A Petőfi-emlékévben rengeteg előadás, irodalmi és történelmi megemlékezés volt és lesz országunk határain belül és azon kívül is. Több olyan műsor is népszerű, ahol a főszerepet a Petőfi-versek mellett a zene kapja, azaz a költő megzenésített versei.
Arany János és Nietzsche is komponált zenét Petőfi verseire
Elvitathatatlan tény, hogy a legtöbbek által komponált zenét a költőóriás művei ihlették. A nagy magyar zeneszerzők közül kiemelkednek Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, Mosonyi Mihály, Farkas Ferenc, Kósa György, Sugár Rezső, Szervánszky Endre, Kadosa Pál dalai; kórusfeldolgozásban Kodály Zoltán, Járdányi Pál, Szabó Ferenc művei.
Érdekes, hogy nemcsak zenészek voltak a nagyok közül, akik zenét írtak Petőfi-versre, mert Arany János is négy dalt komponált, de a német filozófus, Friedrich Nietzsche fiatalon szintén megzenésített párat.
Az első szerző Egressy Béni lehetett, majd Szénfy Gusztáv és Erkel Ferenc. Ezek még a költő életében, szinte a vers megszületése után pár nappal, vagy héttel keletkeztek és rövid idő alatt elterjedtek. Cigányzenekarok terjesztették leginkább és a kor kedvelt népszínműveiben is felcsendültek, így hamarosan országszerte ismertté váltak.
A magyar nóták igazi hungarikummá váltak
Ez a műfaj volt a leghitelesebb és a legnépszerűbb a XX. század közepe tájáig. Napjainkban főként az idősebb korosztály ismeri és szereti, pedig a magyar zenei kultúra szerves részét képezi. Igaz, 2014-ben a magyar nótát hungarikummá nyilvánították, de ez még nem fogja megmenteni, hogy eltűnjön a zenei palettáról, ha nem karoljuk föl.
Még Kodály Zoltán is ezt írta erről a XIX. századi műfajról:
ez az első tömeges megjelenése egy közérthetően magyar népszerű zenének, amit még ma is mindenki annak érez. Fél évszázadon át ez volt az ország zenei köztudata.
Sokáig ezt tartották magyar népzenének, mivel a társadalom minden rétegéhez eljutott, és népszerű volt. Később, a XX. század elején jelentek meg a tudományos magyar népzenegyűjtés nagy jelentőségű eredményei, és vele az igazi népdalaink.
Így akár Liszt és Erkel magyaros zenéje csak a magyar nótába, és az azt megelőző és rá hatással lévő verbunkos zenébe tudott gyökerezni.
A legkedveltebb Petőfi-nóták szerzői Egressy és Szénfy mellett: Bognár Ignác, Szentirmay Elemér, Simonffy Kálmán, Balázs Árpád és Szabadi Frank Ignác voltak.
Ismét felcsendülnek a Petőfi-nóták
Petőfi Sándor költeményeinek legnépszerűbb nótafedolgozásaiból tartottak előadást március 30-án, a Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtárban. A helyszín tökéletesen kapcsolódott a költőhöz, hiszen a Hattyúház egykor Petőfi édesapjának, Petrovics Istvánnak a mészárszéke volt.
A műsort Szatmári Imre karnagy állította össze, aki 2022-ben Petőfi Emlékérem kitüntető címet kapott Kiskunfélegyháza kulturális és közművelődési életét gazdagító évtizedes tevékenységéért, zeneszerzői és zenetanári munkája elismeréseként.
Az egész estét betöltő zenei műsorban a karnagy zongorán kísérte Káplán György énekművészt, a Magyar Kultúra Lovagját, akinek az előadásában nagy sikerrel szólaltatták meg a Petőfi-nótákat.
A pozitív visszajelzések hatására ismét megrendezik a műsort Kiskörösön, a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeumban. Az előadás a Múzeumok éjszakája keretein belül, június 24-én, 18 órától lesz hallható. A művészek honorárium nélküli fellépésükkel nemzeti értékőrző missziót teljesítenek.
Borítókép: Petőfi Sándor felújított szobra Kiskunfélegyházán. A szobor Köllő Miklós alkotása, melyet 1897. július 31-én állítottak fel Segesváron, a segesvári csata helyszínén. Az első világháború alatt az alkotás Magyarországra került és 2013-ban Bozóki István kőfaragómester és Máté István szobrászművész elvégezte a szobor és a talapzat teljes felújítását (Fotó: MTVA/Faludi Imre)
