A Petőfi-emlékévben rengeteg előadás, irodalmi és történelmi megemlékezés volt és lesz országunk határain belül és azon kívül is. Több olyan műsor is népszerű, ahol a főszerepet a Petőfi-versek mellett a zene kapja, azaz a költő megzenésített versei.

Arany János és Nietzsche is komponált zenét Petőfi verseire
Elvitathatatlan tény, hogy a legtöbbek által komponált zenét a költőóriás művei ihlették. A nagy magyar zeneszerzők közül kiemelkednek Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, Mosonyi Mihály, Farkas Ferenc, Kósa György, Sugár Rezső, Szervánszky Endre, Kadosa Pál dalai; kórusfeldolgozásban Kodály Zoltán, Járdányi Pál, Szabó Ferenc művei.
Érdekes, hogy nemcsak zenészek voltak a nagyok közül, akik zenét írtak Petőfi-versre, mert Arany János is négy dalt komponált, de a német filozófus, Friedrich Nietzsche fiatalon szintén megzenésített párat.
Az első szerző Egressy Béni lehetett, majd Szénfy Gusztáv és Erkel Ferenc. Ezek még a költő életében, szinte a vers megszületése után pár nappal, vagy héttel keletkeztek és rövid idő alatt elterjedtek. Cigányzenekarok terjesztették leginkább és a kor kedvelt népszínműveiben is felcsendültek, így hamarosan országszerte ismertté váltak.
A magyar nóták igazi hungarikummá váltak
Ez a műfaj volt a leghitelesebb és a legnépszerűbb a XX. század közepe tájáig. Napjainkban főként az idősebb korosztály ismeri és szereti, pedig a magyar zenei kultúra szerves részét képezi. Igaz, 2014-ben a magyar nótát hungarikummá nyilvánították, de ez még nem fogja megmenteni, hogy eltűnjön a zenei palettáról, ha nem karoljuk föl.
Még Kodály Zoltán is ezt írta erről a XIX. századi műfajról:
ez az első tömeges megjelenése egy közérthetően magyar népszerű zenének, amit még ma is mindenki annak érez. Fél évszázadon át ez volt az ország zenei köztudata.
Sokáig ezt tartották magyar népzenének, mivel a társadalom minden rétegéhez eljutott, és népszerű volt. Később, a XX. század elején jelentek meg a tudományos magyar népzenegyűjtés nagy jelentőségű eredményei, és vele az igazi népdalaink.