nótafedolgozásaiból tartottak előadást. A műsort Szatmári Imre karnagy, zeneszerző állította össze, emellett zongorán kísérte a dalokat megszólaltató Káplán György énekművészt.

Kiskunfélegyháza, 2021. február 14. Petõfi Sándor felújított szobra a Szegedi úton. A szobor Köllõ Miklós alkotása, melyet 1897. július 31-én állítottak fel Segesváron, a segesvári csata helyszínén. Az elsõ világháború alatt az alkotás Magyarországra került és 2013-ban Bozóki István kõfaragómester és Máté István szobrászmûvész elvégezte a szobor és a talapzat teljes felújítását. Az újjáavatás 2013. július 30-án volt. MTVA/Bizományosi: Faludi Imre *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi igényért a fotó szerzõje/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Faludi Imre

A Petőfi-emlékévben rengeteg előadás, irodalmi és történelmi megemlékezés volt és lesz országunk határain belül és azon kívül is. Több olyan műsor is népszerű, ahol a főszerepet a Petőfi-versek mellett a zene kapja, azaz a költő megzenésített versei. 

Petőfi Sándor költő portréja a Pilvax kávéház ablaka mögött, az 1848. március 15-i események központi helyszínén a belvárosban, a Pilvax közben (Fotó: MTVA/Faludi Imre)

 

Arany János és Nietzsche is komponált zenét Petőfi verseire

Elvitathatatlan tény, hogy a legtöbbek által komponált zenét a költőóriás művei ihlették. A nagy magyar zeneszerzők közül kiemelkednek Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, Mosonyi Mihály, Farkas Ferenc, Kósa György, Sugár Rezső, Szervánszky Endre, Kadosa Pál dalai; kórusfeldolgozásban Kodály Zoltán, Járdányi Pál, Szabó Ferenc művei. 

Érdekes, hogy nemcsak zenészek voltak a nagyok közül, akik zenét írtak Petőfi-versre, mert Arany János is négy dalt komponált, de a német filozófus, Friedrich Nietzsche fiatalon szintén megzenésített párat. 

Az első szerző Egressy Béni lehetett, majd Szénfy Gusztáv és Erkel Ferenc. Ezek még a költő életében, szinte a vers megszületése után pár nappal, vagy héttel keletkeztek és rövid idő alatt elterjedtek. Cigányzenekarok terjesztették leginkább és a kor kedvelt népszínműveiben is felcsendültek, így hamarosan országszerte ismertté váltak. 

A magyar nóták igazi hungarikummá váltak

Ez a műfaj volt a leghitelesebb és a legnépszerűbb a XX. század közepe tájáig. Napjainkban főként az idősebb korosztály ismeri és szereti, pedig a magyar zenei kultúra szerves részét képezi. Igaz, 2014-ben a magyar nótát hungarikummá nyilvánították, de ez még nem fogja megmenteni, hogy eltűnjön a zenei palettáról, ha nem karoljuk föl. 

Még Kodály Zoltán is ezt írta erről a XIX. századi műfajról: 

ez az első tömeges megjelenése egy közérthetően magyar népszerű zenének, amit még ma is mindenki annak érez. Fél évszázadon át ez volt az ország zenei köztudata.

Sokáig ezt tartották magyar népzenének, mivel a társadalom minden rétegéhez eljutott, és népszerű volt. Később, a XX. század elején jelentek meg a tudományos magyar népzenegyűjtés nagy jelentőségű eredményei, és vele az igazi népdalaink. 

Így akár Liszt és Erkel magyaros zenéje csak a magyar nótába, és az azt megelőző és rá hatással lévő verbunkos zenébe tudott gyökerezni. 

A legkedveltebb Petőfi-nóták szerzői Egressy és Szénfy mellett: Bognár Ignác, Szentirmay Elemér, Simonffy Kálmán, Balázs Árpád és Szabadi Frank Ignác voltak. 

Ismét felcsendülnek a Petőfi-nóták 

Petőfi Sándor költeményeinek legnépszerűbb nótafedolgozásaiból tartottak előadást március 30-án, a Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtárban. A helyszín tökéletesen kapcsolódott a költőhöz, hiszen a Hattyúház egykor Petőfi édesapjának, Petrovics Istvánnak a mészárszéke volt. 

Káplán György énekművész, a Magyar Kultúra Lovagja és Szatmári Imre karnagy, zeneszerző a Petőfi-nóták előadáson, a Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtárban március 30-án (Forrás: Félegyházi Közlöny/Fantoly Márton)

A műsort Szatmári Imre karnagy állította össze, aki 2022-ben Petőfi Emlékérem kitüntető címet kapott Kiskunfélegyháza kulturális és közművelődési életét gazdagító évtizedes tevékenységéért, zeneszerzői és zenetanári munkája elismeréseként. 

Az egész estét betöltő zenei műsorban a karnagy zongorán kísérte Káplán György énekművészt, a Magyar Kultúra Lovagját, akinek az előadásában nagy sikerrel szólaltatták meg a Petőfi-nótákat. 

A pozitív visszajelzések hatására ismét megrendezik a műsort Kiskörösön, a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeumban. Az előadás a Múzeumok éjszakája keretein belül, június 24-én, 18 órától lesz hallható. A művészek honorárium nélküli fellépésükkel nemzeti értékőrző missziót teljesítenek.

Borítókép: Petőfi Sándor felújított szobra Kiskunfélegyházán. A szobor Köllő Miklós alkotása, melyet 1897. július 31-én állítottak fel Segesváron, a segesvári csata helyszínén. Az első világháború alatt az alkotás Magyarországra került és 2013-ban Bozóki István kőfaragómester és Máté István szobrászművész elvégezte a szobor és a talapzat teljes felújítását (Fotó: MTVA/Faludi Imre)